Ugrás a tartalomhoz

Velséc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Velčice (okres Zlaté Moravce) szócikkből átirányítva)
Velséc (Velčice)
Velséc zászlaja
Velséc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásAranyosmaróti
Rangközség
Első írásos említés1232
PolgármesterĽubomír Gahír
Irányítószám951 71
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámZM
Népesség
Teljes népesség851 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület34,70 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 18° 18′ 20″48.416667°N 18.305556°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 00″, k. h. 18° 18′ 20″48.416667°N 18.305556°E
Velséc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Velséc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Velséc (szlovákul Velčice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut 1232-ben "Welchez" alakban, II. András király oklevelében említik először. 1270-ben "Welchuch" néven említik, ekkor részben Bars várának tartozéka, részben királyi udvarnokok birtoka. 1386-ban a gímesi váruradalom része, később a Forgách családé, majd a 17. században a Fánchy család zálogbirtoka, a 18. század elejétől pedig az aranyosmaróti uradalomhoz tartozott. A falu temploma a 13. században épült a Szentháromság tiszteletére. Története során kétszer égett le, többször átalakították és bővítették. 1534-ben a falu 12 portája adózott. 1570-ben a török rabolta ki Velsécet. 1634-ben a töröknek fizetett adót. 1601-ben 62 ház állt a községben. 1715-ben és 1720-ban malma, kocsmája és 46 adózója volt. 1828-ban 101 házában 681 lakos élt. A községet 1837-ben és 1886-ban tűzvész pusztította. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században papírgyárat és üvegkohót alapítottak itt.

Vályi András szerint " VELCSICZ. Tót falu Bars Várm. földes Ura G. Migázzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik A. Maróthoz 1 fert. mértföldnyire; földgye jó, szőleji is meglehetősek, fája van, legelője elég, makkja is terem; eladása Nyitrán, Sz. Benedeken, és Nagy-Tapoltsányon."[2]

Fényes Elek szerint " Velcsics, Bars m. tót falu, Ar. Maróthoz 2 mfd., 685 kath., 1 evang. lak. Kath. paroch. templom. Erdeje nagy; de bora savanyu. Ut. post. Verebély."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint "Velsicz, Nyitra vármegye határán fekvő tót kisközség, 808 róm. kath. vallású lakossal. E község II. András király egyik 1232-iki oklevelében mint koronabirtok van említve. A XIV. században mr a ghymesi vár tartozéka és mindvégig a Forgách család marad az ura. Csak a mult század elején van itt a Migazziaknak is birtokuk. A község határában, a Klacsán nevű erdőrészben, valamely várnak némi maradványa látható, melyet a nép Cerni Hrad-nak nevez és a csehek idejéből fennmaradt rablóvár maradványának tart. 1837-ben az egész község, 1886-ban pedig a község kétharmada tűz által pusztult el. Katholikus temploma régi, de építésének ideje ismeretlen. Az egyház birtokában egy 1745-ből származó érdekes ezüst kehely van. A községnek van postája és távirója, vasúti állomása pedig Barstaszár."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. A háború után lakói nagyrészt kisbirtokosok voltak, de sokan kivándoroltak a tengerentúlra.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 828 lakosából 19 magyar, 23 német és 753 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 812 római katolikus, 9 izraelita, 1 görög keleti és 6 egyéb vallású volt.

1890-ben 774 lakosából 39 magyar, 3 német és 732 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 808 lakosából 17 magyar, 8 német és 783 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 933 lakosából 36 magyar, 1 német és 896 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 910 római katolikus és 23 izraelita vallású volt.

1921-ben 974 lakosából 32 magyar, 2 német, 2 egyéb és 938 csehszlovák volt. Ebből 951 római katolikus és 22 izraelita vallású volt.

1930-ban 913 lakosából 2 német, 906 csehszlovák, 1 egyéb nemzetiségű és 4 állampolgárság nélküli volt. Ebből 909 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.

1970-ben 1093 lakosából 1 cseh, 1 ismeretlen nemzetiségű és 1091 szlovák volt.

1980-ban 1037 lakosából 3 cseh, 1034 szlovák volt.

1991-ben 920 lakosából 1 magyar és 889 szlovák volt.

2001-ben 863 lakosából 2 magyar és 851 szlovák volt.

2011-ben 826 lakosából 3-3 magyar és cseh, 1 lengyel és 796 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1719-ben épült, barokk stílusban, a régi – 13. századi – templom bővítésével.
  • A Szent Kereszt és a Hétfájdalmú Szűz kápolna 1740-ben épült. 1952-ben megújították.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

Források

[szerkesztés]
  • Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 156.
  • Velčice 1232-2007
  • Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Velséc&oldid=26728354”