Urál (folyó)

Urál
Az Urál Atiraunál
Közigazgatás
Országok	Oroszország Kazahsztán
Földrajzi adatok
Hossz	2428 km
Forrásszint	850 m
Vízhozam	400 m³/s
Vízgyűjtő terület	231 000 km²
Forrás	Déli-Urál (Oroszország)
é. sz. 54° 42′ 03″, k. h. 59° 25′ 02″54.7008, 59.4173
Torkolat	Kaszpi-tenger (Kazahsztánban)
é. sz. 46° 53′ 02″, k. h. 51° 37′ 01″46.883888888889, 51.616944444444
Elhelyezkedése
Az Urál vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Urál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Urál (oroszul cirill betűkkel Урал [Ural]) folyó Oroszországban és Kazahsztánban. 1775-ig oroszul Яик (átírva Jaik, kiejtve inkább jajik), kazak nyelven pedig Zsajik a neve. A folyó nevét II. Katalin orosz cárnő változtatta Urálra a Pugacsov-felkelés leverése után; Pugacsov első kiáltványa ugyanis az e folyó mentén élő kozákokat szólította meg 1773-ban. Az Európa és Ázsia közti határ egyik szakaszát alkotja.

Földrajza

A folyó hossza: 2428 km, vízgyűjtő területe 231 000 km². A Déli-Urálban, az Uraltau hegységben (a Belaja folyó forrásának közelében) ered. Kezdetben egyenesen dél felé folyik; Orszk városánál élesen nyugatra fordul, majd mintegy 850 km után – már kazah területen – Oral (oroszul Uralszk) város környékétől ismét déli irányban folyik tovább; Atirau (korábban oroszul Gurjev) város alatt deltatorkolattal ömlik a Kaszpi-tengerbe.

Felső szakaszán a meder esése 0,5%, alsó szakaszán jóval kevesebb, csupán 0,05%. Felső és középső szakaszán viszonylag sok mellékfolyó vizét veszi fel, de az alsó szakaszon – a sztyeppén és a Kaszpi-mélyföldön – mellékfolyói nincsenek, vízutánpótlása megszűnik, sőt a tengerig még veszít is vizéből az erős párolgás miatt.

A folyó novembertől április elejéig befagy, az alsó szakaszon valamivel rövidebb ideig. A jeges időszak Orenburgnál kb. öt hónapig tart. Tavaszi árvizei nagy áradásokkal járnak, ezek kialakulását a felső szakaszon létesített víztározók némileg csökkentik

Mellékfolyók

• Legnagyobb, jobb oldali mellékfolyója a Szakmara. Bár ennek vízgyűjtő területe jóval kisebb, vízhozama mégis nagyobb, mint az Urálé. További mellékfolyója a jobb oldali Irtyek
• Jelentős bal oldali mellékfolyók: az Or, az Ilek és a Szuunduk

Városok, víztározók

Jelentősebb városok a folyó mentén:

• Magnyitogorszk
• Novotroick
• Orszk
• Orenburg
• Oral / Uralszk
• Atirau

A folyó felső szakaszán több víztározót létesítettek az uráli iparvállalatok és városok, elsősorban Magnyitogorszk igényeinek kielégítésére. Közülük legjelentősebb az Iriklinszkiji-víztározó és az ott létesített 30 MW-os vízerőmű. Az Orszk, Novotroick és környékének vízellátását biztosító víztározó 1958-ban készült el, ekkor területe 260 km², hossza 70 km, tároló képessége 3,3 km³ volt.

Források

• A. A. Szokolov: A Szovjetunió hidrográfiája (1952)