Vita:Általános relativitáselmélet

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Soti (vita)

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Anon bejegyzése vitalapra másolva

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2020. július 5., 09:22 (CEST)

Az általános relativitás elmélet igazolására visszatérve: 50 év munkájába és 700 millió dollárba került a relativitás elmélet igazolása.Rendkívül nagy érzékenységű giroszkópokat hordozó Gravity Probe B gondolata az ötvenes években fogalmazódott meg, de csak 2004 áprilisában került kilövésre és 2006-ban várnak eredményeket az elemzők Eközben a csillagászok a fent említett hatások mérése érdekében bináris pulzárokat, azaz egymás körül keringő, gyorsan forgó neutron csillagokat tanulmányoztak. A pulzárok gravitációs mezői olyan erősek, hogy mindkét Einstein által felvázolt erő viszonylag tisztán jelentkezik a bináris rendszer mindkét pulzárjának elfordulásában, nagyjából ugyanúgy, mint amit a giroszkópok esetében várnak. Múlt héten Ingrid Stairs és munkatársai a kanadai Brit-Kolumbia Egyetemen először számoltak be arról, hogy egy bináris rendszerben megfigyelt elfordulás a geodéziai hatásnak köszönhetően megegyezővé vált a relativitáselmélet által megjövendölttel. Így a Gravity Probe B szondának már csak a gravitomágneses hatás bizonyítása maradt, ami százszor gyengébb a geodéziai hatásnál, így igen kicsi a valószínűsége, hogy a közeli jövőben Stairs csapata észlelni fogja, bár a csillagászok nemrég felfedeztek egy olyan kettős rendszert, ahol a pulzárok jóval közelebb helyezkednek el és 2,4 naponta kerülik meg egymást. – 80.98.180.181 ^üzenőlapja  2007. április 17., 19:03 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

OK, azóta megírtuk a Gravity Probe B lapot. Részleteket lásd ott.

A Merkúr perihéliumának vándorlása

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2020. július 5., 09:23 (CEST)

Más; szeretném megírni a A Merkúr perihéliumának vándorlása c. lapot. Csak az a bajom, hogy az angol és a francia oldal némi ellentmondásban van. Novobáczky könyvét felhasználva akartam megírni, de gondoltam előbb belenézek mi van a többi wikin. Tud valaki segíteni? egy alvajáró ^vita 2011. május 17., 11:32 (CEST)

Válasz

@Euty: Sokször ütközik eltérő információkban vagy ellentmondásokba a szerkesztő, de nekünk nem feladatunk a "végső igazság" kiderítése. Ilyenkor a források pontos feltüntetésével mindkét vélemányt/szemléletet/számítást fel kell tüntetni a Wikipédia:Semleges nézőpont irányelve alapján. – Rodrigó ⇔ 2018. augusztus 29., 08:37 (CEST)

A fény sebessége állandó-e a gyorsuló rendszerben

A fény sebessége állandó-e a gyorsuló rendszerben? Legalább kis tértartományban? Ezt az alapvető kérdést a nem tájékozott olvasó számára jó lenne tisztázni, talán még a bevezető részben, de valahol mindenképpen. Ezt egy kevéssé tájékozott olvasó kéri (én).– 188.142.212.16 ^üzenőlapja  2015. szeptember 4., 18:46‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Gyorsuló rendszerben is állandó a fénysebesség, ui. $v+c=c$, ahol $v$ tetszőleges sebesség, $c$ a fény sebessége. Mivel a gyorsuló rendszer sebessége tetszés szerint megközelítheti, de el nem érheti a fénysebességet, kijelenthetni, hogy a fénysebesség állandó nagyságú. Alfa-ketosav ^vita 2022. augusztus 17., 15:16 (CEST)