Villefort (Lozère)

	Villefort
	A Villeforti-víztározó
	; Villefort címere
	; Villefort címere
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Languedoc-Roussillon
Megye	Lozère
Kerület	Mende
Kanton	Villefort
Településtársulás	Villeforti Településtársulás
Polgármester	Jean-Luc Jean (2008-2014)
INSEE-kód	48198
Irányítószám	48800
	Népesség
Teljes népesség	594 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	83 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	600 m
Terület	7,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 26′ 22″, k. h. 3° 55′ 55″44.439444°N 3.931944°EKoordináták: é. sz. 44° 26′ 22″, k. h. 3° 55′ 55″44.439444°N 3.931944°E
	Villefort weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Villefort témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Lozère megyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Villefort (egyértelműsítő lap).

Villefort (okcitán nyelven Vilafòrt) község Franciaország déli részén, Lozère megyében, kantonközpont. 2010-ben 608 lakosa volt.

Fekvése

Villefort az Altier völgyében, a Palhère torkolatánál fekszik, 600 méteres (a községterület 509-960 méteres) tengerszint feletti magasságban, Mende-tól 58 km-re keletre. Területének 37,4%-át (2,75 km²) erdő borítja.^[2]

Nyugatról Pourcharesses, északkeletről Prévenchères, keletről Pied-de-Borne, délről pedig Saint-André-Capcèze községekkel határos.

Villefort fontos közlekedési csomópont. A D901-es út a Lot völgye és Mende, valamint a Mas de l’Air-hágón (846 m) keresztül Les Vans (23 km) felé; a D906-os út pedig az Allier völgye és Langogne (44 km), valamint Alès (55 km) felé teremt összeköttetést. Vasútállomás a Cévenneki vasútvonalon (Clermont-Ferrand – Nîmes).

A községhez tartoznak Les Sédaries és La Vignette települések.

Története

Villefort a történelmi kezdetben Randoni, később Tournel báróinak birtoka volt. A középkorban a Île de France-t Languedoc-kal összekötő Regordane-útvonal fontos állomása volt (napjainkban ez a GR700-as turistaútvonal).

A 11. században épült fel a Montfort-vár, ennek lábánál alakult ki Villefort; eredeti nevén Villa de Montis fortis. A forradalomig Villefort az uzès-i egyházmegyéhez tartozott.

1778-ban a környéken (főként Vialasban) bányászott ezüsttartalmú ércek feldolgozására öntöde létesült Villefortban (az épület ma is áll a Rue de la Fonde-on).^[3] A község területén a 20. század elejéig folyt réz-, ezüst- és ólomércbányászat.^[4]

1867-ben megépült a Cévenneki vasútvonal és a viadukt. 1965-re épült fel a község területén a Bayard-gát az Altier-folyón, mely 1,27 km²-es mesterséges tavat hozott létre. Bayard település ekkor került víz alá.

Demográfia

Év	Lakosság
1793	1257
1851	1674
1876	1535
1901	1139
1936	935

Év	Lakosság
1946	868
1954	882
1962	1505
1968	946

Év	Lakosság
1975	785
1982	791
1990	700
1999	620
2010	608

Nevezetességei

Az eredetileg román stílusú Saint-Victorin-templomot 1842-ben építették újjá.
Az Altier felett átívelő vasúti viadukt Charles Dombre tervei alapján épült.
A Saint-Loup kápolna a 12. században épült, 1620-ban átépítették.^[5]
A község legrégebbi lakóháza a 14. századból származik (Rue de l’Église). Itt és a Rue de la Bourgade-on több 16-17. századi lakóház maradt fenn^[6]
A községháza a 16. század végén épült.^[7]
A Saint-Jean-híd a 14. században épült.
A Saint-Jean-kápolna és a La Gleyzette-kápolna a 12. században épült román stílusban.
A Place du Portalet-n álló keresztet 1825-ben állították.
Két 19. századi malom épülete is fennmaradt (Rue de Lavoir, La Gravière).
Az első világháború áldozatainak emlékművét 1921-ben állították.^[8]
15-16. századi torony.
Mas-Imbert-ház (17-18. század)^[9]

Híres emberek

Charles Borrelli (1771-1849) - napóleoni generális itt született.
Odilon Barrot (1791-1873) 19. századi francia politikus, a Második Köztársaság konzervatív miniszterelnöke itt született.