Vita:1956-os forradalom/Archív01

---

« előző

1 2

következő »

természetesen minden konstruktív javaslatot várok és kérek, én ezt a kronológiát okt.23-nov.4 közöttre a már látható formában megcsinálom, de előtte kéne egy átfogó ismertetés és utána egy értékelés is. talán. vagy ha ti mást gondoltok, akkor mást. a cím pedig szintén változhat, ez egyelőre "munkacím".--Shenki 2005. október 13., 22:58 (CEST)

Szerintem legyen inkább egy összefüggő szövegben megfogalmazva, mert így pontokba szedve egyetemi jegyzet benyomását kelti. Alcímek inkább ne legyenek linkek, mert csúnya. Alensha * 2005. október 14., 00:06 (CEST)

regényt én nem fogok írni, az biztos. ez egy kronológia, amiben az eseményeket lehet megtalálni felsorolás-szerűen. az értékelést természetesen összefüggő szövegben gondoltam. és azt tartanám a cikk hangsúlyos részének. vagyis, noha most csak két napot írtam le, és semmi más nincs, mégsem ez a lényeg, és még csak nem is biztos, hogy ez lesz hosszabb. egyetemi jegyzetnek nem mondanám. a linkeket máris kiszedem.--Shenki 2005. október 14., 00:19 (CEST)

nem kell regényt írnod, csak remélem, nem lesz ellenedre, ha átíródik regényformába, ha befejezted :) Alensha * 2005. október 14., 00:47 (CEST)

namost ott tartok, hogy beírtam nagyjából a forradalom napjainak kronológiáját. csakhogy. ezt még bőven lehetne (tudnám is) bővíteni, másfelől ez csak a fővárosi eseményeket tartalmazza. regényt meg akkor volna célszerű írni belőle, ha a kronológia már teljes. (mármint a bővíthetőség mindig meg lesz, de alapvető dolgok már nem hiányoznak majd) szerinted/szerintetek akkor hogyan tovább? bővítgessem még a napokat? --Shenki 2005. október 17., 22:47 (CEST)

Szerintem az olvasóknak is szerencsésebb lenne a folyó szöveg. Ez a kronológia forma túl nyers. Nem szívesen olvasnék ilyet mondjuk az I. világháború helyén. -- nyenyec ☎ 2005. október 18., 00:37 (CEST)

részemről rendben van a folyó szöveg, bár azt nem ígérem, hogy átírom, bárkinek szívesen megengedem természetesen. csak az a kérdésem, majd abba toldozgassak, vagy még ebbe, illetve hogy a vidéki eseményeket külön témában vagy ugyanebben kéne elhelyezni (+ahhoz nincs is sok anyagom nekem) --Shenki 2005. október 18., 00:45 (CEST)

//<![CDATA[ if (window.showTocToggle) { var tocShowText = "mutat"; var tocHideText = "elrejt"; showTocToggle(); } //]]>

Néhány vitatott kérdés

1. Hol kezdődött a magyar forradalom, honnan indult ki?

1. 1. A kommunisták kezdeményezték, provokációként a rég puskaporos helyzet rövidre zárására
   2. A reformkommunisták kezdeményezték ( A). őszinte jobbítási szándékkal B). puccs céljából)
   3. Végső soron a Műegyetem aktivistái indították
   4. Nagy szerepe volt benne az Írószövetségben történt eseményeknek
   5. Végső soron az ELTE-ről indult ki

vázlatosan:

Előzmények

• Fő szócikkek: Rákosi-rendszer, az 1956-os magyar forradalom előzményei.

A II. világháborút elvesztett Magyarországot a győztes hatalmak Jaltában a sztálini Szovjetunió érdekkörébe adták. Az "ideiglenesen" és "utánpótlási útvonalak biztosítására" Magyarországon állomásozó szovjet erőszakszervezetek segítségével a Moszkvából érkező magyar kommunisták (moszkoviták) pártja, a KMP az 1945-től 47-ig tartó időszakban Rákosi Mátyás vezetésével sztálini mintájú, totális kommunista diktatúrát építettek ki hazánkban, annak minden következményével együtt. Sztálin halálával azonban a Szovjetunióban enyhülés következett be, mely minden csatlós országra, így hazánkra is kiterjedt. Az enyhülés a rendszer oldaláról megmutatkozott egyrészt a reformkommunisták (az ún. Nagy Imre-csoport) hatalmának fokozatos erősödésében (ld. pl. a H. Népfront újraszervezése), valamint, ellenzéki részről abban a szabadabb közéleti légkörben is, mely lehetővé tette a rendszer iránt nyíltan kritikus színdarabok, újságcikkek közzétételét [[1]].

Közvetlen előzményül sok történész említi a Rajk-ügyet (bővebben) és a poznani eseményeket (bővebben: ...). Gubb ✍ 2005. október 24., 12:03 (CEST)

források

• [[2]]
• [[3]]
• [[4]]
• [[5]]
• [[6]]

• Csak a gonoszkodó kisördög kérdezteti velem: Állandóan harakirizzük magunkat a mellékletek jogszerűsége v. jogsértő mivolta miatt. Az 1956-os újságok, sajtófotók utóközlésével mi a jogi helyzet? üdv Akela 2006. október 31., 21:17 (CET)

Egyebek

Nagy Imre programja a forradalom győzelme után ... egy koalíciós rendszer volt, amelyben vannak pártok, és a pártoknak jelentőségük van, de a pártok lényegében a transzmisszió szerepét töltik be, tehát a kommunista párt szolgálatában állnak.

Gimes szerint érvényesüljön a magyar nép akarata: a népet vezesse az, akit a magyar nép alkalmasnak talál, és erre kijelöl. Nagy válasza:

Hát hogy képzeli ezt maga? És ha a történtek után ,emiatt az iszonyatos pártvezetés meg a hibák után egy szabad választáson a magyar nép Mindszentyt választja, akkor azt nekünk tudomásul kell vennünk?

( II. forrás: Keresztény Élet, 2005 okt 23, XIII/43, 1. old; I. forrás: Rainer M János - Nagy Imre, Bp., 2002, 87.)

Farkas Ferenc

Most fejeztem be Farkas Ferencről, a közismert zeneszerzőről szóló cikket. Szerintem nem azonos az itt említettel.--karmester 2005. december 7., 02:47 (CET)

Nem azonos, létrehoztam az utalást Farkas Ferenc (politikus)ra. Hoakaa 2006. június 23., 12:25 (CEST)

Névelő

Nem kéne a cikk címébe egy névelő? „Az 1956-os forradalom”? Hoakaa 2006. június 23., 12:18 (CEST)

[[[7]]] Pál Maléter --> Magyar kerem.

7000 szovjet vesztette életét ERROR 720 kia

erreur sur le nombre de victimes

Az úr (hölgy), úgy látom, azt kifogásolja, hogy túl nagy szám szerepel, mint a szovjetek vesztesége. A források tényleg ellentmondásosnak tűnnek, amit a hivatalos adatok torzulása is okozhat, de egyelőre még nem találtam jó magyarázatot. Üdv, --Korovioff 2006. július 1., 15:52 (CEST)

Múlt idő

Úgy tudom, hogy közmegegyezés (vagy iráynelv?) szerint a múlt idejű eseményekről múlt időben írunk. Ez a cikk akarattal kivétel? Ha nem, szívesen végigjavítom. --Hkoala 2006. szeptember 17., 16:59 (CEST)

Kronológia helyett folyó szöveg (lektor sablon)

Mint már fentebb említettem, ezt a szócikket folyó szöveggé kellene alakítani kronológia helyett. Ha megnézitek az angol szócikket, akkor látszik egy példa arra, hogyan lehetne értelmesen felosztani alcímekre. -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 19., 20:53 (CEST)

Index.hu link a WP-re

[– tények és hazugságok]: "(Az 1956-os eseménytörténethez a wikipediát használtuk.)" --Dami 2006. szeptember 21., 13:20 (CEST)

Király! Bejegyeztem ide: Wikipédia:A Wikipédia mint forrás -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 21., 15:35 (CEST)

Észrevettétek, hogy rosszul linkelték be a wikipédiát? mert ha a wikire kattintotok, ide juttok: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezdőlap - legalábbis IE alatt --Netti 2006. szeptember 21., 15:43 (CEST)

Akkor a wikipédia a sajtóban c. dolghoz is oda kéne írni! :-D És jeah!! --Peda ☎ 2006. szeptember 21., 15:48 (CEST)

Miért, nem a WP-ről szól.--Dami 2006. szeptember 21., 15:59 (CEST)

most már jól van linkelve. Nikita 2006. szeptember 21., 23:26 (CEST)

Újabb Forrás!

Sziasztok!

A MEK-en talátam két jó forrást! A licence [[1]] a link meg [[2]].

A másik egy virtuális kiállítás [[3]]. Szintén MEK, de itt nem tudom a licencet. --Peda ☎ 2006. október 3., 02:41 (CEST)

Korabeli külföldi híradók

Találtam pár külföldi híradót, ami szól 56-ról, ráadásul közkincs. Fel kéne őket tölteni a Commonsra. A linkeket az angol lap vitalapján felsoroltam.--Dami 2006. október 3., 18:25 (CEST)

Time címlap

Az angol wikire feltöltöttem a TIME Év embere kiadás címlapjait 1957 és 1958-ból. Aki tudja mi a helyes licenc (enwikin külön sablon van rá) az feltölthetné id is.

• Hungarian Freedom fighter
• Hruscsov--Dami ^{razgovor s korisnikom} 2006. október 7., 15:42 (CEST)

Semmi, fair use :(--I. (Jámbor) Mathae قل 2006. október 7., 15:51 (CEST)

Azért van, csak cselesen, talán van vmi sablon az újság címlapokra is, ahogy a könyvborítókra van.--Dami ^{razgovor s korisnikom} 2006. október 7., 16:05 (CEST)

Népszava címlap

Sziasztok! Ha fel szeretnétek használni a [[4]] képen levő Népszava címlapokat, arra itt az engedélykérő és adó levél másolata:

Tisztelt t2006sza!
Én a Wikipédia szabadon szerkeszthető online enciklopédia egyik szerkesztője vagyok, és arra szeretném kérni, hogy engedélyezze néhány Népszava címoldalt ábrázoló képének felhasználását az angol és a magyar Wikipédia 1956-os forradalomról szóló cikkében.
( en.wikipedia.org/wiki/1956_Hungarian_Revolution és hu.wikipedia.org/wiki/1956-os_forradalom )
A Wikipédia előnyben részesíti a képek feltöltésénél a szabd felhasználást engedélyező licenceket (pl: Creative Commons), mely megköveteli a fényképész, Ön nevének említését, ugyanakkor nem korlátozza a képek felhasználását.
Ezért szeretném kérni, hogy fontolja meg, képei ilyen szabad licenc alatti felhasználásának engedélyezését. Természetesen a képeit akkor is nagyon szívesen használnánk, ha annak felhasználását kizárólag a Wikipédián engedélyezné.

Együttműködését előre is megköszönve üdvözlettel
[nevem]

Tisztelt [nevem],
nagyon köszönöm a megkeresését.
Természetesn minden formában hozzájárulok az 1956-os
ujságok-cimoldala gyüjtemény a Wikipediaban való felhasználásához. A Creative Commons még meg kell tanulnom,
de biztos sikerülni fog, lehet, hogy még ma. Kérem, ha felhasználják, akkor forrásnak Édesapám, Szabó Károly jön szóba, ez az ö gyüjteménye volt.
(collection from Karoly Szabo about 200 newspaper pages.
<a href="http://www.flickr.com/photos/dbforum/90914453">www.flickr.com/photos/dbforum/90914453</a>
Érdekesek még 1956 alkalmából az Irodalmi Újság cimlapjai, melyek akkor eml´kszem 1956 nyáron már sejtették a feszültséget. Különösen a "Tengerviz Sós" cikk történelmi jelentöségü. Akkor az Irodalmi ujságot emlékezem, Apámmal a pult alól kértük, elkapkodták.
Köszönöm, üdvözlettel
Szabó Tamás

--Dami ^{razgovor s korisnikom} 2006. október 7., 17:12 (CEST)

Ahogy látom a képek időközben CC-by-sa-2.0 licencűek lettek. Lehet őket szabadon feltölteni.--Dami ^{razgovor s korisnikom} 2006. október 7., 17:22 (CEST)

A képeket elkezdtem feltölteni a Commonsra: commons:Hungarian Revolution of 1956--Dami ^{razgovor s korisnikom} 2006. október 7., 17:51 (CEST)

Ühüm, nem kéne. A címlapoknak nem a két illető a tulajdonosa, hanem a Népszava, úgyhogy gyaníthatóan nem rendelkezhetnek velük.--I. (Jámbor) Mathae قل 2006. október 7., 18:29 (CEST)

Népszava engedély:

From: Ugyelet <Ugyelet<kukac>nepszava<pont>hu> Mailed-By: nepszava.hu
To:

Date: Oct 7, 2006 7:31 PM
Subject: RE: Népszava címoldal 1956

Kedves [nevem] Úr!

Sajnos '56-os anyag egyáltalán nincs már nálunk. Természetesen örülünk, ha máshonnan tud '56-os népszavás anyagot szerezni, s semmi kifogásunk a felhasználása ellen.

Üdvözlettel:
Katona József

A Commonsra feltöltöttem még Magyar Nemzet címlapot, ők még nem válaszoltak, a Népszabadságnak még nem írtam, a Magyar Világ vagy megszűnt, vagy csak én nem találom, és a Magyar Függetlenség szerintem már megszűnt.--Dami ^{razgovor s korisnikom} 2006. október 7., 20:03 (CEST)

a párton belüli ellenzék pusztítása jellemezte

Éppenséggel inkább a párton belüli potenciális versenytársaké. Nem sokat fogunk megérteni az ötvenhathoz vezető útból, ha a koncepciós pereket, a leszámolásokat, a teljes országlakosságot nyomorító erőszakoskodást elvont ideológiai okokra visszavezetve keresgéljük, és nem a legnyersebb pragmatikus hatalmi harc következményének tekintjük.--Godson ^fóruma 2006. október 10., 14:17 (CEST)

Címlap

Kéaz van a cikk arra, hogy kikerülhessen jövőhéten a címlapra, mert akkor még most jelölni kéne?--Dami ^{razgovor s korisnikom} 2006. október 19., 15:24 (CEST)

Az angolban már megszavazták, ki fog kerülni az évfordulón :) en:Wikipedia:Today's featured article/October 23, 2006. – Alensha ^üzi 2006. október 19., 19:15 (CEST)

sablon

a lektor sablon mikor kerül le a cikkről? Nikita 2006. október 19., 21:40 (CEST)

gondolom, majd ha nem lesz tele csonk jelzésekkel, kikommentezett, lefordítatlan angol szövegekkel, pontokba szedett jegyzetstílusú szöveggel... :( – Alensha ^üzi 2006. október 20., 19:07 (CEST)

A szovjet vezetés reakciója (Alenshának)

+ infó, lehet, hogy lehet használni

A magyar forradalom leverése az egész blokkban és magában a Szovjetunióban is egy szorítási és terrorhullám kezdetét jelentette. A felkelés előtt észlelhető volt egy nagyon erős értelmiségi mozgalom. Ekkor már ez az ellenállás erősen túlment azon a kereten, amelyet a hivatalos kultúrpolitika meghatározott. Már nem Ehrenburg és Szimonov és a nagy 'jobbos'-ok vonala a mérvadó, hanem föllép egy radikálisabb, fiatalabb - költőgárda: Jevgenyij Jevtusenko, Robert Rozsgyeszentvenszkij,... Erős befolyásuk volt az egyetemi hallgatókra, akik követelik az állandó tájékoztatást a népi demokráciákról, oroszra fordítják a lengyel és magyar anyagokat. A magyar forradalom mellett jelentős demonstrációk voltak. A forradalom leverése után következett egy brutális kizárási és letartóztatási hullám. A Jevtusenko-kör tagjait pedig több évre teljesen elhallgattatták. Azokban a népi demokráciákban, ahol nem történt olyan jelentős megmozdulás, mint nálunk vagy a lengyeleknél, ott is végigsöpört a retorziós hullám. Elsősorban Romániában, ahol sok magyar egyetemi hallatót és oktatót csuktak börtönbe és zárnak ki az egyetemekről. De a román területeken is észlelhetők voltak bizonyos ellenállási jelenségek. (Pl. a páncélosok tisztiiskoláján volt egy viharos gyűlés.)

Forr: [[5]] Szabó Miklós:A SZOVJETUNIÓ TÖRTÉNETE

Köszi. Ma már nem hiszem, hogy sokat foglalkozom ezzel a cikkel, kcsit fáradt vagyok, de holnap belefogalmazom. A november 1.-3. fejezetcím alattiakat kellene még átfogalmazni folyó szöveggé, ha valaki kedvet érez hozzá. – Alensha ^üzi 2006. október 20., 19:11 (CEST)

nov. 1. és 3.

Mennyiben csonk? Csak a netről tudok tájékozódni (forráshiányos vagyok:)), és ott nem találtam sokkal több adatot erről a két napról. --Lily15 ^üzenet 2006. október 21., 13:06 (CEST)

Észrevételek

A forradalom kezdete

A cikk szerint a forradalom Debrecenben kezdődött. A közelben levő kép szerint pedig a forradalom kitörése a budapesti Bem József szobornál következett be. Mindkét megállapítás új megvilágításba helyezi az eseményeket, bár sajnálatos, hogy a történetírást forradalmasító újítások sem egymással, sem más forrásokkal nincsenek érdemben összevetve.--81.182.41.20 2006. október 26., 18:48 (CEST)

Hol beszélt Nagy Imre?

Egyik változat szerint este 9 órakor Nagy Imre megjelent a Parlament erkélyén. A másik szerint Nagy Imre Országház előtti szereplése általános csalódást okozott, Gerő Ernő közben elhangzott rádióbeszéde pedig hatalmas felzúdulást keltett a budapesti tüntetőkben.

Nagy Imre a Parlament erkélyéről lement a tüntetők közé, miközben Gerő Ernő (a cikk kronológiája szerint), már legalább egy órája beszélt a rádióban, egyre növelve az elkeseredettséget?--81.182.41.20 2006. október 26., 18:59 (CEST)

Álca

"Az ÁVH mentőautónak álcázva megpróbált lőszer- és fegyverutánpótlást bejuttatni az épületbe."

Ez a mondat - remélhetőleg - mást akart mondani, mint amit mond.--[../index.php?title=User:81.182.41.20&action=edit 81.182.41.20] 2006. október 26., 19:06 (CEST)

Tűzszünet

"Az új kormány azonnali tűzszünetet és a nép követeléseinek megfelelő gyökeres politikai irányváltást határozott el. Éjszaka Nagy és Kádár a szovjet nagykövetségen hosszan tárgyalt Mikojannal és Szuszlovval arról, hogy a tűzszünet érdekében vonják ki a szovjet harckocsikat a fővárosból. Nagy Imre erőteljes fellépése nyomán végül az MDP politikai bizottságának ülése is jóváhagyta a kormány döntéseit a tűzszünetről, az események forradalomként való értelmezéséről és a felkelők követeléseinek részleges elfogadásáról."

Ki lőtt kire? Harcoltak-e fegyveres erők a kormány írányítása alatt? Ki ellen? Egyáltalán: tűzszünetet hirdetett, vagy tűzszünetet kért a kormány? Mindebből semmi se derül az idézett részletből.--81.182.41.20 2006. október 26., 19:37 (CEST)

Október 29.

"A nap során a fővárosi oktatási intézményekben és civil szervezetekben forradalmi bizottságok alakultak."

Vélhetőleg nem csak ezen a napon alakultak forradalmi bizottságok. Vélhetően nem csak oktatási intézményekben. Vélhetően nem minden oktatási intézményben alakultak forradalmi bizottságok.

Nem sok olyan tömörülés lehetett 1956. októberéban, amit bátran illethetünk a mai civil szervezet terminussal. De arról a kevésről sem valószínűsíthető, hogy külön forradalmi bizottságok alakultak volna bennük.--81.182.41.20 2006. október 26., 19:52 (CEST)

Köszönet

Köszönet az észrevételekért. Igyekeztem mindent javítani. --Adapa 2006. október 31., 18:03 (CET)

Sztálin Csizma + külső hivatkozások

Két kérdésem lenne:

Nem tudna valaki röviden írni a Sztálin-csizmáról, pl, hogy mi köze van Sztálinhoz, mikor emelték, meg ilyesmiket.

A másik az lenne, hogy a külső hivatkozásoknál nem lenne érdemesebb a különböző fejezeteket, nem félkövér szöveggel, hanem alszakaszokként (===alszakasz címe===) bevezetni, a tartalomjegyzék miatt, és az esetleges linkek könnyebb hozzáadhatósága végett?

Előre is köszönettel, üdv --Dami ^razgovor 2006. október 29., 20:06 (CET)

A cikkben ez éppen kék...:))--81.183.180.92 2006. október 29., 20:22 (CET)

Köszi.--Dami ^razgovor 2006. október 29., 20:28 (CET)

sssszzzz..... (131 vörös link a befejezetlen szócikkben)

Semlegesség, statárium, Szabad Nép, szabadságharc, szatellitállam, személyi kultusz, SZKP XX. kongresszusa , Szociáldemokrata Párt, szolidarítás, sztálinizmus, sztrájk...

Persze, majd elfelejtettem: a Wikipédia nem szótár...--81.183.180.92 2006. október 29., 20:15 (CET)

Ha abból indulunk ki, hogy forradalom volt

Kedves wikipédista társaim!

Úgy tapasztalom, hogy az 1956-os forradalom szócikkünk javítására tett erőfeszítéseim célját többen félreértik. Leírom hát egy kicsit részletesebben, hogy mi minden vezérel arra, hogy a láthatóan eléggé egységes "közakaratot" megkérdőjelezve újra és és újra belekössek a szócikkbe hol itt, hol ott, sőt egészében is olyan bírálattal illessem, amely szerint a cikk egészén végigvonul a történeti látás hiányából fakadó esetlegessség. (Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Az 1956-os forradalom)

Bár a Wikipédia célja fekete-fehéren le van írva a kezdőlapunk legtetején - egy teljes és pontos, nyílt tartalmú enciklopédia elkészítése - a Wikipédia lehetőségeit mégis sokan ettől a céltól többé-kevésbé eltérően értelmezik és használják. Vegyük sorra:

• Eléggé egységesnek tűnik a "nyílt tartalom" értelmezése. Free, azaz ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen, szabadon másolható, és a a GFDL értelmében a másolatok továbbmásolása sem korlátozható. Jimmy Wales egyik friss ötlete ("vegyünk eleddig szerzői joggal fogvatartott műveket, és eresszük szabadon a tartalmukat") is arra utal, hogy a projekt elsődleges célja a szabadon másolható tartalom előteremtése.

• A "teljes" jelző értelmezése már korántsem ilyen egyöntetű. A mi a Wikipédia és mi nem, mi való a Wikipédiába és mi nem az egyik olyan állandó konfliktiskör, amely a hívek szerint műprobléma, hiszen a határok világosan rögzítve vannak az irányelvekben és útmutatókban, a szkeptikusabb vagy tájékozatlanabb wikipédisták viszont úgy látják, hogy a Wikipédia gyűjtőkörének határait kijelölő írott anyagok maguk is értelmezhetetnek.

• A legtöbb nézeteltérés a "pontos" szó értelmezése, és a pontosság szükséges mértéke körül bontakozik ki. A Wikipédia alapelvei a minőségbiztosítási funkciók ellátását egy elegáns csavarral rábízzák a "wiki process" néven emlegetett mitologikus erőre. A szócikkek ténylegesen elért minőségének módszeres megvizsgálására csak a referálás és a kiemelés folyamatában kerül sor. E két processzus azonban semmiképp sem tekinthető minőségbiztosítási módszernek, hiszen nem szabályosan (véletlenszerűen) vett mintákat elemez, hanem csak a szócikkek rendkívül szűk, és eleve célzatosan kiválasztott körét vizsgálja meg.

Biztos megvan az oka, hogy jópár wikiben miért nem szerepel olyan kiemelt helyen a "teljes és pontos enciklopédia" kifejezés, mint a miénkben. (Az sem érdektelen, hogy korábban vajon szerepelt-e, ám idővel csendesen kikopott a bevezetőből.) Mindez felveti azt az alapkérdést: szükséges-e, hogy akár konfliktusok árán is alapkövetelménynek tekintsük a legjobb képességeinkkel és eszközeinkkel elérhető pontosságot? Nem az átlagos képességeinkkel és átlagos eszközeinkkel: a legjobbakkal.

Nekem szilárd meggyőződésem, hogy ha a projekt vitán felül legfőbb célja az, hogy szabadon másolható tartalmakat állítson elő, akkor fokozott felelősség hárul ránk, szerkesztőkre, hogy ebből a tartalomból milyen igényességgel és gondossággal szűrjük ki a hibákat, tévedéseket, esetlenségeket, igénytelenséget, pongyolaságot. Ha pénzért osztogatnánk a tartalmakat, akkor a vevőink támaszkodhatnának egy meglehetősen jól működő mércére: a kínált információ árára. De mi itt ingyen osztjuk az észt. Mi biztosítja hát, hogy a Wikipédiákban ne harapózhasson el az "ajándék lónak ne nézd a fogát" kényelmes, ám meglehetősen becstelen alapállása? Jelen állás szerint a cikkek elsöprő többségénél az egyéni önbecsülésen túl - semmi. Mindössze néhány száz cikkünk esett át olyan prodecúrán, amely legalább megkísérel valamiféle minőségi mércével történő összevetést. Most, az 1956-os forradalom szócikk "erőltetett ütemű" kiemelésével ezt a az utolsó minőségvédelmi szalmaszálat is megroppantjuk. Ötvenhatról szavalunk - de sztahanovista stílusban. (Lát(nád, ha lenne): A márványember. Vidámbarakkos későkádári változatban: Bánhidi László "Öreg munkás" szobrává meszelve az élvtársak, a dolgozónéplakásait mindenképpátkelladni határidőben tévéjelenetben.)

Fogalmam sincs, hogy az enwiki szócikkei milyen mérhető szórást mutatnának minőségileg, de amennyit látok belőle, abból annyi kiviláglik, ott se tarol azért még a TQM (kékülésig: [[6]], [[7]]). A dewiki mindenképpen összeszedettebb (és a terjedelmet se lebecsülve valószínűleg inkább közelít a wikiideálhoz, mint az elvtelenül agyonajnározott angol nyelvű, vagy az alapos, de csak komótosan növögető skandinávok). Latinnyelvül mégannyit se tudok, de az azért elgondolkoztat, hogy a spanyol nyelvű wiki a feléig, a portugál a kétharmadáig ér a lengyelnek. Az egykori béketáborból egyébként is messze kilőttek a lengyel kollégák, és a növekedés tempóját is tekintetbe véve reális célkitűzésük lehet az angol-német-francia élboly beérése, legalábbis szócikkszámban. Az Ostblock legtöbb wikije a felszínes jegyek alapján néhány tízezres szócikkszámmal kezd a magyar nyelvűhöz hasonló kifulladási jeleket mutatni: egyenesedik az a nyamvadt S-görbe... A látványos tippek megkoptak (utó- és helységnévtár; uralkodók, pápák és pártfőtitkárok; nindzsák, wukik és csörpicsörpicsipek; Kákosy, Szinnyei és Pallas...): a wikizmus alapjainak rajtarajta lerakása után meg kéne valahogy lelni a tovvábbvezető utat az emberarcú lexikonizmus felé.

És itt visszaértünk ötvenhathoz. Több barátommal is eszmét cseréltem a szócikkről. Egyikük a fejezet címéül választott gondolat fonalán elindulva töprengett, hogy vajon miért pont olyan a szócikk, amilyen. Azaz: a fiatalabb nemzedékek számára az a kiindulási pont, hogy ötvenhat forradalom volt, és ebből a pontból kiindulva fogalmazzák meg a történetet. Mindennek két olvasata van: a Köztársaság téri eseménysor a pártházból nézve az ellenforradalmi csőcselék tombolása, a tér fáinak fedezéke mögül előlépve viszont inkább az ÁVH bűnein felháborodott ifjúság forradalmi hevületének jele. Nem álltam le vitatkozni, de megemlítettem: van egy harmadik nézőpont is. Édesanyámé, aki a Szamuely utca végén töltött majd három hetet az óvóhelyen, és a pincei nyomorba kényszerült éhező és rémült házbeli kisgyerekeknek igyekezett kitalálni olyan meséket és játékokat, amelyekkel legalább rövidke negyedórákra elfeledtetheti velük a fölött zajló förtelmeket. Én ezt a nézőpontot hiszem annak, amelytől elindulva nemcsak az öldöklők és örököseik kibékíthetetlen különigazságaihoz, nemcsak a százféle olvasatú valósághoz, de az egyetlen igazsághoz is el lehet egyszer talán jutni. De hogy egyáltalán elindulhassunk ezen az úton, ahhoz előbb le kell tennünk a gondosan ápolt előítéleteinket, a számító szempontjainkat, a ravaszkodva rejtegetett vagy épp pökhendien fitogtatott fegyvereinket: az álneveket, az álérveket, az álértékeket.

A magyar társadalom 1956 őszére zsákutcába jutott, és ebből a zsákutcából csak kioltott emberéletek és megnyomorított embersorsok árán volt képes kitörni. Számomra az az egyetlen elfogadható 56-olvasat, amely arra keresi a választ: mik voltak azok a külső és belső lelki és szellemi eltévelyedések, amelyek a vérontásba vitték az országot, és mik voltak azok a lelki és szellemi bajelhárító eszközök, amelyeket nem becsültek meg eléggé az elődeink? Nem azt állítom, hogy ez az egyetlen lehetséges megközelítés, még csak azt se, hogy ez az egyedül értelmes. Mindössze annyit mondok: számomra egyedül ennek van értelme, mert ez az út vezet el a legteljesebb megértéshez, és onnan talán még a megbocsátáshoz is. Mert a megbocsátásra lett volna a legnagyobb szükség ötven éve is, és a megbocsátásra van legnagyobb szükségünk ma is.

Három napja azt mondtam: Godson félreáll az útból. Tartom a szavam. Az azóta csordogáló wikis és wikintúli események csak megerősítették azt a benyomásomat, hogy a magyar társadalom általam átlátott része megint egy egyre szűkülő zsákutába botorkál befelé, és én azok közé tartozónak szeretném tudni magamat, akik nem húzzák ki magukat a közös nyomorúságok oldásának kötelessége alól. Nagy dolgokat nem tehetek: teszek hát kicsiket. De teszem őket, és erre hívok másokat is.

Leteszem a fölöslegessé, sőt teherré vált álarcaimat. Megmutatom a Godsonnal bábozgató egyszerű kis hétköznapi emberkét, és megmutatom azt a virtuális zugocskát, amin a wikizés mellett az elmúlt hónapokban dolgoztam abban a meggyőződésben, hogy majdan ott munkálkodva mások is hasznukat és örömüket lelhetik benne, ha a munkát, hasznot és örömet, és nem a lötyögést, a potyázást és az utálkozást keresik benne. Többen is derekasan segítettek nekem, ezért itt és most a legelső szavam: köszönöm!

És újra mondom, nehogy bárki is megcsalatva érezze magát: semmi rendkívüli!:) Hosszas tapogatózással, spekulálással, gürizéssel kiókumláltam és összetákoltam egy gondolatsort, egy tervet, amelynek néhány szemmel is látható darabkáját hosszas vacakolással sikerült működésre bírni. Ha minden eddigi képzavaromat íberelni akarnám, hát úgy írnám le a jövevényt: bennem fogant, de legalább hatan szültük meg...:) [[8]]

Egyelőre - ennyi.--Godson ^fóruma 2006. november 1., 00:01 (CET)

• Bocs, kicsit nehezen, de kihámoztam, hogy a Nullextrakadémiára érdemes elballagni. Ott a bejelentkezés oldalon nincs "Új felhasználó készítése" gomb (a szöveg hivatkozik rá). Az itt fent leírt problémára csak egy ötletem van: csak legalább 99 évvel ezelőtt lezárult eseményekből lehessen szócikk. Vagy némi tudományos Wiktatúra-féleséget bevezetni... Tudom, tudom! Nem is gondoltam komolyan. Üdv Akela 2006. november 1., 01:36 (CET)

• • És én hülye végigolvastam az egészet! --Villanueva 2006. november 3., 19:13 (CET)