Ugrás a tartalomhoz

Vágótok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vágótok
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család: Valódi tokfélék (Acipenseridae)
Alcsalád: Acipenserinae
Nem: Acipenser
Linnaeus, 1758
Faj: A. gueldenstaedti
Tudományos név
Acipenser gueldenstaedti
Brandt & Ratzeburg, 1833
Szinonimák
Szinonimák
  • Acipenser aculeatus Lovetsky, 1834
  • Acipenser brevirostris Heckel, 1836
  • Acipenser colchicus Marti, 1940
  • Acipenser gueldenstadti colchica Marti, 1940
  • Acipenser gueldenstadti var. colchica Marti, 1940
  • Acipenser gueldenstadtii Brandt & Ratzeburg, 1833
  • Acipenser gueldenstaedti Brandt & Ratzeberg, 1833
  • Acipenser gueldenstaedti acutirostris Antipa, 1909
  • Acipenser gueldenstaedti colchicus Marti, 1940
  • Acipenser gueldenstaedti colchicus danubicus Movchan, 1967
  • Acipenser gueldenstaedti golis Antipa, 1909
  • Acipenser gueldenstaedti longirostris Antipa, 1909
  • Acipenser gueldenstaedti scaber Antipa, 1909
  • Acipenser gueldenstaedti tanaica Marti, 1940
  • Acipenser gueldenstaedtii colchicus Marti, 1940
  • Acipenser gueldenstaedtii scobar Antipa, 1909
  • Acipenser gueldenstaedtii var. colchicus Marti, 1940
  • Acipenser guldenstadti Brandt & Ratzeberg, 1833
  • Acipenser güldenstädti Brandt & Ratzeberg, 1833
  • Acipenser güldenstaedti Brandt & Ratzeberg, 1833
  • Acipenser guldenstaedti Brandt & Ratzeberg, 1833
  • Acipenser macrophthalmus Heckel, 1836
  • Acipenser medius Heckel, 1836
  • Acipenser pygmaeus Reisinger, 1830
  • Acipenser tücka Heckel, 1836
  • Acipenser tuecka Heckel, 1836
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vágótok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vágótok témájú kategóriát.

A vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Oroszországban Nyugat-Szibériáig honos, de megtalálható az Urálban és a Volgában is. Az Al-Dunában is gyakori, hazánkba csak igen ritkán jut el. Legutóbb a Tiszában gyűjtötték. Védett!

Alfajai

[szerkesztés]

A vágó toknak 3 alfaja ismert:

  • Acipenser gueldenstaedti colchicus - a Fekete- és Azovi-tengerben (és a beömlő folyókban a Dunától a Donig) fordul elő.
  • Acipenser gueldenstaedti gueldenstaedti - a Kaszpi-tenger északi felén él.
  • Acipenser gueldenstaedti persicus - a Kaszpi-tenger déli részén és annak vízgyűjtő területén él.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 130-250 centiméter, de elérheti a 400 centimétert és a 80 kilogrammot is. Alsó állású szája közepes méretű, lapát alakú és kerekded átmérőjű. Rojtok nélküli bajuszszálai visszahajtva nem érnek a száj pereméig. Alsó ajka középen többnyire osztott. 10-13 hátvértje éles, hátrafelé irányuló hegyekkel (az idősebb példányoknál eltompultak); a 21-50 kis oldalvért olyan távol helyezkedik el egymástól, hogy a köztes részeken láthatóvá válik az oldalvonal; 8-10 hasvértje van. Erőteljes, orsó alakú teste magasabb, mint a többi Acipenser fajé, orra széles és rövid. Hátúszója a farokrészen foglal helyet. Hátoldala kékesszürke, hamuszürke vagy olajszürke, oldalai világosabbak; hasoldala a fehérestől a piszkos sárgáig változik. A csontos vértek elefántcsontszínűek.

Életmódja

[szerkesztés]

Rákokkal, rovarlárvákkal és kis halakkal táplálkozik.

Szaporodása

[szerkesztés]

A vágó tok vándorhal, ívni a folyókba úszik fel. Egy részük már a folyótorkolat homok- vagy kavicspadjain lerakja ikráit, mások messzire felhatolnak a folyókban. Február és május között rakja, 70-800 ezer ikráját. Ismeretesek állandó (nem vándorló) formák is (például a Volgából és a Dunából).

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]