Politikatudomány
| Politikatudomány | |
| politológia | |
 | |
| Nanine Vallain: A Szabadság allegóriája (1794) (Francia forradalom múzeuma) | |
| Tárgya | a politika |
| Jelentős kézikönyvei | Gallai–Török: Politika és politikatudomány (Budapest, 2003) |
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág. A politológia elsődleges célja a politikai események okainak vizsgálata, a tanulságok, következtetések levonása a politikusi torzítások mögött. Elsődlegesen a politikai „intimszférát” kutatja, a háttéreseményeket, az ok-okozati összefüggéseket, melyekből következtetéseket és tanulságokat von le.
Története
[szerkesztés]Tudományos értelemben vett gyökerei Európában az ókori görög tudományosságig nyúlnak vissza. A társadalmi intézmények vizsgálata már az ókori öntözéses földművelést végző társadalmakban is megjelentek, hiszen már itt megfogalmazódott az igény az egyének cselekvésének összehangolására, az ehhez szükséges hatalom megszerzésére, a hatalom mögötti társadalmi támogatás, egyetértés fenntartására.
A politikai tudományok művelése a középkorban és az újkorban sem szűnt meg, azonban egy igen szűk társadalmi rétegre korlátozódott, és kezdetben több, az állam igazgatásával kapcsolatos tudományt foglalt össze – pl. kameralizmus név alatt.
A modern politikatudomány kialakulásának előfeltétele volt a polgárosodás, a demokrácia és a jóléti állam kialakulása, illetve a gazdasági válságok és világháborúk okozta konfliktusok és az ezek nyomában megjelenő reformok. Legjelentősebb képviselői Amerikában tevékenykedtek – jóllehet ezek egy jó része az európai emigrációból került ki. Európában ehhez képest némi késéssel jelent meg a politikatudomány önálló modern tudományként a kutatásban és az oktatásban egyaránt. Magyarországon is csak a rendszerváltás legitimizálta a korábbi politikai rendszer leginkább bíráló tudomány kialakulását – hasonlóan az európai helyzethez – jogi, közgazdasági, államigazgatási-közigazgatástudományi és történettudományi előzményekre alapozva, illetve ezek által több szempontból hátráltatva az önállósodási törekvést.
Az intézményi háttér kialakulásához mindenütt szükség volt egy politikai reform erejére Európában. Az oktatási rendszer a mai napig sem egységes, nincs egységes, nemzetközileg standardizált politológia-tananyag, több különböző ajánlás létezik – ezek térben és időben egyaránt változnak.
Magyar nyelvű politikatudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények
[szerkesztés]Magyarország
[szerkesztés]- Debreceni Egyetem – Bölcsészettudományi Kar
- Miskolci Egyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Milton Friedman Egyetem (Budapest)
- Pannon Egyetem (Veszprém) – Humántudományi Kar
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest) – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Szegedi Tudományegyetem – Állam- és Jogtudományi Kar
Erdély
[szerkesztés]Társaságok
[szerkesztés]- Amerikai Politikatudományi Társaság
- Magyar Politikatudományi Társaság
- Nemzetközi Politikatudományi Társaság
Források
[szerkesztés]- Gallai Sándor–Török Gábor: Politika és politikatudomány. Egyetemi tankönyv (Aula Kiadó, 2003) ISBN 963-9478-47-4
- Pokol Béla–Bihari Mihály: Politológia. Egyetemi tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) ISBN 963-19-2529-3
- Bayer József: A politikatudomány alapjai (Napvilág Kiadó, 2000) ISBN 963-908297-X
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Politikatudomány témájú kategóriát.- Politológia.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Politikaelmélet.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Politika.lap.hu – Linkgyűjtemény
