Ugrás a tartalomhoz

Vita:Demagógia

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szerintem sem kellene törölni. Én is írtam egy szöveget, de szerkesztői ütközés miatt nem a szócikkbe, hanem ide másolatam. Ha valakinek tetszik, használja egészséggel."A demagógia görög eredetű szó, kb. a nép vezetésének művészete. A politika és a politológia egyaránt használja, általában tetszetős, részigazságokon, vagy irreális elképzeléseken alapuló politikai programok vagy kijelentések rosszalló (pejoratív) megjelölésére. Számos jelzős szerkezetben is előfordul, attól függően, hogy a politika vagy a kijelentés mely területre vonatkozik (pl. szociális demagógia, faji demagógia, osztálydemagógia).

A mai politikai pártok kissé elkoptatták ezt a kifejezést, mert túl gyakran használják kevésbé elítélendő jelenségek (pl. kampányfogás) megjelölésre, leszólására. Többségi vélemények szerint a 20. században mind a fasizmus, mind a kommuniznus, mind a nemzetiszocializmus gyakran élt a demagógia eszközével." --Millisits

Mi a

[szerkesztés]

különbség a demagógia és az érvelési hibák c. szócikk között? Gubb

Az egyikben az érvelési hibákat sorolják fel (en:Logical fallacy, a másikban meg ismertetik a demagógia jelentését, és az általa alkalmazott eszközöket. Persze, a demagógia gyakran él "érvelési hibákkal", de a két szócikk még ránézésre se ugyanaz (szerintem). "Demagogy often involves logical fallacies, but has many aspects that have nothing to do with logic."

A példák szerintem is inkább az érvelési hibákhoz tartoznak (azért is nem fordítottam le azt a részt). Mit gondoltok, le lehetne cserélni őket valódi példákra a napi politikából, vagy túl problémás lenne? --Tgr 2005. június 18., 18:33 (CEST)Válasz

Szerintem nagyon rossz ötlet.Felvillanyozódtam a gondolatra, hogy telepakolom a cikket Lendvaji Jildikó és Kovácslaci kampányszövegeivel ... de a hülyeséget minek sokszrorosítani. Gubb 2005. június 18., 20:27 (CEST)Válasz
Én meg azért fordítottam le, mert úgy éreztem, hogy van benne néhány dolog (pl. a démonizálás), ami nem egyértelműen érvelési hiba (plusz még azért, mert a cím már ott volt, csak tartalom nem volt alatta). :-) BTW. Gubb, a magyar érvelési hiba szócikket hogy lehet elérni? Nekem marhára nem megy, pedig ezerféleképpen próbáltam már begépelni, de nem nagyon sikerült, és ha rákerestem se talált semmit. Pedig tudom, hogy vannak érvelési hibás szócikkek ((ad hominem, goebbelsi propaganda, stb.) :( Csobankai Aladar 2005. június 18., 20:35 (CEST)Válasz
Az viszont nem problémás talán, ha nagy ókori demagógok szövegeit vagy tetteit idézzük. Gubb
Ja, az kifejezetten jó ötlet, ha találsz megfelelő forrásanyagot. Csobankai Aladar 2005. június 18., 20:35 (CEST)Válasz
Nincs ilyen szócikkünk, bár Math ígérte, hogy ír ilyet. Éppen ezért kérdeztem a különbséget,mert elképzelésem sincs arról, hogy lehet eldönteni, hogy az itt említettek közül melyek kerülnek az egyik és melyek a másik cikkbe. Ha akarsz ilyet írni, akkor az interneten van valahol egy nagyon jó Kutrowácz Gábor által írt pdf mint forrás (érveléselmélet vagy ilyesmi a címe, guglival biztos megtalálod) Gubb

Pápák

[szerkesztés]

A pápákat nem demagóg módon választják. Data Destroyer 2005. június 22., 22:01 (CEST)Válasz

Liberalizmus kifejezés használata a szócikkben

[szerkesztés]

A szócikk nem sugallja (főleg nem demagóg módon), hogy a liberalizmus kritikája eleve demagógia, hiszen az a mondat, hogy „A libera­lizmus egyenlő az anarchiával." nem kritika, hanem buta itélet. Ugyanúgy, "A liberalizmus erkölcsi leprája minden erőltetett keveredés okozója" szintén nem kritika, hanem érvelési hibát tartalmazó mocskolódás. Hiszen mitől lenne nyilvánvaló, hogy a liberalizmusnak "erkölcsi leprája" van? Azzal a mondatváltoztatással sem lennék kibékülve, hogy „A libera­lizmus, (konzervativizmus, szocializmus, kapitalizmus stb, ..-ide bármi behelyettesíthető) egyenlő az anarchiával", ugyanis pontosan a liberalizmust szokták helytelenül az anarchiával azonosítani, mégpedig meglehetősen DEMAGÓG módon. Ugyanúgy ha azt hozom fel példának, hogy "a konzervatizmus egyenlő a parancsuralommal", szintén demagóg lenne. Viszont nem illeszkedne a szöveg többi részéhez, amely, mint a címéből látható, "Példa: egy demagóg program"-ra. A szöveg többi része sem lenne konzekvens,( pl. A polgári szabadságjogok „egy őrült szabadosságai"). Ha olyan példát tudsz amely nem a liberalizmust hanem más értékrendet kritizál demagóg módon, bátran egészítsd ki a cikket. Ez a példa azért került bele, mert a demagóg szónokok leggyakoribb fordulatait tartalmazza. - lásd a lábjegyzetet (L. Löventhal és N. Guterman: Prophets of Deceit: A Study of Tech­niques of the American Agitator (A csalás prófétái: az amerikai agitátor technikáinak a vizsgálata). New York, 1949.) Ogodej vita 2008. június 9., 17:44 (CEST)Válasz


Érvelésed nagyobb részt a liberalizmusról, annak védelméről szól, nem a szócikkről. Te magad indokoltad miért kell törölni a liberalizmusra vonatkozó példákat, amikor "(konzervativizmus, szocializmus, kapitalizmus stb, ..-ide bármi behelyettesíthető)" megjegyzést tetted. A demagógia negatív fogalom, és egy konkrét világnézet említése - melyet az itt sorolt példákban valóban demagóg módon támadnak - magát a világnézetet pozitív színben tünteti fel. Ezzel hivatkozási alapot ad a liberalizmust védőknek, a liberalizmust támadókkal szemben, akkor is, ha azt nem demagóg módon teszik. Ez a szócikk pedig nem erről kell(ene) szóljon. Demagóg módon teszi ezt, az szócikk által említett "Oda nem illő tények" valamint az "Érzelmi támadások" (Mindenki ellenem van) módszerek nagyon finom alkalmazásával. Nincs rá indok, hogy itt maradjon, hiszen csak két példa a demagógiára, példákból viszon van bőven a szócikkben, de ha mégsincs elég, lehet ezer más, általánosabb demagóg példát kitalálni. Jó példa erre, hogy a szócikk az idegenek elleni demagógiát említi, és nem konkrét népeket vagy etnikumokat érintő példákat hoz fel, demagóg módon, pozitív vagy negatív érzelmeket kiváltva ezzel az olvasóban. Nem töröltem mégegyszer, tőled várom a megoldást! – 91.82.81.14 (vita) 2008. június 10., 17:59 (CEST)Válasz

írod: Érvelésed nagyobb részt a liberalizmusról, annak védelméről szól, nem a szócikkről. - Nem védem én a liberalizmust, meglehetősen semleges vagyok ebben a kérdésben, a politikai filozófiákkal nem foglalkozom, ennek ellenére a liberalizmus kritikáját - és itt a kritikán van a hangsúly - viszonylag tárgyilagos módon meg tudom különböztetni a szimpla demagógiától. A szövegösszefüggésben szereplő kifejezések indokolták a konkrét világnézet említését ("A polgári szabadságjogok „egy őrült szabadosságai". Agyrém az egyetemes etika gondolata, stb.) Ennek ellenére elfogadom az érvelésedet. (Kivéve, hogy a szócikk ezen része maga is demagóg lenne, ugyanis az "Oda nem illő tények" valamint az "Érzelmi támadások" visszatérő demagóg fogások. Ennek illusztrálásához azon leszek, hogy további példákat keressek.) Amennyiben a demagógia szócikk világnézeti semlegessége függ egy konkrét világnézet példaként felhozott említésétől, hát eltekintek tőle. :) Ogodej vita 2008. június 10., 19:13 (CEST)Válasz

Sablonok

[szerkesztés]

Még mindig nem tekinthető lexikoncikknek, különösen a mai cikksztenderdet nem éri el, a bevezetőnek nincs forrása, a források között csak rasszizmussal kapcsolatos könyvek vannak (pedig a demagógia és rasszizmus nem u.az), a főszöveg levegőben lógó, ügyetlen fogalmazású eszmefuttatásokat tartalmaz ("mai politikusok"), a példaanyag pedig egyoldalú és elégtelen. Ezért a sablonok. Γουββος Θιλοβούββος 2010. október 7., 10:12 (CEST)Válasz

Igaz! Én is sokat töröltem belőle oda nem illő részeket, forrásokat tettem bele, de sajnos így is nagyon szegényes. Egyszer rendesen meg kellene írni. Egyébként Gordon W. Allport Előítélet c. könyve nekem megvan, egyáltalán nem a rasszizmussal foglalkozik, hanem az előítélettel (ami a címe is), annak egy fejezete a demagógia, illetve a demagóg program. Tehát az, hogy csak rasszizmussal kapcsolatos forrásokat hoz, az így kicsit túlzás :-) Ogodej vitalap 2010. október 7., 20:54 (CEST)Válasz

Példa: egy demagóg program (egy szakasz kiemelve és áthozva a cikkből)

[szerkesztés]

Áthoztam ide az alábbi részt, egyrészt mert erősen túlzó, másrészt mert egyéni véleményt tükröz, miközben az előző szakasz már számos példát említ. Az semmiképp sem tartható, hogy egy demagóg „többnyire” az alábbiakra hivatkozna. Ádám 2013. április 12., 00:09 (CEST)Válasz

A demagóg többnyire a következő pontok köré sorakoztatja fel mondanivalóját:[1]

  • Kijátszottak benneteket – A hozzánk hasonló őszinte és tisztességes embereknek mindig a balek szerepe jut. Tennünk kell valamit. Általános összeesküvést szőnek ellenünk.
  • Az összeesküvők romlott nemi erkölcse közismert – „Gazdagságukban már nem tudnak mit csinálni, konyakban fürde­nek, Amerika elcsavart fejű lányaiból merítik háremüket." „A keleti erotika csak arra szolgál, hogy megmérgezze a többségi társadalmat." Az idegeneké minden tiltott gyümölcs élvezete.
  • Jelenlegi kormányunk korrupt – A kétpártrendszer becsapás. A demokrácia csupán „bűvészeti szakkifejezés”. A polgári szabadságjogok „egy őrült szabadosságai”. Agyrém az egyetemes etika gondolata, elsősorban saját magunkra kell gondolnunk. Nem bízhatunk meg a külföldiekben. A nemzetköziség riasztó méreteket ölt. Már saját kormányunkban sem bízhatunk meg. Az idegen termeszhangyák belülről rágják a kormányt.
  • Ellenségeink alacsonyrendű állatok, csúszómászók, rovarok, baktériumok. – Végezni kell velük, tennünk kell valamit. Nincs középút. A világ két részből áll. Akik nincsenek velünk, azok ellenünk vannak. A vért tisztán kell tartanunk. Fajilag tiszta vérű elitünket féltve kell óvnunk.
  • Mi a teendő, ha egyszer már ég a ház? – A válasz egyszerű, az őszinte szívű emberek vezérre várnak. Íme, itt vagyok én… Cseréljétek ki a vezetőket. Rám lehet számítani. Majd én eltakarítom ezt a szeméttelepet. Boldogabbak lesztek, békében fogtok élni.
  • A helyzet máris túlérett, gondolkozásra nincs idő – Elég, ha pénzt adtok, majd én megmondom nektek, hogy mit kell tennetek.
  • Mindenki ellenem van – A mártírotok vagyok. Az ellenség az életemre tör, de a nép érdekében ezt is vállalom. Én foglak vezetni benneteket.

Európa számos országában ez a fajta demagógia természetesen nem múlt el tettek nélkül, nyomtalanul. Egész kormányokat söpört el a tömegindulat, melyet hasonló jellegű felhívások keltettek föl.[2]

  1. L. Löventhal és N. Guterman: Prophets of Deceit: A Study of Tech­niques of the American Agitator (A csalás prófétái: az amerikai agitátor technikáinak vizsgálata). New York, 1949.
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) autogenerated1 nevű lábjegyzeteknek