Vita:C++

Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Színvonalas Ez a szócikk színvonalas besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Tetra (vita), értékelés dátuma: 2009. május 12.

Informatikai szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kikommenteztem az oldalon az anon user által beírt saját példaprogramjait. Az egész nem lexikonszerű, helyesírási hibák bőven vannak benne, de ha lenne rendes összekötő szöveg, akkor pár dolgot lehetne belőle használni. Szerintetek? Péter ✎ 2006. november 23., 10:09 (CET)

---

Üdv! Nem lenne jobb áthelyezni ezt a lapot "C++ programozási nyelv" néven? --pp 2006. december 8., 14:54 (CET)

Miért, van más is, amnek C++ a neve? Csak akkor használunk a kelleténél hosszabb címeket, ha muszák. – Alensha ^üzi 2006. december 8., 15:53 (CET)

Azért gondoltam, mert több nyelv esetében is így van írva. Itt egyértelmű, de nem mindenhol az (B,C,D ... stb nyelvek). Legyen akkor mindegyik hasonlóan elnevezve. --pp 2006. december 8., 16:26 (CET)

---

Kérdésem: az operációs rendszerhez nem azt kéne írni, hogy gyakorlatilag mindegyik? Tetra ^vita 2007. december 8., 12:05 (CET)

Mindegyik mi? Nyilván nem létezik minden op.rendszerre. Ha tudomásod szerint van még, nyugodtan írd a többi után. misibacsi ^vita 2007. december 9., 10:41 (CET)

Az nagyon hosszú volna, szerintem. Most így nem is tudok olyan os-t, amire ne lenne c++ fordító. A nagygépes os-k(z/os sorozat, mindenféle számosok) és a középgépesek(VMS, OpenVMS) közül amit ismerek(név szinten), mind rendelkezik fordítóval(google legalábbis mindre ad találatot, a VMS-kre pedig én is írtam már progit ezen nyelven(eszperente? :D)) (bocsi kicsit bizonytalan vagyok, mit lehet, mit nem, még ismerkedem a szokásokkal, amit a szabályok ugye nem tudnak pontosan leírni...)Tetra ^vita 2007. december 9., 19:31 (CET)

Szerintem hagyjuk ki az infoboxból az adatot, helyette pedig a szövegben kellene megemlíteni, mennyire elterjedt os-eken a nyelv. //Dani^vita·ʒ·ɘ 2007. december 9., 19:51 (CET)

---

Az az igazság, hogy az Ada szerintem igenis kiindulási nyelv. Én ugyan nem látom a kettő között azt a hasonlóságot, amit más kiindulásiként jelzett nyelvek ne tudnának nyújtani, de úgy rémlett, hogy valahol olvastam BS bácsit erről, és megerősített benne, hogy az angol lapon is be van téve oda! Szerintem oda való(az Ada-ban minden van, ami a c++-ban, az osztályokat kivéve, ha jól emlékszem pont a kivételkezelése volt megemlítve, mint ötletadó) Tetra ^vita 2007. december 17., 21:18 (CET)

Úgy tűnik igazad van, egy évben egyszer én is tévedhetek :) A Stroustrup könyv 13. oldalán van a megoldás, épp csak a szemem nem szúrta ki (hú de szégyellem magamat)... Bár az is igaz, hogy csak mint ötletgazda szerepel (ráadásul nem is egyedül) a sablonokhoz és a kivételkezeléshez, így igazából nem tekinthető "igazi" kiindulási nyelvnek, de mindenképpen érdemes lenne megemlíteni. Rakjuk be az infoboxba, vagy a megfelelő fejezetnél mint érdekességet említsük meg? Érdekes egyébként, mert ami cikket olvastam Stroustruptól mindben elég negatívan nyilatkozik az ADA -ról.

Itt van néhány link, főleg az utolsó érdekes:

• Olvasnivaló
• Olvasnivaló
• Olvasnivaló

Mr Steve ^vita 2007. december 20., 10:48 (CET)

---

"Typename helyett írható class is, előbbit definiálatlan osztályok esetén használjuk." Ez biztos? Pont most tartok ott a könyvben, azért is jutott eszembe ezt megírni(no meg a projektemben is pont most jutottam el odáig, hogy template lesz OOP helyett, szebb, gyorsabb, egyszerűbb(nyílván nem mindenhol, de itt igen)), és Stroustrup azt írja, csak hagyomány miatt lehet class a kulcsszó typename helyett... tehát semmi különbség. De javíts ki ha tévedek :) Tetra ^vita 2007. december 24., 13:28 (CET)

Nem tévedsz, én nem tudok fogalmazni :) A typename definíción belüli használatára gondoltam, csak nem írtam oda... A sablondeklarációban teljesen mindegy (én pl. mindig typename -t használok, mert az jobban tetszik).

Amire én gondolok az ez:

 template<typename T> void f(){ T::iterator i; /*itt csinálunk valamit*/ }

A fordító sikítani fog, mert nem tudja, hogy mi is a T. Amikor typename -t használunk, akkor tájékoztatjuk a fordítót, hogy ez valamilyen típus.

 template<typename T> void f(){ typename T::iterator i; /*itt csinálunk valamit*/ }

Most jó!

Üdv, – Mr Steve ^vita 2007. december 25., 06:21 (CET)

Egyébként kivette valaki(illetve te, Steve) a template függvényt, így ennek a mondatnak semmi értelme: "Ekkor a fordító a paraméterek típusából megállapítja T aktuális értékét, nem kell explicit kiírni.", szerintem kellene az vissza, mert egy máshol nem leírt esetről van szó... Tetra ^vita 2007. december 25., 12:31 (CET)

Nem töröltem, feljebb került két bekezdéssel, bár hogy hogyan azt nem tudom. Valószínűleg véletlenül rossz helyen kezdtem el valamit írni, aztán amikor rájöttem ez ott maradt :) Visszaraktam. Üdv, – Mr Steve ^vita 2007. december 26., 06:33 (CET)

"Egy osztály bármely tagfüggvénye hozzáfér az adattagokhoz, függetlenül annak elérésétől."

Nem tudom ezt mér javítottad vissza ilyenre, ez így nem igaz. A destruktoros részhez pedig, a vége azt sugallja, hogy a tömb elemeinek csak akkor fut le a destruktora, ha delete[]-vel semmisítjük meg, pedig az int nums[10]; típusú deklarációk által foglalt töm a blokk végén szabályosan megsemmisül, tagonként visszafele... Tetra ^vita 2007. december 29., 01:51 (CET)

Azt az öröklödésnél fogom kitárgyalni. A destruktornál a szövegkörnyezetből látszik, hogy nem a szimpla C stílusú tömbökről van szó (különben miért használnák delete -t?). Azért átjavítottam, így bolondbiztos...
Üdv, – Mr Steve ^vita 2007. december 29., 06:36 (CET)

---

Hmm, írtam egy táblázatot az operátorokról, nagyjából magyarítottam a cppreference.com-n találhatót, de nem tudom rendesen megcsinálni, mert egyrészt fogalmam sincs hogy kell levédeni a |-t(\-vel nem megy), másrészt nem tudom mit csinálnak a 4-s precedenciájú operátorok... nincs valahol egy "wikinyelvtan" összefoglaló vagy valami? Tetra ^vita 2008. január 2., 16:19 (CET)

Szerkesztési súgó (Ha táblázatot akarsz csinálni, készülj fel, a wiki -s táblázat a világ legnagyobb szivatása :) ). A "->*", ".*" operátorokra gondolsz? Ha jól értem a pointer adattagokra való hivatkozás.
Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. január 3., 18:26 (CET)

A táblázattal nem volt gondom, adaptív vagyok, átszerkesztettem valaki másét, és szépen kialakult, csak az "escape sequence"-k... akkor ez a ->*... olyan, mintha *(->...) -t írnék?? Kipróbálom, és akkor bekerülhet valami rendes néven is, majd lehet át kell pakolgatni :)

ps: nem sikerült rájönnöm, hogy mire jók ezek az operátorok, és a | kivédésére sem tudok elegáns módot, szóval wiki, lehet javítani :D Tetra ^vita 2008. január 3., 22:11 (CET)

Thinking in C++ -ban találtam a "->*" operátorról némi infót, szóval ez egy "függvényobjektumhívás" féleség (csak még olyanabb), olyan osztályra hivatkozik amiben definiálva van a "()" operátor. Ami a trükkös benne, az a hívás. Nézd meg egész érdekes, bár így reggel még nehezen fogtam fel de kezdem érteni. Az "Operator Overloading" fejezetben van, középtájt.
A "|" -t tedd <nowiki></nowiki> közé, ez figyelmen kívűl hagyja a wiki jelölőnyelvet (elvileg ;)).
Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. január 4., 06:43 (CET)

---

if((int a; std::cin >> a) == 10)
{
 utasítás;
}

Ezt nem tudom ki írta, de kipróbálhatta volna előtte :) Eszembe jut a tanár meg a fóliái, amik soha, de soha nem fordultak le. Nem egészen értem a feltételben lévő deklarálást, és Stroustrup sem segít túl sokat(3.3.4 talán?), de ez így nem fordul. A deklarált változónak kell kezdőérték, és a cin amúgy sem konvertálódik intté... ha valaki ért hozzá, szóljon. Tetra ^vita 2008. január 14., 21:04 (CET)

Ezt az orbitális ökörséget valamelyik gyengébb pillanatomban követhettem el... (mentségemre legyen szólva, az említett részt hajnali négykor írtam) :) Töröltem.
Csak nem a Gregorics féle diákra gondolsz? :D Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. január 15., 08:28 (CET)

De, azokra, meg főleg Nacsa SOHA nem forduló, logikai és szintaktikai hibáktól hemzsegő agymenéseire. Annak az előadásnak úgy ahogy van, semmi értelme...

"Az egyparaméterű konstruktort típuskonverzióként értelmezi a fordító, azaz a fordító a paraméter típusú változóból szükség szerint felhasználói osztályt konstruál.

Ha az egyparaméteres konstruktorokkal rendelkező osztályok példányainak nem teljesen illeszkedő típust adunk kezdőértékül akkor a fordító implicit típuskonverziót hajt végre. Ezt megtilthatjuk az explicit kulcsszó használatával:"

Ezek viszont nem jelentik ugyanazt. Mi az, hogy nem teljesen illeszkedő? Olyankor nincs típuskonverzió, hanem lefut a konstruktor egy temporális objektum létrehozásáért. Egyébiránt nem csak értékadáskor érvényes ez, hanem bárhol, ahol a fordító olyan típust vár(pl a túlterheléseket egyértelműbbé tudja tenni). Vagy ha úgy értelmezzük, akkor oké, fedi a konverzió szó amit mondani akarsz, de szerintem kicsit homályos így. Tetra ^vita 2008. január 15., 11:20 (CET)

Igen, Nacsa nekem is nagy kedvencem, nála voltam eaf1 gyakorlaton.
Értem, hogy mire gondolsz, írd át, csak olvaszd össze a kettőt valahogy, mert első olvasásra nagyon hasonlít a két mondat. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. január 15., 12:59 (CET)

"statikus pont nem törlődik :D"
A nem dinamikusan létrehozott változókat statikusnak is szokták nevezni - persze nem összekeverendő a static kulcsszóval ellátott statikus változókkal. És így pont nem jó a mondat, mert minden lokális objektumra érvényes, holott a dinamikusan létrehozottak nem semmisülnek meg.
Szerkesztési összefoglalóban meg ne használjunk már smiley -t. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. január 17., 10:25 (CET)

---

"A C programozási nyelvben minden érték szerint adódik át" És mi van a pointerekkel? Ez a paraméterátadásos dolog nagyon sok ideje cseszteti az agyam. Szerintem akkor lehetne címszerinti átadásról beszélni, ha ez valami absztrakt mód lenne, megadom, hogy add át cím szerint, és fogalmam sincs hogy csinálja. A C++ viszont elég jól leírja a referenciák működését. Ha a referencia címszerinti átadás(ami szerintem nem), akkor a pointer is. Tetra ^vita 2008. február 5., 22:34 (CET)

"És mi van a pointerekkel?" Mi lenne, köszönik szépen jól vannak. A referencia cím szerinti átadás - hiszen ez a neve (címe operátor). Persze ez már a C -ben is megvolt, de nem használhattad mint a C++ -ban. A pointerrel az adott memóriarészre mutatsz és azon műveleteket végzel. Nem mindegy, hogy van egy alma amit meghámozhatsz vagy van egy alma amit megfoghatsz és elvihetsz tízóraira (ez kicsit erőltetett volt, de biztos érted). Ha nekem nem hiszel, akkor itt egy idézet a Kernigham-Richie könyvből:
"One aspect of C functions may be unfamiliar to programmers who are used to some other languages, particulary Fortran. In C, all function arguments are passed "by value." "
Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. február 6., 06:21 (CET)

Pontosan erről beszélek én is, és ugyanez áll a C++-ra is: MINDEN paraméter érték szerint adódik át. Ha épp az egy referencia, akkor a referencia fog érték szerint átadódni. Szóval én azt mondtam, hogy ha ráerőltetjük a címszerinti átadást a C++-ra(mert erőltetés, ez tény, hiszen a T& az egy létező típus, nem paraméterátadási mód), akkor a pointer is címszerint adódik át, hiszen konkrétan a címét adjuk át. Tetra ^vita 2008. február 6., 17:52 (CET)

"MINDEN paraméter érték szerint adódik át" Persze. Csak épp nem mindegy, hogy az egy szimpla típus vagy egy memóriacím. Az elnevezés, hogy cím szerinti az egyfajta absztrakció, így egyszerűbb megfogalmazni mintha azt mondanád, hogy "átadok egy címtípust(T&) ami egy x bites objektumnak(T) a memóriabeli címét tartalmazza". A pointerek esetében igaz, hogy a címét adod át, de a műveleteket az objektumon végzed, míg referencia esetén a címen. Üdv,– Mr Steve ^vita 2008. február 6., 18:16 (CET)

---

A paraméterátadásban nem fogunk egyetérteni, túl iskolás a megközelítésed, pontosabban a C++ túlzottan alacsonyszintű ehhez. Viszont. "Konstansoknak azokat a változókat nevezzük, amelyeknek pontosan egyszer a definícióban adhatunk értéket (ekkor kötelező), és a típusnév elé írt const típusmínősítővel jelezzük:" Kipróbáltam, és ha const az operator=(), akkor gyakorlatilag adhatsz neki értéket, a szó szoros értelmében, másik kérdés, hogy sokmindent nem tudsz módosítani. Meg kéne említeni a mutable kulcsszót, ha te/ti is úgy gondolod/játok. Tetra ^vita 2008. február 13., 08:43 (CET)

Iskolás az eszed tokja :). Amit te akarsz mondani, az kb. olyan mintha azt mondanád, hogy a szorzás nem is szorzás, hanem igazából összeadás. A szoftverfejlesztő társadalomnak évtizedekig megfelelt a kifejezés, szerintem nekünk is jó lesz.
Viszont amit felhoztál azt baromira nem értem... Lehet, hogy fáradt vagyok :) Hogy jön ide az operator=()? Dobj egy példaprogramot, hadd lássam mire gondolsz. A mutable kulcsszót egész nyugodtan megírhatod te is, a nyelv része ezért ide tartozik. Nekem per pillanat se időm, se kedvem hozzá, húsz percre szoktam benézni, hogy szétnézzek. Amúgy a szócikket csak te és én írjuk. A bő 70% -a az én bűnöm, a többi a tied. Azért nem is olyan rossz, nézd meg milyen volt. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. február 13., 19:41 (CET)

Jah, ketten írjuk, ezért is mertem sima egyesszámot használni :)

Nem tudom, szerintem a címszerinti paraméterátadás az kb úgy viszonyul a referenciához, mint a vektor mint adattípus és a tömb, mint megvalósítás. Szerintem évtizedekig nem erre gondoltak, amit a C++ megvalósított :) Mindegy, kezdő gondolatnak bőven jó. Majd megkérdezem gsd-t, elvégre ő volt a szakmai lektora a tcpl-nek, szóval mondhatni, hogy kompetens

struct A
{
  mutable int val;
  const A& operator=(const A&) const
  {
    val = 2;
    return *this;
  }
};

int main()
{
  A b;
  const A c = b; //constnak is lehet értéket adni(ez független a mutabletől), sőt, még a változóit is lehet módosítani.
  c = b;         //feltéve persze, ha értékadásnak az operator=() használatát vesszük
}

Egyébként én is ilyeneket szoktam fentlenni, múltkor elkezdtem fordítani egy szakaszt, de mire befejeztem, már te is feltöltötted, szóval... :D Ez persze off, szóval. Nem mondom, hogy ezt le kell feltétlenül írni, de az kicsit túl sommás, hogy nem lehet neki értéket adni. Persze, mindenféle trükkökkel millió dolgot el lehet intézni C/C++-ban, de ez pl egyáltalán nem trükkös. Tetra ^vita 2008. február 13., 20:53 (CET) //ha lehetek még egy kicsit off: a magyar wiki mér ennyire gyenge? a számtech rész legalábbis nagyon inaktív, összeszerkesztettem egy rakás lapot, és semmi változás hetek óta...

Áhá, most már értem mire gondoltál. Majd megírom, vagy megírhatod te is, csak ki kéne találni hozzá valami épkézláb példaprogramot, hogy látszódjon is mi a haszna.
Hát igen, az info szekció hiányzik, volt informatika műhely, csak érdeklődés hiányában megszünt. Ez van. Valószínűleg az a baj, hogy aki ért hozzá az egész napos kódolás után már nem feltétlenül akar több forráskódot vagy algoritmust látni és inkább megír egy cikket az indiánok kultúrájáról. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. február 14., 17:17 (CET)

Hah! Korábbi vitához visszatérve: megérte mégegyszer beülni AdvC++-ra, mivel elhangzott az ominózus mondat, amire tavalyról emlékeztem: a C++-ban csak egyféle paraméterátadás van, éspedig inicializáció szerinti. Szerintem fontos, hogy a C++ nem valósít meg olyan absztrakt szintet, hogy lehetne olyat mondani, hogy címszerinti átadás. Mert a referencia az nem cím, az egy nevet bindol egy létező(vagy a fordítóval létezését elhitető) tárterülethez. A pointer a cím, de az már C-ben is volt. Tényleg, a referenciát ahol lehet kioptimalizálják, mert a szabvány nem követeli meg, hogy konkrétan a címet kéne tárolni, ezért is nincs 0 ref... GSD-nek csak hihetünk, nem? Persze ez már lehet bonyolult egy wiki-s szócikkhez, de azért éreztetni kéne valahogyan, hogy ez nem igazából az, aminek gondoljuk. Tetra ^vita 2008. február 20., 09:52 (CET)

Felesleges. Egy wikis szócikk nem vállalhat fel - nem is tudna - egy komplett tanfolyamot. Ehhez nincsenek meg az emberi erőforrások. A C++ egyszerűen olyan összetett hogy nincs hely minden bugyrát bejárni. Valószínüleg aki eljut egy olyan szintre hogy ilyen kérdések merülnek fel benne az nem itt fog válaszokat keresni. Ez a szócikk nagyon jó alapokat adhat - főleg ha kész lesz :) - , de ilyen mélységekbe nem célszerű lemenni.
Másrészt továbbra is fenntartom, hogy ez csak absztrakciós kérdés. Én eddig sem kérdőjeleztem meg amit mondtál, de érthetőbb cím szerintinek nevezni. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. február 20., 10:46 (CET)

Rendben, bizonytalan voltam, hogy kell-e bele vagy sem, de akkor eldöntötted a kérdést(mivel ketten csináljuk, ez 1 igen és 1 tartózkodás :D)... mit kéne még beletenni? Mert szívesen szerkesztem, de nem látom, mi kéne még bele. Esetleg a kulcsszavakat úgy megcsinálni, hogy rövid magyarázatot fűzni hozzájuk? Meg talán egy C++ vs C összehasonlítás, mert nem részhalmaz.. Tetra ^vita 2008. február 21., 09:52 (CET)

Legfőképpen öröklődés, mert ha az megvan, már lesz egy viszonylag teljes cikk. A kulcsszavak jó ötlet, de legyen mindegyik ott kitárgyalva, ahol szerepe van, gondolok itt pl. a mutable -ra ami az adatagoknál fontos. A C vs C++ is kell, az mehet mondjuk a végére, mint valami függelék. Most látom, még operátor túlterhelés sincs. A típuskonverziókra is ráférne egy ráncfelvarrás, mert ami most van az elég vázlatos. Arra azért figyelni kell, hogy ne legyen terjengős - már most marha nagy -, csak a legfontosabb dolgokra térjünk ki, a végeredmény legyen valahol félúton egy tutorial és egy könyv közt. Aztán ha kész akkor megpályázunk egy kiemelt státuszt :) Ahogy nézegettem az összes wiki közül a mienken a legnagyobb/jobb/szebb a C++ szócikk - még az enwikit az ami a lejobban megközelíti (van ahol veri is). Úgyhogy hajrá, Most már nekem is lesz időm, majd írok én is. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. február 21., 11:07 (CET)

Közben írom az öröklődést, de nagyon nem tudok néhány dolgot hova tenni, nehéz jól kategorizálni, majd jól át kell rakosgatni... Csak nehogy megint ütközzünk :) Tetra ^vita 2008. február 25., 08:47 (CET)

Nem fogunk, most nem szerkesztek :) Kösz az előfordító javításait. Nézegettem az enwikit és ilyet találtam, bevezethetnénk itt is, és akkor bővebben is kifejthetnénk egy-egy témakört (pl. paraméterátadás ;) ) (persze nem menne minden külön lapra, csak a bonyolultabbak, és a főlapon lenne egy tömörebb leírás), egy kicsit nem ártana kisebbnek lenni, már majd' a kétszerese az ajánlott hossznak :) Főleg a language features rész az ami nekem tetszik, a többi nem feltétlenül szükséges. Ha benne vagy, akkor kitalálhatnánk, hogy mit szedjünk külön mi maradjon. Jó szerkesztést! Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. február 25., 12:56 (CET)

Ezt a sablonos cuccot nem értem pontosan, de jó ötlet lenne szétszedni, pl akkor az öröklődést most rövidre fogom, és az Objektumorientál C++-ban hosszabban, meg a Generikus C++-t ki lehetne szervezni külön szócikkbe, ugyanígy lehet egy rövidebbet írni a paraméterátadásról, de más felosztás sem elképzelhetetlen(amit említettél, mint nyelvi fícsörök, feltételezvén, hogy tudja az olvasó, hogy mi az az öröklődés, és arra kíváncsi, C++-ban hogy van). Szerintem akkor este publikálok, és kifejthetnéd az ötleted :) Tetra ^vita 2008. február 27., 15:29 (CET)

Ja igen, azt elfelejtetem kifejteni, hogy ez hogyan is jelenne meg. Nézd meg az enwikin a C++ szócikket, alul lesz a sablon. Ilyesmi lenne itt is, mondjuk lenne minden főbb témához egy általános összefoglaló és lenne ott egy hivatkozás annak a résznek a főlapjára (pl.: C++ Struktúrák v. Struktúrák (C++)):

=== Struktúrák ===

blablabla

Valami ilyesmi lenne. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. február 27., 17:25 (CET)

Uhh, igen, az operátoros példát elrontottam(cout stream helyett...), viszont akkor meg kéne beszélni, hogy kirakjuk az std::-t vagy sem? Mert én feleslegesnek tartom ott, ahol nem kifejezetten névterekről vagy standard könyvtárról van szó, csak bonyolítja a képet. Hiszen _minden_ az std névtérben van, vagy legalábbis van olyan változata, ami benne van. Nem mintha nagy dolog lenne, csak legyünk következetesek/egységesek :) Tetra ^vita 2008. március 4., 22:13 (CET) ps: mindenképpen meg kell említeni a goto-t is, de nem tudom, minek minősül, hova kéne.

Én mindig kiteszem az std -ket (jobban tetszik így a forráskód :) ). Végülis nem muszáj odaírni, csak akkor jelezzük a nem annyira egyértelmű eseteknél (pl.: ostream) hogy a standard névtérben van, mert ez nem egyértelmű. A goto szerintem mehet a vezérlési szerkezetekhez (végülis a programbeli navigációt szolgálja), akár a break, continue mellé is. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. március 5., 19:04 (CET)

Itt lehet nézelődni :) . Még erősen kezdeti stádiumban leledzik, úgyhogy javaslatokat, kritikákat várok ide. Egyelőre a szócikkben nagy kiterjedésű részeket raktam bele, meg azokat amikről érdemes sokat (relatíve) írni, de a szócikkben nem, vagy csak röviden vannak kifejtve. Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. március 6., 16:11 (CET)

Ezt nem igazán értem, pontosan hogyan kéne használni, kifejthetnéd :) A másik meg, kifelejtettünk egy baromi fontos dolgot: a c++ szabványos könyvtárát. Az biztos, hogy külön lapra kell, de szerintem enélkül a szócikk félkarú óriás... Tetra ^vita 2008. március 13., 15:26 (CET)

Baromi egyszerű a dolog, berakjuk a lap aljára és onnan lehet navigálni. Ugye lesz az egyes nagyob részekről egy összefoglaló jellegű tömör dolog, és lesznek azok a lapok ahol ezek bővebben ki lesznek fejtve. Ez azoknak a lapoknak a gyűjtőhelye.
STL persze, hogy kell, meg is fogjuk írni :) Üdv, – Mr Steve ^vita 2008. március 13., 18:00 (CET)

infobox

Az infoboxban butaságok vannak, vagyis hiányos infók. Nyílván az összes fordítót felsorolni butaság volna, de nem lenne érdemes átírni mondjuk jelentősebb vagy nagyobb fordítókra? A platform is, megtévesztő hogy csak három oprendszer van felsorolva, és a többi? A beágyazott rendszerek? Szóval megtévesztő. tetradumaláda 2008. szeptember 29., 13:04 (CEST)

elágazás - szelekció?

A ciklusnál még értem, hogy miért írunk oda egy másik nevet, de ezt, hogy szelekció én még nem hallottam szakmai körökben és nem is olvastam soha... 192.100.112.210 (vita) 2010. szeptember 28., 11:33 (CEST)