Vicovu de Sus
Vicovu de Sus | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Bukovina | ||
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Suceava | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Vicovu de Sus | ||
Beosztott falvak | Bivolari | ||
Polgármester | Gheorghe Schipor | ||
Irányítószám | 727610 | ||
SIRUTA-kód | 151095 | ||
Népesség | |||
Népesség | 11 995 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
Magyar lakosság | 1 | ||
Község népessége | 15 143 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 245 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 410 m | ||
Terület | 42,55 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 25° 40′ 48″47.925833°N 25.680000°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 25° 40′ 48″47.925833°N 25.680000°E | |||
Vicovu de Sus weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicovu de Sus témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vicovu de Sus (németül: Oberwikow) város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában.
Fekvése
[szerkesztés]A megye északi részén , a Suceava folyó mentén helyezkedik el , annak bal partján, szemben a városhoz tartozó Bivolărie faluval. A várostól északra található egy ukrán–román határátkelőhely. A településtől délre az Obcsinák hegysége húzódik, a 837 méter magas Kis Magura csúccsal.
Történelem
[szerkesztés]Első írásos említése 1436-ból való.
A falut 1466-ban III. István moldvai fejedelem a Putnai kolostor tulajdonába adja, ez volt az első falu amelyik a kolostor birtoka lett.
1622-ben a kolostor ellen induló tatár csapatokat a faluban verik szét.
A fanarióta uralkodók több alkalommal megtizedelték a település lakosságát, de az Erdélyből betelepülők folytonosságot biztosítottak a település történelmében. Az új lakosok főleg Naszód környékéről érkeztek.
Az első iskola a városban 1852-ben nyitotta meg kapuit, az iskola neve „Trivial Schule” volt. Ezt követően 1899-ben és 1908-ban újabb iskolákat alapítanak. Az utóbbi neve „Jubileum Schule” és Ferenc József 60. születésnapjának tiszteletére alapították. Első középiskolája 1964-ben nyitotta meg kapuit és Ion Nistor nevét viseli.
A településen 1920 körül kórházat hoztak létre, rangját 1980-ban vették el, és orvosi rendelővé alakították.
1947-ig, az addig létező, Rădăuți megye része volt.
1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján maga a település Románia része maradt, de a hozzá tartozó erdők és termőföldek orosz tulajdonba kerültek.
Városi rangját 2003-ban kapta meg.
Népesség
[szerkesztés]A település etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 13 736 (97,24%)
- Romák (cigányok): 377 (2,66%)
- Ukránok: 7 (0,04%)
- Németek: 4 (0,02%)
- Magyarok: 1 (0,0%)
A lakosság 79,05%-a ortodox vallású (11 166 lakos), 19,47%-a pünkösdista (2751 lakos) és 1,26%-a baptista (179 lakos).
2011 | 13 308
|
2021 | 15 143
|
Látnivalók
[szerkesztés]- Ion Nistor mellszobra
- A világháborúk áldozatainak emlékműve
- Az Obcsinák hegysége
Gazdaság
[szerkesztés]Fontos iparágak a cipőkészítés és a fafeldolgozás.
Hírességek
[szerkesztés]- Ion Nistor - (1876 - 1962) - történész, professzor, akadémikus, a két világháború között egészségügyi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt alapítója
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)