Vita:Biblia

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Középkori témájú szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dono1997 (vita), értékelés dátuma: 2016. augusztus 19.

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irodalmi témájú szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dono1997 (vita), értékelés dátuma: 2016. augusztus 19.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Mitológiai témájú szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Dono1997 (vita), értékelés dátuma: 2016. augusztus 19.

Mitológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Da Vinci kód

Biztos, hogy egy regény a legjobb forrás, mikor a Biblia és a nők viszonyáról megjelent ismereteket publikációkat akarjuk összefoglalni? nyenyec ☎ 2005. május 28., 18:38 (CEST)

Üdv! Az említett könyv (Da Vinci kód) egy francia üzleti vállalkozás volt - ami be is jött - forrásként megjelölt irodalmai nagyrészt hamisítványok és mind csupa feltételezésen alapul. A könyv azt kívánja igazolni, hogy a franciák Jézus leszármazottai. Ld.: "Az igazi Da Vinci kód" - így inkább fogadjuk fenntartásokkal az ott leírtakat. üdv: tothaa

A biblia elősorban egy könyv

"Biblia egy közkézen íródott pszicho-thriller"

Ez a mondat itt, e fölött a sor fölött, elsősorban egy marhaság. Akárkitől van idézve. OsvátA. 2005. augusztus 23., 19:30 (CEST)

Ha tudjuk kitől van, be lehetne tenni a kritikákba - tothaa 2006. március 16., 22:26 (CET)

Azt viszont fontos lenne hozzátenni, hogy mesekönyvről van szó, illetve, hogy fikció. Üdv. 94.248.218.248 (vita) 2010. november 20., 20:31 (CET)

Mesekönyvnek semmiképp sem minősíthető. Bár realitása vitatott, nem lehet egyértelműen leszögezni, hogy fikció, pláne, hogy Jézus szinte biztosan létező személy volt. Ezért szerkesztésed visszavontam. Ithildraug ^hmm? 2010. november 20., 20:37 (CET)

Fordítás

A fordítással foglalkozó részt szerintem elég lenne a Bibliafordítás oldalon taglalni. Szerintem itt zavaró -- kgyt 2005. szeptember 1., 20:30 (CEST)

Rekurzió, lásd rekurzió...

Eddig azt hittem a "Rekurzió, lásd rekurzió..." egy vicc.

De nem :-) A Biblia szócikk tartlamaz linkeket például az Ószövetségre és Újszövetségre, amik.... úgy van, átirányítások a Biblia szócikkre, ami linkeket tartlamaz az Ószövetségre és Újszövetségre, amik.... (d.c. al fine) ;->

Jól van ez így? -- CsTom 2005. szeptember 12., 22:35 (CEST)

Töröltem a redirekteket, most már csak meg kell írni valakinek :-) --TG® 2005. szeptember 12., 22:54 (CEST)

A Biblia hivatkozásának ill. használatának módjai

A Bibliát - mint minden a középkorban kéziratban használt könyvet - nem oldal vagy lapszámozással szoktunk idézni, hiszen több mint ezer éven át úgy másolták, hogy minden másolat egyedi volt. Tudna erről valaki, aki jobban ért a témához, írni egy alcikket (hogyan alakult ki ez az idézési hagyomány, mik a szabályai, hogyan lehet különféle nyelveken követni, stb?) Talán lehetne egy A Biblia használata alcikket is írni, hiszen a Biblia hagyományozásának, használatának, olvasásának, megértésének módja az elmúlt évezredekben (és a különböző felekezeteknél) elég sokat változott. --Adaniel 2005. december 10., 19:50 (CET)

Bibliakritika

Ezt a szakaszt valaki rázza már gatyába, mert így nem lexikonba való.

(Vicces egyébként, hogy ez is olyan rész, ahol a laptörténetre való ránézés nélkül meg tudom mondani melyik félmondatot melyik szerkesztő írta.)

-- nyenyec ☎ 2006. január 5., 22:41 (CET)

Wiki-Hiba

Eltűntek a képek!!!

Ireneus

A kanonizáció szakaszból kivettem azt a megjegyzést, hogy a 4 evangélium kiválasztását Ireneusnak tulajdonítják. Ez nincs benne a forrásként comment között megjelölt National Geographic - Júdás evangéliuma cikkben, és (utánanéztem) Szent Iréneusz életrajza sem említi. --Adapa 2006. április 19., 21:14 (CEST)

A 4 evangélium kiválasztása

Közel 30 különböző – sokszor a keresztény erkölcsnek, életigenlésnek ellentmondó – evangéliumból választották ki az egyházatyák azt a négyet, amely ma a keresztény Biblia része (Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma). Ez a mondat kétes. A 4 ev. hol mond ellent a keresztény erkölcsnek?--Mazarin 2007. április 30., 13:53 (CEST)

jó késői válasz, és nem tudom, benne van-e még ez a mondat, de szerintem nem félreérthető: volt 30 írás, amiből van esetleg nem keresztény szellemiségű, és abból kiválasztottak 4-et, ami viszont az. hol az ellentmondás? – Alensha ^üzi 2008. február 25., 18:06 (CET)

A Biblia Einstein szerint

Az A Biblia Einstein szerint című cikket két okból tettem be a lásd még szakaszba. A Speciális:Árva_lapok oldalon találtam és semmi sem utalt rá, így akár veszendőbe is mehetett volna. De ennél fontosabb szempont volt, hogy tudomány apologetikában időről időre előkerül, hogy Einsteinnek mi volt a véleménye a tudomány és hit kérdésében. prohlep ^vita 2008. július 9., 02:22 (CEST)

Keletkezése, története?

Furcsállom, hogy a szócikk mindenről szól, csak éppen az egyik legfontosabb kérdéssel nem foglalkozik: a történetével. Például, mégis mikor keletkezhetett? – Mex ^plática 2009. április 4., 16:52 (CEST)

Ezzel nyilván sürgősen foglalkozni kellene (jó téma), de nem keletkezett, hanem keletkeztek. Mármint a keresztény Biblia 66 (ill. más kánonok szerint kicsit több) könyve. Az első 39, az Ószövetség például nyilván külön történettel bír, annak a kánonja sejthetően még Jeruzsálemben született meg, hogy mi tartozzék bele. A résztvevő iratok kora is erősen változatos. Mózes 5 könyvének keletkezését a Jelenések könyvétől sok-sok száz év választja el. Így van ezzel az 1 könyv történetével. ;) Bennó^fogadó 2009. április 4., 17:24 (CEST)

Egyes szám vagy többes, nem igazán számít: a lényeg, hogy sehogysesincs semmi róla a cikkben – Mex ^plática 2009. április 4., 20:50 (CEST)

• Ömm. Nem sziv szólok hozzá, se bele. Okból kifolyólag:)). Csak megláttam. De elég sok önellentmondást tartalmaz a cikk. S mintha időnként ritmikusan újrakezdődne:). S micsinál ott a végén az a ginisz-rekord-sorozat?? Kinek mi a közepe, stb? Ez a szó- és fejezetszámolgatás eléggé ingoványos terület. Ráadásul nem jelent az égegyadtavilágon semmit sem, hogy xy-ezer szóból vagy fejezetből áll. Ebbe nincs infó.

„A Tórában (Mózes öt könyvében) 5845 vers van (החל׳ה), a szám arámul: „ha-chammá”, ami Napot jelent.” -- ezt kommentbe tettem, mert a szám nem stimmel. Nézze meg valaki a forrást, az arám szó alapján 5855-nek (החמ׳ה) kellene lennie. – eLVe ^hablaty 2009. április 4., 18:21 (CEST)

Senki se szól szívesen hozzá, meg érintve is van szinte mindenki vagy így vagy úgy, de mégis muszáj volna gondoznia valakinek. ;) Hátha ráveszem magamat... A feladat persze nagyon fincsi, csak hiperérzékeny. Bennó^fogadó 2009. április 4., 18:53 (CEST)

Tessék, félve belenézek, erre mindjárt megakad a szemem egy szörnyűségen, amely szerint ógörög Újszövetség-fordító programot ajánlunk a neten... No commento. Szóval tessék kérem segíteni. ;) Bennó^fogadó 2009. április 4., 18:57 (CEST)

• Khmm. Ha majd mindjárt megnézed a drasztikus összevonási javaslatomat, lehet, hogy 2x is meggondolod magad, kitől kérj segítséget.:)) • Sajna még mindig nem vagyok elég bátor a törölésekre, pedig volna mit. A linkekben én is láttam sok csudát:)). (Bár, .. nem is tom, hogy hogy mondjam--- semmiképpen nem minősítésképpen,...de....azér ez ciki, hogy egy ilyen fontos téma ennyire kiforratlan...)
  • A tényszerűség sztem nem hiperérzékeny. – eLVe ^hablaty 2009. április 4., 19:30 (CEST)

Éppen azért ilyen kiforratlan, mert olyan fontos. Hamarabb forr ki valami, ami kevésbé jelentős.

Ami meg azt illeti, hogy a tényszerűség nem hiperérzékeny, ezt most kivételesen elnézem neked, mint wikicsecsemőnek. Mindenesetre nem ismered az életet, az már biztos. Nincs érzékenyebb a tényszerűségnél, az maga a hiperérzékenység csúcsa. Látszik, hogy a WP-gyerekszobát még nem nőtted ki, és nem találkoztál a legrémesebb vitákkal. Bennó^fogadó 2009. április 4., 19:44 (CEST)

Változatok?

Üdvözlöm Önöket!

Sokáig kerestem, de megnyugtató választ nem találtam rá, hogy mi a különbség a különböző felekezetek által használt Bibliák között.

Igazán kár, hogy itt sem esik szó erről: azért jelentkeztem be ide, hogy tisztelettel megkérjek egy olvasott szerkesztőt, hogy írjon erről!

(özv.Kiss Péterné)

Tisztelt Kiss Péterné!

Ebben a szócikkben is szerepel utalás erre a kérdésre. A Biblia könyvei című fejezet szerint: „Az Ószövetség 39 (zsidó Biblia és a Protestáns Ószövetség) vagy 45 illetve 46 könyvet (a katolikus fordítás tartalmazza a Makkabeusok I-II. könyvét, Tóbiás könyvét, Judit könyvét, a Bölcsesség könyvét, Jézusnak, Sirák fiának könyvét és Báruk könyvét, amelyek a protestáns fordításban nincsenek meg; Jeremiás könyvét és Jeremiás siralmainak könyvét pedig néha egynek, néha kettőnek számítják)…” Tehát az Újszövetség minden (általam ismert) keresztény felekezetnél azonos, ugyanabból a 27 könyvből áll. Az Ószövetségnek viszont eltér a katolikus és a protestáns változata. Az előbbi néhány könyvvel bővebb. Ezeket a könyveket, amik a protestánsok által használt Ószövetségben nem szerepelnek, deuterokanonikus könyveknek nevezzük. A témában ajánlom A Biblia könyvei, a Deuterokanonikus könyvek és az Ószövetség című cikkeinket. – Tkarcsi ^vita 2010. február 20., 17:13 (CET)

Byblia, biblia

{{tartalmi segély}}^(?) A "Biblia" szó úgy tudom, görög szóból származik, amivel eddig "büblosz" alakban találkoztam. A cikkben most "byblia" ill. "biblia" szerepel, melyik a helyes? Anon módosítása kapcsán átírandó a cikkben. misibacsi*^üzenet 2010. április 10., 11:14 (CEST)

Az ógörög szótár szerint a büblosz és papürosz jelentése 'papirusz', van egy átmeneti szó, ami büblinosz és biblinosz is lehet, jelentése 'papiruszból készült', 'Bübloszban termett', a 'könyv' viszont már kizárólag 'biblion'. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. július 11., 05:49 (CEST)

Morális szempontból vitatható bibliai versek, történetek

Ez az egymásnak válaszolgató vallási vita úgy érzem, hogy nagyon nem illik ide. Egyszer már próbáltam törölni, de visszakerült.

Matolcsid, ez nem vallási vita. A Bibliában vannak olyan szakaszok amelyek morálisan nehezen elfogadhatók és támadhatók, mert a Biblia alaptanításainak ellentmondani látszik. Ezekből van egy pár értelmezve. Amelyik meg még eddig nincs, az arra vár, hogy egy hozzáértő teológus értelmezze őket. – Milei.vencel ^vita 2017. szeptember 24., 10:48 (CEST)

Igazából az egész Bibliát be lehetne idézni, mert a folyamatos népirtás, csecsemőgyilkosság, merénylet, vérfertőzés, nemi erőszak, pedofília, rasszizmus, bigottság, vagy éppen "aranyásás" elválaszthatatlanul átjárja. Gyakorlatilag nincs olyan történet benne, ami ma ne lenne morálisan vitatott. Egyszerűen szerepelhetne ott, hogy a Biblia bronzkori erkölcsökön alapul, egyetlen történetének sincs ma már morális, erkölcsi, etikai, vagy más relevanciája.– 89.134.17.162 ^üzenőlapja  2024. február 7., 10:54‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

A Biblia beidézése maga a Biblia. Töltsd le, olvasd, és jónapot. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2024. február 7., 11:12 (CET)