Várhelyi András

Várhelyi András
Született	1953. október 21. Szilvásvárad
Elhunyt	2022. augusztus 15. (k. n.) (68 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró politikus költő egyetemi oktató jogász
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – 2002. május 14.)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1973–1978, jogászdoktor, jogtudomány) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1982–1986, pedagógia)
Kitüntetései	Kazinczy-díj (1970)
Parlament.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Várhelyi András (Szilvásvárad, 1953. október 21. – 2022. augusztus 15. vagy előtte) magyar újságíró, költő, író, jogász, 1998–2002 között országgyűlési képviselő, FKGP-tag, egyetemi oktató.

Életpályája

Iskolái

1973–1978 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1982–1986 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar pedagógia szakán tanult.

Pályafutása

1978–1980 között Egerben a közigazgatásban volt osztályvezető. 1980–1982 között vállalati vezető jogtanácsosként dolgozott. 1982–1984 között az Egyetemi Lapok munkatársa. 1982–1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Kar római jogi tanszékén óraadó, 1983–1986 között tanársegéd, 1986-tól adjunktus. 1984–1986 között a Magyar Ifjúság munkatársa. 1986–1987 között a Búvár főmunkatársaként dolgozott. 1987–1989 között a Nők Lapja főmunkatársa.

1989–1991 között a MÚOSZ elnökségi tagja volt. 1990–1991 között az Új Magyarország lapigazgatójaként tevékenykedett. 1991–1992 között a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője. 1992–1994 között a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

1995–2000 között a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke volt, ahonnan 2001-ben kizárták. 1998-tól a Lipicai Szövetség elnöke. 2002-től címzetes egyetemi tanár.

Politikai pályafutása

1998–2002 között országgyűlési képviselő volt (Heves megye, 1998–2001: FKGP, 2001–2002 között: független). 1998–2001 között az FKGP frakcióvezető-helyettese. 1998–2001 között az Idegenforgalmi bizottság alelnöke. 1999–2001 között az Európai integrációs albizottság elnöke. 1998–2002 között a Kulturális és sajtóbizottság tagja, a Millenniumi albizottság alelnöke és a Média albizottság tagja. 2002-ben országgyűlési képviselőjelölt volt.

Művei

• Mindenki szép (versek, 1985)
• Amnesztia (versek, 1987)
• Emberrablás orosz módra (Kormos Valériával, 1990)
• Fegyház (riportkönyv, 1993)
• Búgócsiga (novellák, 1994)
• Kinél van a hajónapló? (publicisztika, 1994)
• Ilyen a vadászat (1995)
• Merre, magyarok? (1995)
• Örökség (1997)
• Hóesés (novellák, 1997)
• Magyar Ulysses (1998)
• Kereszt (1999)
• A Rózsaszín Disznó balladája (2001)
• Eszté dosszié (2002)
• Bocsánat! (2002)
• Orvvadászok (2003)
• Kimenőkönyv (ifjúsági regény, 2004)
• Sorstalan szabadság (esszék, 2004)
• Elmondó. Novellák, elmondások; Kárpátok Őre, Budapest, 2005
• Felfelé hulló levelek (2007)
• Vörösbegy; Kárpátok Őre, Budapest, 2012
• Csikóterelő; Kárpátok Őre, Budapest, 2013
• Harangoznak; Walkűr, Budapest, 2015
• Katedrálisok, vagy minaretek. Fűszeres szitokgyűjtemény; Walkűr, Budapest, 2016
• Egyedül dolgozom (2017)
• Barlangrajzok; Walkűr, Budapest, 2019
• Meddig hallgatnak a bárányok?; Walkűr, Budapest, 2020

Díjai

• Kazinczy-díj (1970)
• Minerva-díj (2002)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Kortárs magyar írók

További információk

• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat)
• Az 1998-ban megválasztott országgyűlés almanachja. Főszerkesztő: Marelyin Kiss József. Budapest, Jelenkutató Alapítvány, 2001
• Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-641-6, ISBN 978-963-955-641-6