Vita:Gautama Sziddhártha
Új téma nyitása | A(z) Gautama Sziddhártha egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik. A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson. Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | Ez a szócikk 2016. május 12. és 2016. május 15. (ajánló), valamint 2020. január 27. és 2020. január 30. (ajánló) között szerepelt a kezdőlapon. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | Ez a szócikk a 2015-ös év „Az év szócikke” versenyének Vallás, filozófia, tudomány kategóriájában az év legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg. | |||||||||
|
| ||||||||||
 | A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. | |||||||||
|
| ||||||||||
| ||||||||||
|
| ||||||||||
|
Ez a Gautama Sziddhártha cikkben szükséges változtatások megbeszélésére szolgáló vitalap.
| ||||||||||
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
Kitüntetett 
|
Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2023. június 18. | |||
| |||
A szócikk címe
[szerkesztés]A Buddha szanszkrit neve Gautama Sziddhártha, páli neve Gótama Sziddhattha. A mostani cím e 2 keveréke. Én a szanszkritot választanám, de nem ragaszkodom hozzá, csak ahhoz, h következetes legyen. Mit szólnak ehhez a régi szerkesztők? – mathe roni vita 2010. március 28., 14:03 (CEST)
- Sztem mindig maradjon a szanszkrit, és zárójelben jöjjön a páli (és bármi egyéb kiejtés, ami még van. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. március 28., 14:08 (CEST)
- OK! Hogyan tudom a szócikk címét megváltoztatni? És van-e vmi egyszerű módszer a hivatkozások megtalálására? – mathe roni vita 2010. március 28., 14:54 (CEST)
Felül látsz egy "átnevezés" fület, ott. Mikor átnevezted automatikusn felajánlja a hivatkozások javítását. – eLVe kedvesS(z)avak 2010. március 28., 15:16 (CEST)
Ellenvélemény az "off"-ra
[szerkesztés]A szócikk méltó a kiemelésre. Sok értékes gondolat vár az olvasójára. De Téchy Olivér könyve olyan nézőpontot kínál, ami tárgyilagos, megkérdőjelezi a 2500 éves hagyományt és rákérdez a lényegre. Nem az a fontos, hogy időszámításunk előtt mintegy 500 évvel vagy néhány száz évvel később született Gótama Sziddhártha, a szákják bölcse. Téchy szerint egész törzsük fokozatosan beépült a buddhista egyházba. Az lényeges, hogy az egyházszakadás ellenére a Megvilágosodás Gondolatmenetét megőrizték. Ez Kínában a Taoizmussal rokonságban otthonra lelt. Így onnan Koreába, Japánba, Vietnamba, majd Amerikába és a széles Nagyvilágba utat talált. Kőrösi Csoma Sándor révén a Tan tibeti változata is elterjedt. A Dalai Láma hasonló szent elismerést kap, mint a Római Pápa. A buddhizmus harcművészete (zen; sao lin; Tae kvandoo.)beépült a kalandfilmek, képregények, mangák, akcó-filmek világába. Nemcsak a 8 napos tetszhalott állapotra nincs ma sem tudományos magyarázat, hanem a buddhista alapú összpontosítás sikereire sem a harcművészetben. Tudomásul vesszük a létét. Téchy könyve, szerintem, jobban eligazít. Partmoso vita 2020. január 22., 17:22 (CET)
Offolt filozófia
[szerkesztés]| filozófálás |
|---|
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
|
|
Gautama Sziddhártha Rájönni arra, hogy az élet szenvedéssel teli, tulajdonképpen csak egy aranyozott elefántcsonttoronyban élő elkényeztetett ficsúr számára volt kihívás, az egyszerű nép tagjai ezt már rég pontosan tudták. Ez a felismerése tehát - hogy is mondjam - meglehetősen triviális, mintha egy tejben - vajban fürösztött berber herceg felfedezné holnap, hogy a sivatag csontszáraz. Hát köszi szépen tesókám, örülünk, hogy felébredtél – mondhatták a népek, de csak egymás közt, mert mivel ezt az orbitális felfedezést a király fia maga tette, tátott szájjal kellett hajbókolni az ifjú herceg hatalmas felfedezése előtt. Szóval a tény, miszerint az emberi élet szenvedéssel teli, Sziddhárthával és Sziddhártha nélkül is tény. De meg lehet ezt fogalmazni másként is, pl. egyszerűen úgy, hogy az élet rossz. Úgy, ahogy van, rossz. Így csak egy 2010-es művelt fő vélekedhet egy 2500 évvel ezelőtti helyzetről. Ráadásul egy vallásalapító kiinduló helyzetét tréfálja, aki Tibet szellemiségét adja, akiért Vietnamban és Tibetben tűzhalált haltak. Itt más a légkör. Katona kasztba született és nem akart katona lenni.Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Gyanítom, hogy pontosan ezért kezdett el hősünk buzgón keresni, és valójában azt kereste, hogy miként lehet nem élni, vagyis miként lehet ettől a szenvedéssel teli élettől megszabadulni. Természetesen az öngyilkosság a legegyszerűbb módja az élettől való megszabadulásnak, de ő még emberi életében szeretett volna több tudáshoz jutni, hátha van valami más, esetleg ennél is jobb megoldás. Mivel ő az újjászületésben hitt, az öngyilkosság számára semmiképp nem lehetett teljes megoldás. Ő ugyanis nemcsak élni nem akart, de újjászületni sem! Arra keresete a megoldást, hogy miként tudja elkerülni az újjászületést emberként. Na és itt kezdődnek a súlyos problémák a fiatalúr felfedezéseivel. Rosszul gyanítod! 3 évig szánkhja bölcseletet tanult, napi koldulással, olyan életmódban, amit Te nem vállalnál. Itt nem volt megoldás. 2 évig jógázott, de mestere nem engedte a tetszhalálba menést. Erre 5 követővel ment a tetszhalálba és 8 napig tetszhalott volt. Újjáélesztették, de majdnem belehalt. Tudtál erről? Ekkor még mindig nem volt képben. Amikor megvilágosodott, akkor még döntenie kellett arról, hogy tanítsa-e eljárását, vállalva az ezzel járót. Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Pl., hogy az újjászületések ciklusának megtörését "csak az aszkéta életmód és a világi örömök közötti középúttal" találta megvalósíthatónak. Arról van tehát szó, hogy az égvilágon nem jött rá semmire. Ugyanis felismerni azt, hogy sem a mohóság, sem az önsanyargatás nem tesz jót az embernek, megint csak nem egy releváns felfedezés. Minden óvodás tudja, hogy az sem jó ha túl sokat eszik, és az sem ha túl keveset. A legáltalánosabb emberi ismeret, hogy „mindent lehet, de csak mértékkel”, vagy „maradj az arany középúton”. Ennyi? Erre jött rá Sziddhártha? Ez nagyon komoly! És ennyi elég is ahhoz, hogy megtörjük az újjászületések ciklusait??? Talán nem tudod, de mielőtt „elment számkivetésbe”, a hindu sereg szétverte a betörő perzsákat. A vezér hagyta volna pusztulni őket. Gótama herceg rendelte ellátni őket a hinduk tartalékából. – Igaz, te vagy a vezér, de én király leszek. Ellenzed? Hány helyen járnak középúton? Ő nemcsak „kitalálta”, hanem egyházat szervezett hozzá és versenyben állt a hívőkért más egyházakkal. Ha te kitalálsz valamit, hány embert tudsz meggyőzni annak hasznáról? Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) De akkor miért vagyunk már több mint 7 milliárdan, és miért növekszik az emberiség létszáma ilyen irdatlan mértékben? Talán azért csak van annyi arany középúton járó ember ezen a földön, hogy a népességnek inkább simán csökkennie kellene. De van itt még egy aprócska probléma: Ha csak újjászületés van, - tehát körforgás, ami ZÁRT rendszer – akkor egyáltalán hogyan lehetséges az, hogy nő az emberek száma a földön? Ebben a zárt rendszerben mindig azonos számú embernek kellene élnie, vagy legfeljebb csak csökkenhetne a létszám azok számával, akiknek sikerül kiszállniuk a mókuskerékből! Ezek szerint nemcsak újjászületés van, de folyamatos születés is? Sőt, drasztikus mértékű folyamatos születés? Vagy mi? Egészen véletlenül nem leszünk túl sokan a földön rövid időn belül? Hogy van ez? És amúgy mi lenne a végső cél Sziddhártha szerint? Ha jól értem az, hogy minden ember megtörje újjászületésének ciklikusságát, vagyis, hogy az egész emberiség megszűnjön létezni. Az a végső cél, hogy megszűnjön a szenvedéssel teli emberi élet, mégpedig oly módon, hogy valamennyi ember eléri a nirvánát, és nem születik többé újra. A szenvedéssel teli emberi élet tehát úgy érhet csak véget Sziddhártha szerint, ha az ember megszűnik létezni, ha megszűnik az „örök körforgás”, ha eltörjük a kereket. Ez még érthető is, mert az emberi alaptermészet szerinte önző és vágyakozó, (és gyűlölködő is) ezért a szenvedésnek csak az emberi lét felszámolásával lehet véget vetni. Nem jól érted. Csak az törheti meg újjászületésének ciklikusságát, aki elfogadja az ő tanítását és eredményesen megteszi. Hányan hozzá se’ fognak? Hányan hagyják abba? Hányan csinálják, de rosszul? Meddig tartana mindenkit erre rábeszélni, segíteni neki, hogy sikerüljön? Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Na de ha közben egyfolytában van születés, akkor valaki odafent vagy odaát valami nagyon mást akar!!! Ez a valaki azt akarja, hogy ez a rossz, szenvedéssel teli emberi létforma mindenképpen fennmaradjon! De ilyet ki vagy mi akarhat? Ki lehet ilyen kegyetlen? Ki lehet ilyen ….gonosz? De álljunk már meg egy pillanatra! Hogyan is születik az ember? Elkerülhetetlen felsőbb elrendelés által, vagy emberi döntés eredményeként? Hoppppá! Amennyire én tudom, minden egyes emberi lény emberi döntés eredményeként születik meg! Minden egyes ember szabad akarattal bír a tekintetben, hogy akar-e újabb embert e világra hozni, vagy sem. Akkor, ha jól értem a saját szavaimat, minden egyes ember, emberi döntés eredményeként születik meg ebbe a rossz, szenvedéssel teli világba. Más módon ember nem születik. Na de…akkor miért dönt az elsöprő többség így? Akkor ez egy…hihetetlenül rossz döntés. Ezek szerint tudunk tenni az ellen a gonosz felsőbb hatalom ellen! Van rá lehetőségünk! Könnyedén meg tudjuk akadályozni, hogy ez a szenvedéssel teli emberi élet fennmaradjon! Könnyedén képesek vagyunk megtörni azt a fránya körforgást – és természetesen nem a "csak az aszkéta életmód és a világi örömök közötti középúttal" című káprázatos baromsággal, hanem - a kezünkben lévő döntési lehetőséggel! Te csúnya kifejezést használtál. A hevületed túlment az illemen. Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) A nirvána nem érthetetlen cirádás hókuszpókuszok, és nem létező - ezért soha el nem érhető - célok kapujában található, hanem az egyetlen elkövethető végzetes hiba elkerülésében. A szenvedéssel teli emberi élet újrateremtésének elkerülésében. Mert ha az emberi élet valóban szenvedéssel teli, akkor ezt a szenvedést mi magunk tartjuk fenn önmagunk számára......várjunk csak! …………………………………………. ...ha a döntés a mi kezünkben van, akkor...nincs is semmiféle felettünk álló, ellenünk dolgozó gonosz, külső kényszerítő hatalom… Mi magunk vagyunk ilyen gonoszak, mi magunk vagyunk ilyen ostobák…. Saját magunkat kényszerítjük erre a szenvedéssel teli emberi életre… önmagunkat ejtve csapdába…. Mi magunk teremtjük a szenvedést és az ostobaságot újra és újra…. Nincs felsőbb irányítás…mi hibázunk….és mi szenvedünk, azaz bűnhődünk érte. És csak addig bűnhődünk, amíg hibázunk….egy perccel sem tovább… Itt kiléptél az ő gondolatából. Akkor szabad akarat még nem volt. Talán „Aquinói Tamás” szólt először szabad akaratról. Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Az ember szabad akaratából, a döntés lehetőségének birtokában hibázik, és hibájáért emberi szenvedéssel fizet. Ez az a rettenetes körforgás, ez az a borzalom, amiből Sziddhártha a kiutat kereste, de nem ismerte fel az ember önmaga által önként, újra és újra létrehozott végzetét. A kerék nem magától forog, mégcsak nem is valaki más forgatja, hanem mi magunk…és addig forog, amíg mi forgatjuk. Hogyan is ismerhette volna ezt fel, amikor már ő maga is meghozta a végzetesen rossz döntést: „Huszonkilenc évesen családját, feleségét és csecsemő fiát elhagyva az igazság keresésének szentelte magát.” Légy szíves, vonj párhuzamot Jézus és közte! Jézus megtagadja Anyját, rokonságát, mert tanítványai fontosabbak. Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Csak arra jöhetett rá, hogy az emberi élet szenvedéssel teli. Arra nem, hogy ő maga mennyire végzetes hibát követett el. Gautama Sziddhartha olyan megoldásra jutott, amellyel mentesítette önmagát e végzetes hiba felelőssége alól, vagyis semmi másról nincs szó, minthogy feloldozást gyártott önmaga számára - és egyúttal természetesen mindenki számára aki ugyanezt a hibát elkövette. Csak ezért lett-lehetett az ő "igazsága" is széles körben népszerű - mert feloldozást adott, nem pedig szembesített. Azon kevesek, akik valamilyen véletlen folytán felismerik ennek a saját maguk által elkövetett hibának a valódi súlyát, nem képesek e teherrel tovább élni. Sziddhártha „megvilágosodása” után még 45 évet élt. Tudatlanul távozott e szenvedéssel teli világból. Szentségtörést végzel. A 45 év alatt kigondolt egy tanítást, amiben milliárdnyi ember hisz. Szervezett hozzá egyházat, ami tanát tanítja, lelki békét nyújt. Képes vagy bármi hasonlóra? Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Ha Sziddhártha 1. állítása igaz, vagyis az emberi élet szenvedéssel teli, (és valóban vitathatatlanul az) akkor ez a kijelentés a fix pont. Ez egy olyan alapvetés, amely nem megváltoztatható. Ez egy abszolútum. Ezt az 1. alapvetést nem az okozza, hogy az ember önző és vágyakozó. A szenvedés oka nem az emberi önzés és a vágyakozás, ahogy Buddha állítja. A szenvedés oka maga az emberi, fizikai lét, amely kitaszított, elkülönült, ezért boldogtalan. A szenvedés oka a boldogtalanság, a boldogtalan emberi lét. Az önzés és a vágyakozás ennek a szenvedésnek a törvényszerű következménye. Az önzést és vágyakozást a szenvedés váltja ki, mert az ember ezzel – vagyis az anyagi javak halmozásával, testi kielégüléssel – próbálja a szenvedést csökkenteni. Az önzés és a vágyakozás következmény, nem pedig ok. A 2. kijelentése tehát nem ok, hanem ez is okozat. Ha ezt Buddha is így, vagyis helyesen következtette volna ki, akkor a 3. pontban nem a következménytől, - az önzőségtől és a vágyakozástól – kívánt volna megszabadulni, hanem magától az októl, vagyis az emberi létezéstől. Ily módon talán már könnyen felismerhette volna, hogy a probléma a szaporodással van, merthogy azzal kezdődik az emberi élet, a szenvedés. Az pedig előtte sem lehetett már titok, hogy a szaporodás kérdésében az ember szabad akarattal bír. Megint a szabad akaratba tévedtél. Talán hallottál Marxról. Szerinte az ember – társadalmi termék. Nincs szabad akarata, mert a lét határozza meg a tudatot. Tételezd fel: csak általános iskolára tellett. Még szakmád sincs. Állást nem kapsz. Alkalmi munkából élsz. Lesz családod? Lesz hajlékod, ha nem fizetsz lakbért? Lesz szabad akaratod, ha öngyilkolni tilos? Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Erős a gyanúm azonban, hogy számára, mint szülő számára ez az eredmény már szóba sem kerülhetett. Eleve önigazoló, önfelmentő eredmény kidolgozásán fáradozott. Buddha egyébként a 2. pontban leszögezi ugyan, hogy a szenvedés oka az emberi önzés és vágyakozás, de azt elmulasztja megmagyarázni, hogy az ember miért önző és vágyakozó, vagyis, hogy ezen alapvető tulajdonságok miből fakadnak!? Mert ha felcserélem Buddha első 2 pontját, és azt állítom először, hogy: 1. Az ember alapvetően önző és vágyakozó, akkor állíthatom másodszor, hogy 2. Az önzőség és vágyakozás oka a szenvedés. A kettő tehát felcserélhető, ráadásul ebben az esetben azonnal magyarázatra szorul a szenvedés miértje is. A 3-4. pont mondanivalója gyakorlatilag az, hogy ezen az ember képes változtatni. Ez nem igaz. Ha az 1. alapvetés a fix pont, akkor azon sajnos az ember nem tud változtatni. Nincs rá lehetőség. Nincs olyan út. Nincs olyan „helyes” magatartás. A változtatás lehetősége illúzió, - önámítás - és egy valóban következetes gondolatmenetben szóba sem kerülhet, hogy a fix, adott kiindulási alapon akarjunk változtatni. A nézőpontod erősen 2010-ből fakad. Olyasmit vitatsz, amin változtatva ma nincs buddhizmus. Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) Tudjuk tehát, hogy sem az anyagi létezés feltételein, sem emberi vonásainkon nem tudunk változtatni, ezek az emberi létezés törvényszerű velejárói. Tudjuk azt is, hogy Buddha állításával ellentétben nincs semmiféle nirvána, ahová saját szaporodásunk elől elmenekülhetnénk, ez csak egy rettenetesen szánalmas próbálkozás a végzetes hiba felelősségének feloldására. Viszont azt is tudjuk, hogy lehetőségünk van megszabadulni, vagyis módunkban áll megkímélni magunkat ettől a szenvedéssel teli emberi élettől. Ha megtesszük, egészen biztosan kiderül az is, hogy az egész vesszőfutásnak mi volt az oka. Lehetőségünk a változtatásra tehát nincs, van viszont választási lehetőségünk, a szenvedéssel teli emberi élet fenntartásában, vagyis a szaporodás - vagy ennek elkerülése kérdésében az ember SZABAD AKARATTAL bír! A helyes levezetés: 1. Az emberi élet boldogtalan, mert az egységből kitaszított, elkülönült létezés 2. Az emberi élet ezért szenvedéssel teli 3. Az ember e szenvedés miatt önző és vágyakozó, így akarván kielégülni, beteljesedni. 4. Az ember nem képes megváltoztatni a szenvedéssel teli emberi létezést 5. Az ember szabad akarattal bír az emberi szenvedés fenntartásának, vagyis a szaporodásnak kérdésében Vajon az ember miért akarja egyre csak megváltoztatni a pöcegödröt amelyben áll a változtatás lehetősége nélkül? Miért nem lép ki belőle, hogyha ez a lehetőség a rendelkezésére áll??? Tenzing 2011. 12. 24. --Tenzing vita 2011. december 24., 20:57 (CET) Tételesen jelöltem levezetésed hibáit. Egy esetben illetlen szavaid is megszóltam. Nem célszerű SZABAD AKARAT emlegetése a „sorskerék forgásában”. Ha társadalmi és anyagi helyzeted lehetővé teszi, ne a buddhizmus alapítási körülményeit bíráld, kérlek! Partmoso vita 2016. május 3., 17:14 (CEST) |
Téchy Olivér: Buddha, 1986. ISBN 963 281 696 X
[szerkesztés]A szócikk szerzője valószínűleg nem tudott e műről. Forrásai, jegyzetei közt nem szerepel. Ha szerzői jogot sértenék bizonyos hivatkozásokkal: az örökös interneten nem érhető el. Puskás Ildikó, a Gondolat szerkesztője, az előszó írója nekem elérhetetlen. Partmoso vita 2016. július 6., 20:09 (CEST)
Néhány ellenvetés a cikk kapcsán, Téchy szemléletében:
- 1. Egyedül menekül az "otthontalanságba". Titok ez! Gópá, neje, kifakadása, a lovász Csandaka – hi-telesnek tűnő" beszámolója - upanisad - titkos "ülés".
- 2. A "Tűzpapok" szerepe, értéke nagyon lényeg!
- 3. Elszakította - törzsi, családi és házas kötelékét[nikkhamanam= kifutás].
- 4. Magadha fővárosában, Rádzsagahában, az esőzések végén kezdett koldulni. Ekkor minden szerzetes hajlandó megbocsátani a panaszt ellene, a megtisztulás érdekében. Bimbiszára uralkodott.
- 5. Bimbiszára nem gátolta meg szerzetesi tanulmányait.
- 6. Rendszerezett tan/szánkhja[Richard Garbe -számolgatók] Kálama i.e. 534.
- 7. Megüresedés - i.e. 524- ben, aszály után háború elhárítása. Új szál-rend [guna-formáció]. Föld, Víz, Tűz, Levegő, Átható/Ákása[Brahma]
- 8. Ősanyag/Szellem. - Nincs említés az ősanyag és a SZELLEM akkori hindu/szákja fogalmáról.
- 9.Feloldódás/Pralaja - Erkölcsi bomlásban Szenvtelen ad csendet. Indulat visz Újjászületni.[szamszára] - Az „Offolt” bölcselkedés semmi elképzeléssel nem bír a lélekvándorlás, a varna[katonák - papok] ellentétéről a társadalom és a hit értelmezésében.
- 10. Gyökérfeltárás: -Föld - nem csak! -Víz - nem csak! -Tűz - nem csak! -Szél - nem csak! Ákása - nem csak légtér, Áthat! - Az ismert 4 elem mellé az „ÁTMAN” -ÁKÁSA világszellemet tételezi a légtér által. Erről semmi.
- 11. Beépít: -Föld -szántja. Mandala -Világkorong! Tudd az ős és bontott mását! -1. Függő Ez, 2.nem örök. 3. Nincs mindenütt. 4. Metszetes. 5.S nem Egy: lóg a cérnán, bontott, nem Ősi. Valószín a többi elemnél is példán bizonyították az 5 jel-sajátot. A test 32 részét tudatja. Az undort 10-ben adja. - Ez nem enyém; nem Ez vagyok, énem sem ez. Egy példán adja, hogyan szervezte Gótama a szánkja elveket rendszerébe.
- 12. 31 évesen avatott a Szánkhjában, De hiánnyal. A szellem/Purusa még nem uralja észlelését /Prakriti az anyag vonatkozásában.
- 13. Még 31 évesen Uddaka Rámaputta mesterhez társult jógázni. Valószínűleg nagy fogadalmat tett, akkori szokás szerint, emiatt tudunk keveset tanulmányairól. Az iskola vagyontalan. Csak vizet tároltak. A jóga tanulása -megtanulni az átkelést a folyón túlra.
- 14.A lét körforgásában a Tan fokozatai a jógából jöttek. A fegyelmi [tiltó] elemek is a jógából valók. Nem minden próbálkozó lesz jógin/ szerzetes.
- 15. Már 33 évesen Rámaputta nem engedi „átkelni a folyón”. Ekkor szakított vele Gótama. 5 „pártütő” ekkor követte őt a jógaiskolából. Nem vettek részt a szánkja tanulásban. Ők biztosították „átkelni a folyón”.
- 16. Amíg 5 társa magára hagyta, csordás fiúk rontó kísértetnek vélték. Füléből és orrából kiszedték a gyapot tömítést. Fülébe tövist szúrtak. Levizelték, trágyával megszórták. Az ötök letisztították. Majd a falusiaknak elmagyarázták, hogy Gótama nem kísértet és nem holt. A „kiemelés” a nyolcadik napon sikeres. A részletek titokba merültek. Ekkor lett kopasz Gótama, veszítette el bajszát és szakállát, bőrbetegség miatt.
- 17.I.e. 522-ben egy lány [a későbbi dzsáina vallás, tittha követője] rágalmazta Buddhát, hogy tőle terhes. Hazugsága kiderült, a felbujtó nem. Buddha tanulmányozni kezdte a titthát.
- 18.I.e. 520-ban (9 évvel a megvilágulás után) EGYHÁZSZAKADÁS indult. Akkor sikerült megállítani. Alap: Tettekben, szavakban és gondolatokban szeressük egymás! Részrehajlás nélkül osszuk meg élelmünket. Az erkölcsöt vegyük szigorúan, a bizalom kölcsönös. A gyülekezet fegyelmet vár el. Feledjük a békebontást!
- 19.I.e. 509-ben [54 éves] - Apósa fejére mért bot ütéssel meg akarta ölni. Kigyógyult. Ám visszavonult a tanítástól, szervezéstől.
- 20.I.e. 504-ben rokona, Dévadatta, Adzsátaszattu [tittha] előtt kérte Buddhát, adja át a gyülekezet [szangha] vezetését. - Nem!
- 21.I.e. 491-ben Dévadatta 5 követeléssel állt Buddha elé. Az 5 követelés tittha-nigantha irányba térítette volna az egyházat. Ő azonnal Buddha helyébe akart lépni. Vita lehetetlen.
- 22. I.e. 484-ben zavargások nehezítették az Egyház életét. Kedves tanítványa, Száriputta elhunyt. Olyan ételt kapott, amitől súlyos gombamérgezése lett. Útközben, egyedül halt meg. Ezek másként szerepelnek, vagy nincsenek a szócikkben. Partmoso vita 2016. július 6., 20:09 (CEST)
Korrektúra
[szerkesztés]A javítások, módosítások, ide, továbbá általában a buddhista témájú szócikkekhez lásd: https://luangtavilasa.blogspot.com/2020/02/a-magyar-wikipedia-buddhista.html
- – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Venerable Vilasa Hungary (vitalap | szerkesztései) 2020. március 8., 20:50
A javításokat módosításokat a Wikipédián szoktuk megbeszélni, nem külső blogon, ráadásul nem úgy, hogy nincs lehetőség ezeket megvitatni. A konkrét problémákat itt lehet jelezni, és azokat ezután a cikkben kijavítani, ha szükséges. Ogodej vitalap 2020. március 10., 13:40 (CET)