Ugrás a tartalomhoz

Vita:Űrtoll

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Effendi 10 évvel ezelőtt a(z) Untitled témában
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Módis Ágnes Vadszederke (vita), értékelés dátuma: 2018. július 1.
Csillagászati szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index


Untitled

[szerkesztés]

Van erről egy vicc, hogy az amerikaiak nemtom mennyit költöttek egy ilyen tollra, míg a szovjetek ceruzát használtak (a vicc szerzője ezek szerint tévedett). Diaby 2007. augusztus 1., 11:37 (CEST)Válasz

Nekem is van, csak ajánlani tudom.– VadszederkeMágika 2009. május 14., 18:35 (CEST)Válasz

A fejlesztésnek (és a viccnek) van némi alapja, ugyanis a két kontinens űrhajói eltérő atmoszférát használnak az űrhajón belül: az amerikaiak a normál légköri nyomástól kisebb nyomásúra töltötték a kabint, de tiszta oxigéntartalommal. A növelt oxigéntartalomnak élettani előnyei vannak nagy gyorsulások esetén, hátránya a tűzveszély - Apollo 1 program kezdetén sajnos benn is haltak emiatt a kabinban. lásd: Apollo–1
A későbbiekben áttértek a csökkentett nyomású légkörre, de növelt oxigéntartalommal, ami még mindig borzasztó tűzveszélyes. No ezért sem jó nekik a cerka...
A szovjetek normál levegőt használtak, némi túlnyomással. Ez kevésbé tűzveszélyes és a kis túlnyomás biztosítja a szervezet számára a plusz oxigént. lásd: Szojuz–Apollo-program#A dokkoló modul
Nem mellesleg: ők sem grafit ceruzát használtak, hanem színes ceruzákat (éppen a grafit elektromos vezetőképessége miatt).
--efendi vita 2014. február 14., 23:08 (CET)Válasz