Vendéglátás
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A vendéglátás olyan sajátos kereskedelmi tevékenység, amelynek keretében ételeket és italokat készítenek (jellemzően helyben fogyasztásra) és ezzel összefüggő szórakoztató és más szolgáltatásokat nyújtanak. A vendéglátás szerkezetét tekintve kettős funkciót lát el. Ugyanis az ételek, néha az italok előállítása is a vendéglátóhelyeken történik. Ennyiben „ipari” termelés a vendéglátóipar. Az elkészült termékek (ételek, italok) felszolgálása, már a nevéből is adódik, szolgáltatás.
A vendéglátóipar feladatai a lakosság élelmiszerekkel és italokkal való ellátásában kap szerepet. A vendéglátóipari vállalkozások üzletei az egyes napszakokban étel és ital ellátást biztosítanak a lakosságnak és a turistáknak. A A vendéglátás története messzire nyúlik vissza, már az ókori civilizációkban is találtak nyomokat különböző fogadókról vagy éttermekről.
A vendéglátóipar legfontosabb feladatai:
- a lakosság ételekkel és italokkal való folyamatos ellátása
- a vendéglátóipari üzletek ellátják a belföldi és a külföldi turizmusban résztvevőket
- a vendéglátóipar lényeges feladata az étkezési szokások helyes irányú befolyásolása
- a feladatok közé tartozik a különböző alkalmakból szervezett rendezvények lebonyolítása
- a vendégek szórakozási igényeit kielégíti
A vendéglátóipar tevékenysége:
- termelő vagy ipari tevékenységét (melegkonyhák, hidegkonyhák, és cukrász termelők)
- értékesítő vagy kereskedelmi tevékenységet (éttermek, cukrászdák, eszpresszók, büfék, italüzletek)
- szolgáltató tevékenységet (zene, műsor, ruhatár, felszolgálás)
A vendéglátás feladatai
[szerkesztés]A vendéglátás feladatai két fő csoportba oszthatók:
- Egy adott területen lakók illetve turisták ellátásával kapcsolatos feladatok
- Napi legalább egyszeri főétkezés biztosítása egy adott intézmény, üzem, gyár dolgozói, egy iskola tanulói számára.
A feladatcsoportok részletei:
- Munkahelyeken, iskolákban napközbeni étkezésre is lehetőséget nyújtó büfék üzemeltetése
- Előfizetéses vagy szerényebb árú étlap szerinti étkezés biztosítása.
- Rendezvények lebonyolítására szolgáló helyszínek.
- Szórakozási lehetőségek nyújtása. (zene, műsor, tánc)
- Speciális igények kielégítése. (diétás kínálat, speciális alapanyagokkal dolgozók, reformétkezés)
- Fogyasztásra kész állapotba hozza az élelmiszereket, amelyeket rendszerint különböző szolgáltatásokkal együtt értékesít.
A vendéglátás és a gazdaság kapcsolata
[szerkesztés]- Munkaalkalmat teremt. Nő az üzletek száma→ emelkedik az alkalmazottak száma is.
- Piacot képez a mezőgazdaság és az ipar számára.
- Javítja az infrastruktúrát.
- Étkezési kultúra fejlesztése. (új nyersanyagok, elkészítési eljárások, modern konyhatechnikák)
- A háztartási munka megkönnyítése.
- A fogyasztás körülményei. (tálalás, terítés, minőségi eszközök, ét- és itallap, felszolgálási módok)
- A magyar konyha hagyományainak ápolása.
- Társadalmi közérzetre gyakorolt hatás. (Növeli a komfortérzetet, javítja a közérzetet.)
A vendéglátás üzletkörei
[szerkesztés]Üzletek
Fő jellemzőjük, hogy az alapanyagokból, félkész és készételeket gyárt a helyszínen, termel, s nagy mennyiségben értékesíti is azokat.
Üzemek
Részei: ahol termel
- Központi meleg-konyha
- Központi hidegkonyha
- Pincészetek
- Cukrászat
Részei, ahol értékesít
- Boltok
- Cukrászda
- Egyéb vendéglátó helyek (Szállodák, éttermek, büfék stb.)
- Munkahelyi vendéglátás (Munkahelyi étkezdék, menzák stb.)
- Zenés szórakozóhelyek (Éttermek, bárok, )
Üzletek fajtái
[szerkesztés]Melegkonyhás üzletek
[szerkesztés]Jellemzői:
- Főétkezési igényt elégít ki /reggeli, ebéd, vacsora
- Kínálat elemei a helyszínen készülnek
- Választékuk a teljes meleg- és hidegétel kínálatot tartalmazza
- Nincs italfogyasztás korlátozása
- Hagyományos értékesítés
- Fogyasztást kiegészítő szolgáltatások (zene)
Melegkonyhás üzletek részei:
Étterem
[szerkesztés]Tulajdonképpen nagyobb vendéglő, amely egyidejűleg nagyszámú vendég kiszolgálására alkalmas.
Jellemzői:
- jellemzően nagy befogadó-képesség
- nyugat-európai választék
- szállodák kiszolgálása
- lehet nemzeti jelleg /magyaros, olasz…/
- tisztasági szolgáltatások
- halk háttérzene
- nagyobb rendezvények, esküvők, konferenciák lebonyolítása
Vendéglő
[szerkesztés]A vendéglő olyan vendéglátóüzem, amelyben melegételeket és italokat szolgálnak fel.
A vendéglős általában a vendéglő tulajdonosa és vezetője.
Jellemzői:
- kisebb, családiasabb hangulatú
- főleg helyi, vagy környékbeli vendégek
- jellemző a törzsvendégek nagy aránya
- szűkebb a választék, emiatt
- egyszerűbbek a felszerelések és az eszközök
Csárda
[szerkesztés]Lakott területen kívül forgalmasabb közlekedési, állatterelő út menti pusztákon épült kocsma és vendégfogadó. Indoka a török hódoltság utáni pusztásodás és a ritka településhálózat, a lábon hajtott jószág kereskedelme indokolta. A terelt jószág etetési, itatási törvényei szerint kb. 20–40 km távolságban voltak megtalálhatók. A csárdában kialakított kocsma és vendégfogadó a vásárra igyekvő parasztok , az állatokat terelő pásztorok étkezésére és éjszakázására szolgált. Virágkoruk a 18. században volt. A közlekedési utak és a vasút kiépülésével jelentőségük megszűnt. A 20. század végén „autós” csárdává alakultak a megmaradtak. A pusztai kocsma rendesen falvak közelében vagy utak mellett lóváltó állással működtek. A magyar népnek útközben, utazás közbeni kedvelt pihenő és mulató helye volt. A halászcsárda hasonló az előbbiekhez, azzal a különbséggel, hogy tájjellegű, főleg halból készült ételek forgalmazására hozták létre a hajózási illetve vontatási utak mentén.
Jellemzői:
- elhelyezkedése: városon, falun kívüli terület
- utak mentén
- kialakítása: parasztházszerű, szalmatető, veranda
- kínálata: magyaros, népies ételek
- kicsi a választékelemek száma
- italai a magyar italfogyasztást tükrözik /sör, bor, pálinka/
- jellemző a népzene
- berendezése: egyszerű, népies jellegű, fa bútorok
- eszközei: cserép, fa, szőttes abrosz, kemence
Söröző
[szerkesztés]Jellemzői:
- német nyelvterületről származó üzlettípus (bajor)
- fa berendezés
- bokszos elrendezés
- a sörválaszték a kínálat alapja
- az ételek ezt egészítik ki
- meleg egytálételek, sörkorcsolyák
- sramli zene
Étkezde, kifőzde
[szerkesztés]Kisebb egyszerű étkezde, amely magántulajdonban van. Hangulatos, de egyszerű étkezést biztosít a területen ottlakóknak és a kisebb pénzű turistáknak. Főleg Budapesten és a Balatonon voltak megtalálhatók a 20. század 60-as, és 70-es éveiben, amikor a magánjellegű vendéglátás egyedüli engedélyezett módja volt.
Jellemzői:
- hétköznapi főétkezési igényekre
- kevés elemből álló ételsor; menü, 1-2 fogás
- egyszerű, házias ételek
- előre lekötött mennyiség –előrefizetés
- étkezde: helyszíni fogyasztással
- kifőzde: ételt hazaszállításra is készítettek
- szeszesitalok közül a sör engedélyezett
Kávéház
[szerkesztés]Jellemzői:
- sajátos hangulatú vendéglátóegység
- melegételt reggelire készít
- cukrászsüteményeket és hidegkonyhai készítményeket kínál
- széles italkínálat – alkoholos és alkoholmentes is /reggeli melegital/
- kiemelt a kávékínálat számossága
- kulturális tevékenységek: újság, zene
- írók, költők, színészek, művészek találkahelye
Gyorsétkező helyek
[szerkesztés]Önkiszolgáló illetve félönkiszolgáló és automatákkal felszerelt vendéglátóbolt.
Jellemzői:
- szűk
- állandó választék
- automatizált munka
- franchise rendszer
- óriási marketing kommunikáció
- észak-amerikai étkezési kultúrák
Snack bár
[szerkesztés]Jellemzői:
- szűk ételválaszték
- rövid nyitvatartási idő
- plázák tipikus vendéglátóhelye
- alapanyag tájegységre, készítési módra specializált
- főzelékfaló
- nemzeti ételek (kínai, görög, stb)
- vegetáriánus ételek
- grillbár
- önkiszolgáló
Cukrászdák
[szerkesztés]Süteményeket, édességet készítő és árusító vendéglátóipari kisüzem. A nagyobb éttermeket központi helyen termelő cukrászatból, vagy cukrászüzemből látják el édesipari termékekkel.
Jellemzői:
- a sütemények a helyszínen készülnek
- széles sütemény választék
- aprósütemény /sós, édes/
- hideg készítmények
- széles ital választék (alkoholos is)
- helyszíni fogyasztás
Italüzletek
[szerkesztés]1. Kocsma:
- Kisebb egyszerűbb italmérés, ahol rendszerint (hidegkonyhai) ételek is kaphatók.
- Jellemzői:
- széles italválaszték
- főleg kimért italok
- egyszerűbb, kisebb hazai italkínálat
- szendvicskészítés
- zene, játék (nyerő illetve nem nyerő játék automaták), lehetőség
- főétkezésen kívüli időben
2. Borozó:
- Bort kimérve árusító kisebb vendéglátóipari üzem. Többedmagával ráérősen, kedélyesen beszélgetve, bort iszik.
Jellemzői:
- főleg a hazai borok kínálata a jellemző
- boros pincében
- kialakítása népies is lehet, hordók, fa asztalok, prés
3. Borkóstoló:
Jellemzői:
- bor utak kínálati eleme
- hazai, általában saját termésű boraikat kínálják
4. Pub-sörbár:
- Általában mérsékelt árszabású vendéglő, ahol főként sört mérnek. Újabban van olyan söröző, ahol a saját, a helyszínen gyártott termékeiket árusítják.
Jellemzői:
- angol nyelvterületről érkezett üzlettípus
- kínálatát a csapolt sörök teszik ki
- széles egyéb italkínálat
- magas árfekvés
- vendégköre: külföldiek, magas fizetésűek, vezető beosztásúak
zene, játék lehetőség (pl.: darts)
5. Nappalibár:
Jellemzői:
- szállodák vendéglátó egysége
- funkciója: a várakozási idő alatti szórakozás
- helye: a hallban, a fogadó helységben
- származási hely: Amerikai Egyesült Államok
- kínálata főleg koktélok, long-drinkekből áll
- ételei: koktél szendvicsek, falatkák, fagylalt
Egyéb vendéglátóhelyek
[szerkesztés]- 1. Bár (Kínálata főleg röviditalok, koktélok, long-drinkekből áll.)
- 2. Borház (Általában a környék borait népszerűsíti.)
- 3. Borozó (Főleg tájjellegű borokat kínál.)
- 4. Borpince (Magánjellegű borkimérés.)
- 5. Büfé (Állópultos, italfogyasztásra szakosodott, árusítóhely.)
- 6. Eszpresszó (Kisebb hangulatos kávézó, a kávé mellett cukrászsütemények, és fagylaltot is árusítanak.)
- 7. Ételbár (Ételspecialitásokra szakosodott – helyben és kiszállítással is rendelhető ételek bő választékkal.)
- 7. Étkezde (Kifőzde, családias, menüs ételeket kínáló hely.)
- 9. Fagyizó (Kizárólag fagylaltot árusító kisbolt, de mozgóárusításra is használt kifejezés.)
- 10. Falatozó (Olyan büfé, amely ételeket, szendvicseket kínál, de szeszes italokat nem.)
- 11. Grill étterem (Grillezett ételekre szakosodott kisebb étterem.)
- 12. Internet kávézó (Számítógépekkel ellátott kávézó.)
- 13. Kávézó (Kávékülönlegességeket is árusító, gyors, álló kiszolgálású vendéglátóhely.)
- 14. Lacikonyha (Heti-, havi vásárok, majálisok stb. sátras sütödéje: frissensült húsételek, flekken, cigánypecsenye, sült máj, sült hurka és kolbász készítése és állópultos árusítása.)
- 15. Lángossütő (Üdülőhelyeken, piacokon és egyéb forgalmas helyeken (autóbusz állomások), többféle ízesítésű lángosokat áruló pavilon.)
- 16. Menza (Helyben készült ételek, óvodák, iskolák étkeztető helye, de lehet tálalókonyhás is, amikor egy nagyobb konyha szállítja az ételt, és csak egy tálaló konyha van az iskolában-óvodában.)
- 17. Palacsintázó (Többféle ízesítésű palacsintákat áruló pavilon.)
- 18. Sütemény bolt (Sokféle péksütemény árusítására szakosodott bolt.)
- 19. Teázó (Az eszpresszóhoz hasonlóan különleges teákat is kínáló hely.)
- 20. Tejbár (Kizárólag tejes ételeket, tejes italokat, szendvicseket árusító gyorsétkező hely.)
Munkahelyi vendéglátás
[szerkesztés]A munkahelyi vendéglátás alapvetően csak abban tér el a másik fajta vendéglátástól, hogy a vendégkör meghatározott. Az adott munkahely dolgozóiból, a szervezettel kapcsolatban álló személyekből áll. (pl.: tanulók, katonák, nyugdíjasok) A szolgáltatás díját nem esetileg, hanem ciklusosan visszatérő időszakonként (hetente, havonta, negyedévente) térítik meg a fenntartónak illetve a járandóságaikból levonják. A munkahely a jogszabályban megállapított kedvezményeket is adhat a vele kapcsolatban állóknak, természetbeni hozzájárulásként. Fajtái:
- munkahelyi étterem
- munkahelyi büfé
Mindkét formára jellemző hogy, az alkohol értékesítése tilos!
Zenés szórakozóhelyek
[szerkesztés]Varieté: francia Szórakoztató ének, tánc és artistaszámokat, vidám jeleneteket bemutató kisebb színház. A varieté műsor az szórakoztató vidám számokból álló műsor.
Jellemzői:
- szórakozás, műsor a lényeg
- kötelező fogyasztás
- magas árfekvés
- éjszakai nyitvatartás
- különleges, drága ételek
- italok
- Szeparé francia (Mulatóban függönnyel elkülöníthető páholyszerű fülke. Kávéház, vendéglő kisebb különszobája.)
- páholyok
- lokál
Diszkó: (disco) Általában a fiatalabb korosztályok részére rendezett táncos, zenés szórakozóhely.
Jellemzői:
- szórakozás, lényeg a tánc és a zenehallgatás
- kötelező fogyasztás nincs. A zene inkább a fogyasztás ösztönzésére szolgáló műsor.
- szolid árfekvés
- éjszakába nyúló nyitvatartás
- italok
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bárdos Veronika: A falusi turizmus és a gasztronómia kapcsolata (Győr, 2006) kézirat
- dr. Csizmadia László. A vendéglátóipari értékesítési alapismeretek (Budapest, 2004) tankönyvpótló jegyzet
Külső hivatkozások
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Rántás. (Vendéglői és kávéházi adomák). In: Gracza György: A nevető Magyarország. Bp, 1901. II. kötet. 157-186. old.
- Gundel Károly: A vendéglátás művészete; Magyar Szakácsok Köre, Bp., 1934 (Gasztronómiai könyvtár)
- Szeleczky Arnold: Ínycsiklandó. Gasztronómiai fogalomtár. Csemegéző a terített asztal művészetéből; D&B 2001, Bp., 2003 (Recept klub receptgyűjtemény)
- Gasztronómiai alapismeretek; összeáll. Zugorné Rácz Éva; szerzői, Székesfehérvár, 2008
- Harmati Gábor: Utasellátó 60; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Bp., 2009
- Krizsán Károly: A turizmus és a vendéglátás alapjai; Árgus, Újvidék, 2009
- A felszolgálás alapjai; ford. Pichler Piroska; Alexandra, Pécs, 2011
- Misóczki Lajos: Utazás, szállás, vendéglátás Magyarország török hódoltsági területén; Líceum, Eger, 2012
- Felszolgálás; összeáll. Voleszák Zoltán; szerzői, Sopron, 2014
- Anthony Bourdain: A konyhafőnök vallomásai. Mi zajlik a kulisszák mögött?; ford. Csillag János, Gimes Katalin; Tericum, Bp., 2014
- Csizmadia László: A falusi vendéglátás konyhája; Herman Ottó Intézet, Bp., 2015
- Bogschütz Dániel: A tudatos vendégszerzés ABC-je, avagy Vendéglátás-marketing a gyakorlatban, lépésről lépésre; MarketingExpert, Bp., 2015
- Vendéget látni, vendégnek lenni. Vendéglátástörténeti állandó kiállítás; szöveg Németh Szandra, Saly Noémi; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Bp., 2016
- Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek; összeáll. Zugorné Rácz Éva, Hübler Nóra; LIW Intermedia Kft., Székesfehérvár, 2017
- Marton Szabolcs: Kocsmatörténet; Design, Szeged, 2018
- Stephanides Éva: Pincérszótár. A vendéglátóhelyeken használt leggyakoribb 2500 szó és kifejezés angol-magyar és magyar-angol szótára; Tinta, Bp., 2019 (Híd szótárak)
- Kis Zoltán: Haszonkulcs. Étteremvezetők gyakorlati kézikönyve; Vendéglátás Menedzsment Kft., Halásztelek, 2019