Vita:A walesi bárdok

Megjegyzések

Az első mondat szerint a vers 1857-ben íródott. Az Arany János szócikk szerint azonban ez tévedés, melyet később megcáfoltak. Jó lenne a két állítást összhangba hozni, különös tekintettel a 200. évfordulóra, hiszen az egyik legismertebb Arany-versről van szó.

A "Versforma" szakaszt töröltem, mert szövege a "Források" között megadott Sulinet.hu oldalán az utolsó bekezdés szó szerinti másolata volt.

Irodalmi szövegek teljes terjedelmű közlésére nem a Wikipédia szócikke, hanem a Wikiforrás való; ott meg is van. Szerintem innen törölni kéne, legfeljebb rövid idézet maradhatna benne.

–- Vadaro ^vita 2017. március 15., 14:00 (CET)

Az Arany János szócikkben szereplő (a ballada) „1861 körül született” információra hol találom a forrást. Az teljesen kizárható, hogy a vers első változata már 1857-ben elkészült? Ezt viszont több forrás is említi. / ... „a koronád legszebb gyémántja” szófordulatot szó szerint Széchenyitől vette át Arany. - ennek hol találom a forrását? / Az is lehet, hogy (Széchenyi hatására) csak később változtatott a szövegen. / Több versről szóló szócikket megnéztem: többnyire ott az alkotás szövege teljes terjedelemeben (pl.: Nemzeti dal, Szeptember végén, Családi kör (költemény)). / Csak öt (!) Arany János-alkotásról van szócikke a Magyar Wikipédiának... – Jávori István ^{Itt a vita} 2017. március 15., 14:37 (CET)

Megatáltam: „A 2000-es évek közepén viszont Milbacher Róbert rekonstruálta A walesi bárdok keletkezésének körülményeit, és ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a balladát 1861 körül írhatta vagy legalábbis fejezhette be, részben Széchenyi István Ein Blick című pamfletjének hatására, részben pedig azért, mert megtudta, hogy egy másik költő, Tóth Endre Ötszáz gael dalnok címmel ugyancsak megírta a walesi bárdok történetét.”

Akkor írhatta vagy fejezhette be? – Jávori István ^{Itt a vita} 2017. március 15., 14:49 (CET)

Szia! Az Arany-cikk pár hete lett kiemelt. Javarészt - saját véleménye szerint (lásd a vitalapot) - Szerkesztő:Andrew69. írta. A kérdéses állítások forrását nyilván ő tudja leginkább megadni.

Tudom, hogy néhány más cikkben is ott van a teljes terjedelmű irodalmi mű, ezért innen sem töröltem. De nem kéne ott lennie!

Üdv. – Vadaro ^vita 2017. március 15., 14:52 (CET)

Szerintem az igazság valahol félúton lehet a lényeg, hogy szakaszosan keletkezett, de nem tudni pontosan mikor, feltételezések vannak csak ezért írtam be Arany cikkébe a 1861 körült, Idézném Hász-Fehér Katalin írását: „Az irodalomtörténeti kutatások ezzel szemben részben eltérő időpontokat valószínűsítettek, részben a szakaszos keletkezés elméletét igazolták. Tényként kell elfogadnunk, hogy az Arany-filológia mai állása szerint nincs közvetlen bizonyíték sem az 1857-es, sem az irodalomtörténeti munkák által lehetségesnek tartott más évszámok (1852, 1853, 1856, 1860, 1861, 1862, 1863) megerősítésére, ugyanakkor a közlés hátterét megvilágító, újonnan előkerült adat fényében érdemesnek látszik a keletkezéstörténet ismételt áttekintése két olyan alapos tanulmány után is, mint Tarjányi Eszteré vagy Milbacher Róberté.” Andrew69. 2017. március 16., 11:41 (CET)

 megjegyzés A cikk első sorából kivenném az 1857 júniusában írt kijelentést, mert ugye vitatott azttalán nem vitatjuk. Andrew69. 2017. március 16., 12:40 (CET)

Megpróbáltam úgy megfogalmazni a vers keletkezésének idejét, hogy az újabb kutatásoknak (feltételezéseknek) és a hagyományos (korábbi, közkeletű) ismereteknek is megfeleljen. Mivel bizonytalan a ballada keletkezésének a pontos ideje, ezért mind a két információt a szócikkben hagytam. Ha ez így nem jó, a szöveg nyugodtan átszerkeszthető, megváltoztatható! – Jávori István ^{Itt a vita} 2017. március 16., 15:18 (CET)

Rendben egyébként örülök nagyon a cikknek. Még egy megjegyzésem van. Ö azonban dicsérő vers helyett ezt a balladát írta kijelentés ellentmond Aranynak, amikor ezt írta a felkérésre: „Tisztelt Szerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában. Hivatkozom az összes szépirodalmi lapokra s egyéb folyóiratokra, melyek jóllehet szűntelen sűrgetnek, egy év óta alig közöltek tőlem valamit, s ha igen, az is valamely régibb töredék volt. Így hát nem én vagyok az oka, ha rokkant Pegazusommal nem jelenhetek meg a fényes tisztelgésnél: lesznek mások, fiatalabbak, kik azt a helyet díszesebben betöltik mint én. [...] tisztelője Arany János” Persze lehet dacból kurucosan írt valami mást, de úgy néz ki egészségi helyzetére hivatkozva nem írt semmit. Andrew69. 2017. március 16., 16:29 (CET)