Vita:Egyetem

Ez a szócikk témája miatt a Pécs-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Kevéssé fontos Ez a szócikk kevéssé fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: EniPort (vita), értékelés dátuma: 2015. június 25.

Péccsel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Ez a szócikk témája miatt az Egyetemek műhelye érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Palotabarát (vita)

Egyetemi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Egyetemek listái

Még nem tudom, hogyan kellene rendezni. A listánk nem ebbe a szócikkbe valók talán.

Talán létre kellene hozni egy Magyarországi egyetemek listája címszót, ami táblázatban a tartalmazná az összes magyarországi Egyetem adatait. Ugyanígy Magyarországi főiskolák listája.

Az ismertebb nem magyar egyetemeknek egy lista kellene, vagy esetleg a székhely szerint csoportosítva kontinensenként? Énszerintem jelenleg egy szócikk kellene Ismertebb külföldi egyetemek néven. Az egyetemeknek pedig kategóriát hoznék létre Kategória:Egyetemek. Magyar egyetemek kategóriát a lista létrehozása után nem hoznék létre.

--- Árpi (Harp) 2004. augusztus 27., 13:27 (CEST)

Szerintem "XXX listája" cikkeket csak akkor kellene nyitni, ha abban bármivel több van, mint egy betűrendes lista. Ha csak lista kell, akkor arra most már megfelelőbbek a kategóriák. --grin ✎ 2004. augusztus 27., 22:16 (CEST)

Konyorgok szanjon meg minket valaki es irja le, milyen az amerikai egyetemi rendszer. Mit jelent az, hogy sophomore, minor, liberal art college, altalaban mi a helyzet a tandijjal, milyen a szinvonal, stb, stb. Eletbevagoan fontos, hogy legyen egy jo leiras errol a rendszerrol. Kope 2005. július 2., 14:38 (CEST)

sophomore: talán másodéves; liberal arts college: vmi olyan suli, ami inkább az általános műveltségre megy, nem 1 szakma kitanulására; minor: a szótár szerint melléktantárgy; tandíj piszok drága. ennyit tudok :) Alensha  * 2005. július 2., 14:45 (CEST)

Felreertettel, nem nekem privatin szuksegesek ezek az infok. A (vagy esetleg egy) szocikkbe kellene beleirni. Ezt azert tartom fontosnak, mert most nagy tema, hogy at kell vennunk a nyugati felsookt. rendszert, de kozben szinte senki nem tudja mi az, peldaul mi a latogato bizottsag, hogyna finansziroznak egy allami es hogyan egy maganegyetemet, mitol es melyek az elitegyetemek, stb stb. Az istenert, nehogy ideird a valaszokat, ...Kope 2005. július 2., 14:52 (CEST)

ja, ennyire nem tudom megfogalmazni, meg ezeket már én se tudom... nehogy már átvegyük :( Alensha  * 2005. július 2., 15:52 (CEST)

Sületlenségek

"Az első európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban (Franciaország) jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak." – Spanyolország megszállt részén a mórok már akkor egyetemeket tartottak fenn, amikor Európa nagyobb része analfabéta volt, és a művelt európaiak bizony oda jártak, jóval a Sorbonne előtt. Lásd pl. II. Szilveszter pápa.

"Európában a fiatalok akkor mehettek egyetemre, ha teljesítették a triviumot: a nyelvtan, a retorika és a logika tárgyakat, valamint a quadriviumot, ami az aritmetika, geometria, zene és csillagászat tárgyakból állt össze. Az egyetemeket általában statútummal vagy alapító okirattal hozták létre." – Szóval akkor mehettek egyetemre, ha teljesítették az egyetemi követelményeket? :-) A trivium meg a quadrivium az egyetemnek anyaga, és nem előfeltétele volt.

Charlemagne egy település is? Mert akkor egyértelműsíteni kellene, így most elég hülyén néz ki. Bináris ^ide 2008. február 27., 14:57 (CET)

Egy kis etimológia és más is

"Az egyetem elnevezés a latin universitas szóból származik, ami testületet, társulást jelent ...", hát ez nem így van. Testületet, társulást egyáltalán nem jelent. Jelent viszont világegyetemet (univerzumot), továbbá az universitat (vagy universitas) szó pedig olyan oktatási intézményt, amely egyetemes (universus=mind, összes, általános, vagyis egyetemes) képzést nyújt. Az angol/amerikai wiki-változatból van átvéve a félrefordítás: az "universitas magistrorum et scholarium" a középkorban természetes szófordulat, az emberek nem elvont, hanem konkrét dolgokról beszéltek, az "ismeret" helyett az azt tanító "tanár", "tanársegéd" volt a szóképzés tárgya, különösen az alapító okiratokban; ez a félrefordítás azért annyira mosolyt fakasztó, mert pontosan az angol 'community' attribútumai azok, amelyeket az egyetemi oktatók legendásan nélülöznek, a néhány (kollégáik által agyongyötört, elpusztított) kivétel - pl. a budapesti Műegyetemen Marcsinák Tamás, Frey Tamás, Kardos Árpád, stb. - rendszerint az 50. életévet sem éri meg). Magyarán az ismeretek összességét oktatja. Modern korunkban ez kb. tíz (tudományos) kart (facultas) és három (művészeti) akadémiát (academia) jelent:

• Bölcsészettudományi Kar
• Természettudományi Kar
• Hittudományi Kar
• Orvostudományi-gyógyszerészeti Kar
• Állatorvostudományi Kar
• Állam- és jogtudományi Kar
• Közgazdaságtudományi Kar
• Agrártudományi Kar
• Műszaki-technológiatudományi Kar
• Nemzetvédelmi-testneveléstudományi Kar
• Zeneművészeti Akadémia
• Előadóművészeti Akadémia
• Képző- és iparművészeti Akadémia

Ideális esetben az egyetem mindet tartalmazza. De ez még nem elegendő az egyetemes ismeret-szerzéshez, további két feltétel is szükséges.

2. Ha egy hallgató pl. a Hittudományi Karra iratkozik be, akkor a tanulmányi osztálya gondoskodik arról, hogy megfelelő órarendje legyen, ne legyenek ütközések. Csakhogy ha a hallgató fel akar venni pl. parazitológiát az orvoskaron, orgonát a zeneművészeti akadémián és barokk építészettörténetet a képzőművészeti akadémián, akkor az órarendi ütközéseket az érintett karok/akadémiák tanulmányi osztályainak valahogy fel kell oldani. Ha az "egyetem" ennek még a kísérletére sem hajlandó (hogy a sikerességről ne is beszéljünk), az nem egyetem, az nem biztosít egyetemes ismereteket.

3. Ma Magyarországon előfordul olyan képtelenség, hogy az "egyetem" egyik része Veszprémben, a másik része Keszthelyen van. Ha a hallgatót kari tanulmányai az egyik városhoz kötik, akkor a másik városban oktatott ismeretekről le kell mondania. Márpedig az egyetem campusa olyan kicsi, hogy bármelyik két szélső pontjáról az óraközi szünetben elérhető legyen bármelyik másik szélső pont. A túl nagy campusú főiskola az nem egyetem.

[Megjegyzem, ismereteim szerint Magyarországon mindössze a Debreceni Egyetem teljesíti mindhárom feltételt ... ugyanakkor több, mint negyven főiskola nevezi magát egyetemnek, térdig járunk képtelen "szakegyetemekben" ... ami már önmagában is képtelenség, 'fából-vaskarika'.]

A szó nevezéktanát miután kivégeztem, javasolok egy alapos átdolgozást, amely élesen megkülönbözteti a jelenlegi állapotokat és az ideális - elérendő - állapotot. Mert azért az egyetemmel kapcsolatos problémáink korántsem merülnek ki a szóval. Valamennyi társadalmi egyenlőtlenség orvosolható, ha az oktatás kötelező mértékét nem életkorban, hanem egyetemi diplomában szabjuk meg, ha mindenkinek kötelező az egyetemi diploma megszerzése ... ugyanis az, hogy mit DOLGOZIK valaki és hogy mire KÉPES, ez nem azonos. Például a holland farmer fia (ez a tradicionális példa) megszerzi az agrármérnöki diplomát és visszamegy szántani-vetni. A munka az Úr dicsőségére történik és csak bűnözők szemében lehet szégyen. – Dezső László ^vita 2009. április 24., 20:23 (CEST)

re 2. pont: nekem egy szakon belül nem volt képes megoldani az egyetem, hogy ne legyenek ütközések... – Alensha ^sms 2009. április 25., 22:02 (CEST)

Mit nevezünk egyetemnek?

Egyetemnek azt nevezzük ami "egyetem" néven fut a felsőoktatási törvényben. – Peda ☎ 2010. március 20., 17:26 (CET)