Észak-Rajna-Vesztfália
| Észak-Rajna-Vesztfália | |||
| |||
 | |||
| Fővárosa | Düsseldorf | ||
 é. sz. 51° 13′ 00″, k. h. 7° 31′ 60″51.216667°N 7.533333°EKoordináták: é. sz. 51° 13′ 00″, k. h. 7° 31′ 60″51.216667°N 7.533333°E | |||
| Legnagyobb város | Köln | ||
| Államforma | szabad állam | ||
| Vezetők | |||
| Miniszterelnök | Hendrik Wüst (CDU) | ||
| Hatalmon lévő párt | CDU/FDP koalíció | ||
| Hivatalos nyelv | német | ||
| Beszélt nyelvek | német | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 17 932 651 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Becsült | 17 638 098 fő (2014) | ||
| Népsűrűség | 517 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34 110,26 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | euró | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | D | ||
| Internet TLD | .de | ||
| Villamos hálózat | 230 V 50 Hz | ||
| Közlekedés iránya | jobboldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Rajna-Vesztfália témájú médiaállományokat. | |||
Észak-Rajna-Vesztfália (németül: Nordrhein-Westfalen, rövidítése NRW, pfalzi nyelven Nordrhoi-Weschdfaale) Németország északnyugati részén elhelyezkedő tartomány. Fővárosa Düsseldorf.
Északon és északkeleten Alsó-Szászországgal, délkeleten Hessennel, délen Rajna-vidék-Pfalzcal, nyugaton Belgiummal és Hollandiával szomszédos. Körülbelül 17,6 milliós lakosságával a legnépesebb német tartomány, a 34 110 km²-es területével a negyedik legnagyobb. Itt él Németország lakosságának több mint húsz százaléka.
A Ruhr-vidék egykor a szénbányászatról és acéliparáról volt híres, ám az 1960-as évektől kezdve szerkezeti átalakulás kezdődött. A szén- és acélipar hanyatlása után a Ruhr-vidék még mindig kulcsfontosságú az iparban és egyike Németország tudományos központjainak.
Földrajz
[szerkesztés]Észak-Rajna-Vesztfália igen változatos, természeti szépségekben rendkívül gazdag, a Ruhr-vidéket öleli körül. Területén a Német-középhegyvidék jelentős vonulatai húzódnak keresztül:
- Délen a Rajnai-palahegység, a folyó bal partján a Nordeifel (északi Eifel) vonulattal, jobb partján a Rothaar-hegységgel (Rothaar-Gebirge), melynek legmagasabb csúcsa a 841 méter magasságú Kahle Asten, amely egyben a tartomány legmagasabb pontja.
- Keleten a Weser-hegyvidék (Weserbergland) vonulatai tartoznak hozzá, többek között a Teutonburgi-erdő (Teutonburger Wald) és a Wiehen-hegység (Wiehengebirge).
E hegyi tájaktól északra az Észeknémet-síkság terül el, melynek egyes részei, mint például a Kölni- és a Münsteri-öblözet mélyen benyúlnak a hegyek közé.
A vizekben is gazdag tartományon három nagy folyó folyik keresztül: a Rajna, a Maas és a Weser. E jelentős vízfolyásokat csatornarendszer köti össze egymással, valamint az Elbával és az Oderával.
A folyókon számos völgyzárógátat és mesterséges tavat is létrehoztak. Szerepük nemcsak a víztartalékolás és az erőművek révén az áramfejlesztés, legtöbbjük egyben kedvelt kirándulóhely is.
Története
[szerkesztés]Észak-Rajna-Vesztfáliát a brit katonai közigazgatás hozta létre 1946. augusztus 23-án a megszüntetett Poroszország egyes részeiből, Vesztfália tartományból és a Rajnai tartomány északi részéből. 1947. január 21-én az apró Lippe államot is beolvasztották. Észak-Rajna-Vesztfália alkotmányát népszavazás hagyta jóvá.
Észak-Rajna-Vesztfália kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik.
A kerületek listája
[szerkesztés]| Kerület | Főváros | Terület (km²) |
Lakosság (fő, 2020) |
Népsűrűség (fő/km², 2020) |
|
|---|---|---|---|---|---|
| Arnsberg | Arnsberg | 8012,39 | 3 571 053 | 446 | 
|
| Detmold | Detmold | 6525,25 | 2 054 178 | 315 | 
|
| Düsseldorf | Düsseldorf | 5292,34 | 5 200 090 | 983 | 
|
| Köln | Köln | 7364,04 | 4 475 530 | 608 | 
|
| Münster | Münster | 6918,33 | 2 624 719 | 379 | 
|
A járások listája
[szerkesztés]
| Kód[2] | Járás | Kerület | Székhely | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|
| 05334 | Städteregion Aachen | Köln | Aachen | 707,15 |
| 05558 | Coesfeld | Münster | Coesfeld | 1110,20 |
| 05358 | Düren | Köln | Düren | 941,39 |
| 05954 | Ennepe-Ruhr járás | Arnsberg | Schwelm | 408,31 |
| 05366 | Euskirchen | Köln | Euskirchen | 1248,86 |
| 05754 | Gütersloh | Detmold | Gütersloh | 967,13 |
| 05370 | Heinsberg | Köln | Heinsberg | 628,01 |
| 05758 | Herford | Detmold | Herford | 450,06 |
| 05958 | Hochsauerlandkreis | Arnsberg | Meschede | 1959,20 |
| 05762 | Höxter | Detmold | Höxter | 1199,96 |
| 05154 | Kleve | Düsseldorf | Kleve | 1232,10 |
| 05766 | Lippe | Detmold | Detmold | 1246,29 |
| 05962 | Marki járás (Märkischer Kreis) | Arnsberg | Lüdenscheid | 1058,99 |
| 05158 | Mettmann | Düsseldorf | Mettmann | 407,09 |
| 05770 | Minden-Lübbecke | Detmold | Minden | 1152,22 |
| 05374 | Felsőbergi járás (Oberbergischer Kreis) | Köln | Gummersbach | 918,54 |
| 05966 | Olpe | Arnsberg | Olpe | 710,81 |
| 05774 | Paderborn | Detmold | Paderborn | 1245,94 |
| 05562 | Recklinghausen | Münster | Recklinghausen | 760,36 |
| 05362 | Rhein-Erft járás | Köln | Bergheim | 704,54 |
| 05378 | Rheinisch-Bergischer járás | Köln | Bergisch Gladbach | 437,49 |
| 05162 | Rhein-Kreis Neuss | Düsseldorf | Neuss | 576,33 |
| 05382 | Rhein-Sieg járás | Köln | Siegburg | 1153,34 |
| 05970 | Siegen-Wittgenstein | Arnsberg | Siegen | 1131,64 |
| 05974 | Soest | Arnsberg | Soest | 1328,27 |
| 05566 | Steinfurt | Münster | Steinfurt | 1792,61 |
| 05978 | Unna | Arnsberg | Unna | 542,62 |
| 05166 | Viersen | Düsseldorf | Viersen | 563,26 |
| 05570 | Warendorf | Münster | Warendorf | 1316,80 |
| 05170 | Wesel | Düsseldorf | Wesel | 1042,50 |
Járási jogú városok listája
[szerkesztés]| címer | Város | Kerület | rend- szám |
terület (km²)[3] |
ezer lakó 1939[4] |
ezer lakó 1950[5] |
ezer lakó 1970[6] |
ezer lakó 1990[7] |
ezer lakó 2011[3] |
nép- sűrű- ség (fő/km² 2011)[3] |
Pozíció |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
Aachen | Köln | AC | 160,87 | 162,2 | 129,8 | 175,5 | 239,2 | 260,5 | 1619 | 
|
 |
Bielefeld | Detmold | BI | 257,93 | 129,5 | 153,6 | 168,6 | 317,2 | 323,4 | 1254 | 
|
 |
Bochum | Arnsberg | BO WAT |
145,66 | 305,5 | 289,8 | 343,8 | 395,1 | 374,0 | 2567 | 
|
 |
Bonn | Köln | BN | 141,22 | 100,8 | 115,4 | 275,7 | 289,5 | 327,9 | 2322 | 
|
 |
Bottrop | Münster | BOT | 100,62 | 83,4 | 93,3 | 106,2 | 118,2 | 116,4 | 1156 | 
|
 |
Dortmund | Arnsberg | DO | 280,71 | 542,3 | 507,3 | 640,6 | 597,4 | 581,0 | 2070 | 
|
 |
Duisburg | Düsseldorf | DU | 232,83 | 434,6 | 410,8 | 452,7 | 533,6 | 488,0 | 2096 | 
|
 |
Düsseldorf | Düsseldorf | D | 217,41 | 541,4 | 500,5 | 661,0 | 575,1 | 592,4 | 2725 | 
|
 |
Essen | Düsseldorf | E | 210,34 | 666,7 | 605,4 | 696,4 | 626,1 | 573,5 | 2726 | 
|
 |
Gelsenkirchen | Münster | GE | 104,94 | 317,6 | 315,5 | 347,1 | 292,2 | 256,7 | 2446 | 
|
 |
Hagen | Arnsberg | HA | 160,35 | 151,8 | 146,4 | 201,0 | 213,5 | 187,4 | 1169 | 
|
 |
Hamm | Arnsberg | HAM | 226,26 | 59,0 | 59,9 | 84,6 | 178,2 | 182,1 | 805 | 
|
 |
Herne | Arnsberg | HER WAN |
51,41 | 94,6 | 111,6 | 103,8 | 177,4 | 164,2 | 3195 | 
|
 |
Köln | Köln | K | 405,17 | 772,2 | 594,9 | 849,5 | 950,2 | 1017,2 | 2510 | 
|
 |
Krefeld | Düsseldorf | KR | 137,75 | 171,0 | 171,9 | 222,7 | 242,6 | 234,4 | 1702 | 
|
 |
Leverkusen | Köln | LEV | 78,87 | 50,1 | 65,5 | 107,6 | 159,8 | 161,2 | 2044 | 
|
 |
Mönchengladbach | Düsseldorf | MG | 170,45 | 128,4 | 124,9 | 151,1 | 258,0 | 257,2 | 1509 | 
|
 |
Mülheim an der Ruhr | Düsseldorf | MH | 91,28 | 137,5 | 149,6 | 192,2 | 177,6 | 167,2 | 1831 | 
|
 |
Münster | Münster | MS | 302,95 | 141,1 | 118,5 | 198,9 | 255,6 | 291,8 | 963 | 
|
 |
Oberhausen | Düsseldorf | OB | 77,10 | 191,8 | 202,8 | 246,2 | 223,4 | 212,6 | 2757 | 
|
 |
Remscheid | Düsseldorf | RS | 74,60 | 103,9 | 103,3 | 136,8 | 122,8 | 109,6 | 1469 | 
|
 |
Solingen | Düsseldorf | SG | 89,54 | 140,5 | 147,8 | 177,1 | 164,3 | 159,7 | 1784 | 
|
 |
Wuppertal | Düsseldorf | W | 168,39 | 401,7 | 363,2 | 417,7 | 381,1 | 349,5 | 2075 | 
|
Népesség
[szerkesztés]
Oktatás és kutatás
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Észak-Rajna-Vesztfália szíve a Ruhr-vidék. A hatalmas szén- és acélipari régió Németország iparának központja. Bár az ország acélgyártásának többségét a Ruhr-vidék adja, mára már nem egyeduralkodó itt a bányászat és az acélipar. A második világháború után nagy fejlődésnek indult a vegyipar, de jelentőssé vált a textil-, valamint a feldolgozóipar is.
Észak-Rajna-Vesztfáliában található az ország majd minden negyedik ipari üzeme.
Az ipar mellett mezőgazdasága is jelentős, hiszen a tartomány földterületének 78%-a szántó, legelő és erdő; egyes vidékeit az ország legtermékenyebb tájai közé sorolják.
Egyes részein, például Münsterlandban, a Teutoburgi-erdő környékén vagy a délkeleti fekvésű Sauerlandban csak kevés ipari létesítmény található.
Kultúra és szabadidő
[szerkesztés]A vidék gazdag kulturális értékekben, műemlékekben és műkincsekben is. Itt található Bonn, amely többek között számos gazdasági tanácskozás és tudományos kongresszus színhelye, emellett zenei élete is igen élénk. Nemzetközi zeneéletének kiemelkedő eseménye a város nagy szülöttének, Ludwig van Beethovennek emlékére a Beethovenhalléban kétévente rendezett ünnepi hangversenysorozat (Beethoven-Fest), és 120-190 különféle hangversenyt szerveznek itt évente.
A régmúlt korok emlékeit gondosan ápolják a tartományban. Hagyományaik, népszokásaik közül mindenekelőtt kiemelkedő a november 11-i Márton napi ünnepség: Márton volt a Merovingok és frankok védőszentje, a Rajna-vidék falvaiban őt ünneplik e nap estéjén vidám felvonulásokkal, lámpás és fáklyás menetekkel. A tartomány minden részén hagyományos népünnepély az úgynevezett "lövészverseny", valamint elsősorban a katolikusok lakta vidékeken a "karnevál". A karneválok központja a Rajna-vidékén Köln, Vesztfáliában Münster.
A tartományban jelentős szerepe van az idegenforgalomnak is, részben nevezetes gyógyfürdői miatt, amelyekben legfőképp Weserbergland gazdag. Sok turistát vonzanak a tartomány erdői, természetvédelmi területei, parkjai és üdülőhelyei. A kirándulókat jól jelzett turistautak sűrű hálózata szolgálja.
Világörökségi helyszínek
[szerkesztés]- Lásd még: Németország világörökségi helyszínei
-
-
Az Aacheni dóm -
-
-
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.landesdatenbank.nrw.de/ldbnrw/online;jsessionid=FBC481AAC50656B8CA9E933111BC242A.ldb2?sequenz=tabelleErgebnis&selectionname=12411-31iz
- ↑ de:Amtlicher Gemeindeschlüssel
- ↑ a b c Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2011 (Online, Abgerufen am 8. Dezember 2012).
- ↑ Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. (Online). (Online). Jeweils Ergebnisse der Volkszählung 1939, Stand 17. Mai 1939.
- ↑ Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1952; S. 21 f. (Online). Stand: 13. September 1950. (Online). Stand: 31. August 1950.
- ↑ Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1972; S. 32 f. (Online). (Online). Stand jeweils: 31. Dezember 1970.
- ↑ Statistisches Bundesamt (Hrsg.): Statistisches Jahrbuch für die Bundesrepublik Deutschland 1992; S. 59 f. (Online). Stand: 30. Juni 1990
Források
[szerkesztés]- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
További információk
[szerkesztés]- Észak-Rajna-Vesztfália honlapja
- Észak-Rajna-Vesztfália statisztikai adatbankja Archiválva 2020. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The Landtag of North Rhine-Westphalia
- Tourism
- Information and resources on the history of Westphalia on the Web portal "Westphalian History"
- Guidelines for the integration of the Land Lippe within the territory of the federal state North-Rhine-Westphalia of 17th January 1947[halott link]
- North Rhine-Westphalia images from Cologne and Duesseldorf to Paderborn and Muenster Archiválva 2011. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
 |  | ||
|
|
Ez a Németországról szóló vagy Németországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
