Vas-(II)-karbonát
Megjelenés
Vas-(II)-karbonát | |||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 563-71-3 | ||
PubChem | 11248 | ||
ChemSpider | 10774 | ||
| |||
| |||
UNII | MZ3Q72U52O | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | FeCO3 | ||
Moláris tömeg | 115,85 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen por[1] | ||
Sűrűség | 3,9 g/cm3[2] | ||
Olvadáspont | bomlik (kb. 300 °C-on)[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | 0,0067 g/l[3] | ||
Oldhatósági szorzat, Ksp of FeCO3 | 1,28·10−11[4] | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | vas(II)-szulfát, vas(II)-oxid, vas(II)-klorid, vas(II)-jodid | ||
Azonos anion | réz(II)-karbonát, cink-karbonát, magnézium-karbonát, kalcium-karbonát | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A vas(II)-karbonát szervetlen vegyület, a vas karbonátsója. Színtelen, vízben oldhatatlan anyag.[1] Ásványként is előfordul, ásványtani neve sziderit vagy vaspát.[5]
Előállítása
[szerkesztés]Előállítható vas(II)-szulfát oldat és nátrium-karbonát reakciójával, ekkor csapadékként kiválik:[1]
FeSO4 + Na2CO3 = FeCO3 + Na2SO4
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Szénsavval vízben oldódó vas(II)-hidrogén-karbonáttá alakul, mely csak oldatban létezik.[1]
FeCO3 + H2CO3 = Fe(HCO3)2
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Römpp vegyészeti lexikon: Negyedik kötet Q–Zs. Szerk. Otto-Albrecht Neumüller–a magyar kiad. főszerk. Polinszky Károly. A 7. német kiadás alapján készült kiegészített magyar kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 873. o. ISBN 963 10 4749 0
- ↑ D R. Lide, ed.(2000): "CRC Handbook of Chemistry and Physics". 81st Edition. Pages 4-65.
- ↑ Patty, F., ed. (1963): "Industrial Hygiene and Toxicology"; volume II: 'Toxicology". 2nd ed. Interscience. Page 1053.
- ↑ Wei Sun (2009): "Kinetics of iron carbonate and iron sulfide scale formation in CO2/H2S corrosion". PhD Thesis, Ohio University.
- ↑ Dr. Bognár László: Ásványnévtár[halott link]