Veres család (kiskéri)
Kiskéri Veres család (Veöreös) Bars-, Borsod-, Komárom vármegyei és Verebélyi széki család.
Az 1503-ban és 1504-ben szerepelt nagyemőkei Weres Miklós családhoz való tartozása egyelőre nem igazolható.[1]
Veres András, felesége Katalin, testvére: János és lányai: Orsolya, Ilona, Katalin 1609-ben kaptak címeres nemeslevelet,[2] melyet Veres András tatai alkapitány 1651-ben hirdettetett ki Komárom vármegyében.[3]
1612 előtt Veres Jakab Néveren élhetett.[4] 1664-ben Nagykéren Veres Máté és Verös Pál legény szerepelt a török defterben.[5]
Az 1699-es adományokat megelőzően Vörös Farkas volt érdekelt Nagykéren.[6] 1711-ben Kiskéren Vörös Farkas és Mihály voltak birtokosok.[7] A 18. század elején Vörös Istvánnak voltak érdekeltségei Tardoskedden és Naszvadon.[8] Szigetgyarmaton élő Csuthy Jánosné Veres Erzsébet férje halála után 1730-ban Zsitvagyarmatra ment feleségül Huszár Jánoshoz.[9] 1734-ben és 1739-ben Vörös István pereskedett.[10] 1752-ben Csáky Miklós esztergomi érsek beiktatására küldött verebély széki lovasságban Veres Ferenc kapitány, Veres István káplár, Vöröss Pál közvitéz volt.[11] A 18. században Zsitvagyarmaton volt birtokos Veres Mihály.[12] 1776-ban a csöpönyi Nagy család perelte a Veress és Bogyó családtagokat. 1780-ban és 1781-ben Szörényi József pereskedett id. Veress Ferenccel.[13] 1797-ben Kiskéren Veres Ferenc özvegyét, Tardoskedden id. és ifj. Vörös Pált írták össze.[14]
A család idővel elszármazott Bars, Borsod vármegyékbe is. Borsod vármegyében Veres László, Mihály és István fordultak elő az 1754-1755. évi országos nemesi összeírásban.
Címerük kékben, hármas zöld halmon álló, vörös attilás, kék nadrágos, sárga csizmás, vörös kucsmás magyar vitéz oldalán karddal, mindkét kezében nyílvesszőt tartva. Sisakdísz: kinövő arany oroszlán jobb előlábával kardot, baljában levágott török főt tartva. Takarók: kékarany-vörösarany.
Neves személyek
[szerkesztés]-
Veress Ferenc pecsétje 1734-ből -
Veres Ferenc verebély széki szolgabíró pecsétje 1740-ből -
Veres Ferenc verebély széki szolgabíró pecsétje 1740-ből -
Veres Ferenc verebély széki szolgabíró pecsétje 1741-ből
- Vörös Mihály verebély széki esküdt 1713-ban[15] és 1719-ben[16]
- Veres Ferenc verebély széki szolgabíró 1740-ben,[17] 1741-ben és 1752-ben
- Vörös Sándor (1847-1918) a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója, királyi tanácsos
- Veres Pál a kassai gazdasági intézet tanára
Források
[szerkesztés]- Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony
- Ethey Gyula 1941-1942: A Verebélyi Érseki Nemesi Szék. Magyar Családtörténeti Szemle
- Reiszig Ede: Komárom vármegye nemes családai. In: Borovszky
- ↑ DLDF 95448-95449; monasterium.net
- ↑ Borsod vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei III, 767; Borovszky Samu 1909: Borsod vármegye története. Budapest, 205; Vö. Kempelen XI, Veres (kiskéri)
- ↑ Fényes: Komárom vármegye. p. 65; Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- ↑ Ethey 1942, 93.
- ↑ Blaskovics 1993, 333. Vö. 303 Nagyemőke
- ↑ Családban marad 2010/1, 72.
- ↑ Családban marad 2011/1, 133; Vö. ŠA Nitra, SAP, 93a. doboz, No. 17.
- ↑ Ethey 1942, 190.
- ↑ Családban marad 2009/1, 7.
- ↑ Családban marad 2009/2, 21, 23-24.
- ↑ Ethey 1941, 132
- ↑ Ethey 1942, 143.
- ↑ Családban marad 2009/2, 19-20
- ↑ Családban marad 2011/1, 146.
- ↑ SAP 4a, acta 158
- ↑ SAP, acta 263
- ↑ ŠA Nitra, SAP 9a, acta 328