Vita:A magyar és más nyelvek közötti véletlen szóegyezések listája

A vitalap kezdetei 2004-ből

Próbálok még példákat gyűjteni, noha nem biztosan mind használható.

• A magyar dada (dajka) szó, és a néger kru törzs szent tehenei(nek a farka?) is egyezik állítólag (forrás: az irodalomtankönyvekben általában megemlítik ezt a dadaizmus irányzatáról szólva). Most már csak azt kellene kideríteni, milyen nyelven beszél a kru törzs. Gubb 2004. augusztus 26., 16:58 (CEST)

A dadaizmus kiáltványa vagy egyéb rokon forrás egyébként - ha jól emlékszem, amire egyáltalán nem mernék megesküdni - kb. 130 nyelvet tart számon, melyekben a dada szónak van jelentése.

• Kiejtés szerint egyezik a szól (beszél) és a latin Sol (Nap) szó.
• Ha ragozott alakok is használhatóak, akkor a magyar Komámuram és a latin comam uram (hajat/gyapjút/lombot égetek) is egyezik kiejtés szerint. Sőt egy teljes latin mondat is mondható (Comam uram, miles fiam).

Nevezetes példa, hogy NEM véletlen a persze magyar szó és a per sé latin kifejezés egybeeseése.

A hat, a hall, a here, a tag, a tan szavaink is jelentenek angolul valamit, kiejtés szerint pedig talán a pity angol szó.

• többé-kevésbé kiejtés szerint egyezik az angol house (s német megfelelője) és a magyar ház szó, s tudtommal ez véletlen, vagyis nem átvételről van szó.

--- Kedves Gubbubu,

Én próbáltam itt néhány dolgot összeszedni. Említetted a "persze" szót ez finnül (bocs) segget jelent - ez talán véletlen. Viszont: A földrajzi neveknél ajánlom, legyen szontén valamilyen felosztás, mert az általam beírt Este magyar szó Olaszországban egy város, viszont a magyar PEST jelent kellemetlent angolul.

Üdv --Millisits

Köszönöm, hogy bővítetted a listát. Ádám majd átnézi és javítja, ha valamit rosszul írtunk (én magam csak műkedvelő lévén, nem merek a szócikkbe beleírni, mert annyira azért nem értek hozzá, csak érdekes ez a téma). Gubb

Nemcsak érdekes, hanem fontos is. Javaslom, hogy indítsatok új projektet, és ha már elég sok tétel van, "mozgassátok át" a gyűjteményt a pun-ciklopédiába.

firk 2004. augusztus 27., 09:34 (CEST)

És ha ez a bejegyzésem sem tetszik, akkor írjátok javamra, hogy nem úgy fogalmaztam, hogy mozgassátok át a tagjaitokat (members in the set, oroszul: cslen), stb. firk 2004. augusztus 27., 10:02 (CEST)

eszperanto

A mesterseges nyelv, az eszperanto szavainal honnan tudod, hogy az egyezes veletlen es nem tudatos? Antifinnugor 2005. január 5., 09:18 (CET)

Ha átvétel lenne a magyarból, akkor a neki megfelelő magyar szóra hasonlítana. Nem valószínű, hogy Zamenhof azt gondolta, hogy "a sablon szó olyan jól hangzik, jelentsen már homokot eszperantóul", mert annak semmi értelme nem lett volna. :) Alensha 2005. január 5., 17:01 (CET)

Már Adam78 is írta valahol, hogy a "véletlen" szót nem kell 120%-os készpénznek venni. Inkább eredetileg olyan címet akartunk adni a cikknek, hogy "Nem bizonyítottan törvényszerű egyezések a magyar és más nyelvek közt", de ez azért túlzott precizitás lett volna. De ha bizonyítani tudod, hogy valami nem véletlen, akkor persze ki lehet venni a cikkből. Amúgy sem etimológus egyikünk sem, így persze nem is lehet 300%-os bizonyosság. Gubb 2005. január 5., 17:24 (CET)

Szerintem onnan lehet tudni, hogy megnézzük a jelentését. A fenti példánál maradva, a "homok" és a "sablon" nemigen függ össze (bár ez nem mindig elégséges érv önmagában), és ha a jelentés nem stimmel, akkor nemigen lehet szó tudatos átvételről. Amennyiben kétségünk van, megkereshetjük az eszperantó szó forrását valamelyik nagyobb indo-európai nyelvben, ami jelentésben is megfelel, és akkor biztosan rámondhatjuk, hogy nem a magyarból, hanem onnan származik. Latinul pl. sabulo az egyik szó a homokra, franciául sable, ahol a jelentés is megfelel, úgyhogy miért is ne ezt vennénk a forrásának.

--Adam78 2005. január 5., 19:26 (CET)

"deka tizedik": ez mióta véletlen? Ugyan abból a latin szóból származnak ugyan azon jelentéssel (decem = tíz). --Serinde 2005. április 21., 15:20 (CEST)

Német

Ring: miért nem egyezik a némettel? Ott ugyanis nem csak gyűrűt, hanem kört, körpályát (pl. Nürnburng Ring, F1-es autópálya) is jelent. Vagy van olyan jelentése magyarul, ami nem jutott eszembe? --Serinde 2005. április 21., 15:32 (CEST)

Homonimia

Ha ez a szócikk ilyen példásan fejlődik, talán egy homonimia szócikket érdemes volna most már elkezdeni. Annyi nyelvészünk van... OsvátA. 2005. április 3., 10:02 (CEST)

Itt van: http://hu.wikipedia.org/wiki/Homonima

üdv Mesüge 2005. április 3., 11:02 (CEST)

Kösz. Megint sikerült félreérteni. Mi lenne, ha nem célozgatnék, hanem kimondanám? Ez az egész véletlen egyezések dolog: jó játék, de semmi szakszerű értelme nincsen. Ajánlom mindenki értő figyelmébe Karinthy Frigyes felfedezését: eleven embercomb. Akkor az angol is rokonnyelv? OsvátA. 2005. április 3., 19:13 (CEST)

Csakugyan, ez egy játék. Senki sem állította, hogy lenne bármi értelme, azt meg még kevésbé, hogy a véletlen szóegyezések bármi nyelvrokonságra mutatnának (azért is nevezik őket véletlennek). Ez a cikk egyszerűen a szórakoztatást szolgálja, mint ahogy a játékok általában. Ilyen erővel a focinak sincs értelme, mert minek rugdalják azt a nyavalyás labdát ide meg oda, miért nem döntik el inkább, hogy hol legyen, aztán ottmaradna végre?! --Adam78 2005. április 4., 14:36 (CEST)

Szlovák

Nem kellene ezeket inkább a hangzás szerintibe? Így nem mindegyiknél könnyű kitalálni, melyik magyar szóra hasonlíthat.

• hoci ámbár (hoki?)
• položka tétel (a ž az nem inkább zs, mint s?)
• páska szalag (pászka?)
• meď vörösréz (meggy?)
• meč kard (meccs?)
• pät' öt (tippem sincs, ez mi lehet)[hát petty, mint pontocska]

–Alensha 2005. április 21., 18:02 (CEST)

položka > A ž valóban inkább zs, viszont a szlovákban is van részleges hasonulás, és mivel a k zöngétlen, ezért a zs-nek is a zöngétlen párját ejthetik. Ami ugye az s. (Bár emiatt szerintem is inkább hangzás szerinti párok ezek) --Ali # 2006. április 8., 15:19 (CEST)

Angolul minek?

a szó magyar nyelvbéli jelentése angolul (azok kedvéért, akik nem beszélnek magyarul, viszont említjük a nyelvüket) – ezt nem kötelező kitölteni.

Ezt töröltem, mivel túlbonyolítja a dolgokat. Ehelyett értelmesebb volna inkább lefordítani ezt a listát az angol wp-be. --Adapa 2007. április 27., 23:17 (CEST)

Hosszú listákat hasábokba

Úgy emlékszem, van rá valami mód, hogy a hosszú listákat párhuzamos oszlopokban (hasábokban) helyezzük el, és ha jól rémlik, nem táblázattal, hanem valami wikiutasítással. Nem tudja valaki véletlenül? Némely listák kezdenek igen hosszúra nyúlni… Adam78 ✉ 2007. április 27., 23:56 (CEST)

Hangzás szerint??

Erös kétségeim vannak afalöl, hogy ez így kell-e egyáltalán. Nem lenne szabad erösíteni azt a sajnálatos, rossz magyar szokást, hogy idegen nyelveken beszélve nem az adott nyelv hangjait próbáljuk artikulálni, hanem kicseréljük az ahhoz legközelebbi magyar hangra. A lista sajnos ebböl a kiejtésböl indul ki. A listában szereplö francia cher r-je valójában nem egyezik meg a ser r-jével, az angol one elején nem a magyar van szó v-jét ejtik, a svéd skägg szó elsö hangja a svédre specifikus /ɧ/ hang, nem pedig s. Oszi 2007. április 28., 07:26 (CEST)

Jogos! --Adapa 2007. április 28., 11:32 (CEST)

Ez még szerintem nem jelenti, hogy törölni kéne ezt a szakaszt: fel lehet hívni rá az olvasók figyelmét, hogy az egyes nyelvek hangkészlete jelentősen eltérhet, a megadott magyar kiejtés erősen közelítő jellegű. Akár egy jelet (pl. csillagot) is lehet tenni azokhoz az alakokhoz, ahol tényleg csak hozzávetőlegesen hasonló kiejtésről van szó – szemben azokkal, amelyeket jól lehet közelíteni. Adam78 ✉ 2007. április 28., 17:24 (CEST)

Pedig most még ki lehetne törölni, csak egy-két szó van benne, nem lenne nagy veszteség. Oszi 2007. április 30., 15:17 (CEST)

Tegyük át inkább ezt a részt Véletlen hangtani szóegyezések a magyar és más nyelvek közt címre, és akkor nem fognak zavarni senkit: akinek nem tetszik, rá se kell néznie. Adam78 ✉ 2007. április 30., 15:42 (CEST) Átraktam. Adam78 ✉ 2007. április 30., 15:56 (CEST)

Olasz

Az olasz szavak jelentését miért nem lehet lefordítani? Valahogy nem szép, ha egyik nyelvnél le van fordítva, a másiknál nem. --TheMexican ^(escríbeme) 2007. május 7., 11:16 (CEST)

Szándékos szóegyezések a magyar és más nyelvek közt

Egy ilyen listát lehetne esetleg létrehozni? Vannak olyan szavak melyek más nyelvben is (majdnem) pont azonosak mint magyarban. Szerintem érdekes lenne egy ilyen gyűjtemény. Mivel nincs közeli rokon nyelv, így nem lesz végtelen hosszú a lista, tehát megvalósítható. Lehet hogy ezt is szét kéne bontani írott és hangalaki változat szerint.

Pl. a portugál microfone szó kiejtése igencsak hasonlít a magyarra (jobban mint az angol)

vagy cseh tabor = tábor

– Kun 2007. november 29., 10:54 (CET)

Ezeket két, egymástól független nyelv viszonylatában jövevényszavaknak, több, egymástól független nyelv viszonylatában vándorszavaknak (ha régebbi átvétel), ill. nemzetközi szavaknak (ha újabb átvétel), közös eredetű szavaknál pedig cognate-nek hívják (nem tudom, van-e az utóbbinak magyar neve): ha készül róluk lista, ilyen néven lehetne ezeket létrehozni: tehát attól függően, hogy hány nyelv között áll fenn, rokon vagy egymástól független nyelvek-e, és hogy mennyire új vagy régi átvétel. Ádám ✉ 2007. december 4., 00:36 (CET)

Ami igazán érdekes lenne (illetve lesz, mert el is indítom), az a Hamis barátok a magyar és más nyelvek között, azaz olyan szavak, ahol a hasonlóság nem véletlen, a jelentések azonban kisebb-nagyobb mértékben eltávolodtak egymástól. Oszi ^vita 2007. december 15., 17:07 (CET)

Akkor már legyen egy „rejtélyes szóegyezések” is :)))

Mindez még hagyján, de mondok én ennél is érdekesebbet: azt hogy hívják, amikor egy magyar szó és egy idegen nyelvű szó alakja szinte teljesen megegyezik, ráadásul nagyjából ugyanazt is jelenti, mégsincs etimológiailag semmi köze egymához a két szónak. Rögtön mondok is pár példát:

• magyar kér/keres és a latin quaerere (kér, keres) vagy ebből spanyol querer (akar, kíván)
• magyar te és latin/spanyol te (téged), szláv nyelvekben ti (te)
• magyar ház és angol house
• magyar ad és angol add
• magyar béke (amelynek eredete az etimológiai szótár szerint ismeretlen) és baszk bake (a latin pace-ből), stb.

– El Mexicano ^(taberna) 2007. december 15., 17:24 (CET)

Hangalak és jelentés terén is egybeeső vagy igen közeli szavak listája a magyar és más nyelvek között? :) Ádám ✉ 2007. december 15., 22:28 (CET)

Legyen akkor érdekes hangalakegyezések lista is,pl. törökkel:

• bas- (ejtsd: basz): lépni, megnyomni :)
• kur- : felállítani
• alszik (törökül: al sik), jelentése a törökben khm,,, ööö.... fogd meg a *******-at :)
• ari: méh
• mese: tölgyfa
• el: kéz
• öl: meghalni
• teker: egyesével
• tekerlek: kerék

és még egy rakat ilyen van :))))– Sude ^üzcsi 2008. május 28., 17:01 (CEST)

Ezek mehetnének a szócikkbe. Ahogy látom a török fejezet üres :) //Dani^{komolyan?·ʒ·ɘ} 2008. május 28., 17:06 (CEST)

Úgy tudom, az első példád nem véletlen egyezés, hanem tőlük vettük át. (Azért látszik, milyen téren hatott egymásra leginkább a két nép kultúrája :D) – Alensha ^üzi 2008. május 28., 19:22 (CEST)

Magyar szavakkal véletlenül egybeeső idegen személynevek listája ?

Ha találunk mondjuk még négy példát, és kitaláljuk az oldal címét (a fenti jó lenne?), kezdhetünk egy listát azokról a személyekről, akiknek a neve magyarul értelmes szó:

• José Maria Neves

Ádám ✉ 2008. január 14., 13:23 (CET)

• Park Gyuri (박규리) koreai énekesnő (nevének magyar átírása egyébként Pak Kjuri lenne)

• Jo Fej valami hadvezér lehet, mert a kat rövidítés áll mögötte a KN. 421. oldalán (képzelem, milyen jó fej bácsi lehet)

Ádám ✉ 2010. március 21., 18:41 (CET)

• Pina Bausch

• Baszik, az orosz labdarúgó

Ádám ✉ 2010. szeptember 4., 15:41 (CEST)

• Ferde Grofé

Ádám ✉ 2011. december 2., 15:18 (CET)

• Mario Puzo, jóllehet ékezetlen. Ádám ✉ 2021. október 24., 10:35 (CEST)

Egy szó eltérő jelentései

Szerintem gyökeresen eltérő jelentések esetén az ekvivalenseket számozni, nem pedig pontos vesszővel elválasztani szokás.– legislator 2009. május 9., 12:17 (CEST)

Finn szavak

Finnül az illat, kun, talon is értelmes szavak, de nem tudok finnül és mind a 3-at zeneszövegben találtam, úgyhogy nem tudom, mit jelent. Aki tudja, légyszi írja be! Binyigli ^vita 2010. október 18., 17:17 (CEST)

Latin

Az ipse nem jó, mert onnan származik a magyar szó is. (forrás: szokincshalo.hu) Viszont a pia és a favilla jó lehet, csak ezekhez is kéne jelentés. :-) Binyigli ^vita 2010. november 9., 20:13 (CET)

Pest, pest, pestis

Az angol pest nem véletlen egybeesés, mivel a latin nyelvekben, de még a magyarban is azonos a töve. Voxfax ^vita 2014. december 12., 20:49 (CET)

A villa ugyanez az eset, fel is függesztettem. Voxfax ^vita 2014. december 12., 20:51 (CET)

Amikor a nyelvész nem lát a szemétől

A török öl és a magyar öl nem véletlen egyezés. Az elismert finnugor „rokonságban” egyedül a manysi äl- magánhangzókezdésű, az összes többi (összesen 4) finnugor előfordulás v-vel kezdődik és nincs semmi, ami arra utalna, hogy ezekben a nyelvekben őshonos lenne. Ezzel szemben már az ótörökben és 5 mai török nyelvben alk- tövű az „ölni” ige, amik egyértelműen az óujgurból ismert öl- és köktürk ölür- szavak leszármazottai. Jelentésűk: meghalni. 29 mai török nyelvben fordulnak elő, tehát ez egy török szó, ami a finnugorban jövevény. Egyedül a csuvasban van vil- alakja, ami egyértelművé teszi, hogy minden finnugor nyelv az ogur ágból vette át ezt a szót. Kivéve a manysit, amelyikbe már a magyarból került át.

A tekerlek szó pedig még a finnugrászok szerint sem véletlen, természetesen a magyar teker szó is török, a törökben a teker az alapszó a kerékre. – LA^pankuš 2016. október 25., 21:46 (CEST)

Süt

Laszlovszky András nevű szerkesztő visszavonta a szerkesztésemet, amely a süt (tej) török szó volt, indoka: »a "süt" ejtése természetesen "szüt", így aztán semmilyen magyar szóval nem egyezik meg«, szerkesztőtársam félre értette ezt a szólistát, úgyanis itt csak az írásképnek kell egyeznie, ezért visszaállítom a szerkesztésemet. – 178.48.173.100 (vita) 2021. január 12., 15:44 (CET)