Usorci (Oštra Luka)
| Usorci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Oštra Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 449 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 25,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,96 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 21″, k. h. 16° 41′ 09″44.839200°N 16.685800°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 21″, k. h. 16° 41′ 09″44.839200°N 16.685800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Usorci (szerbül: Усорци) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Usorci településnek a Szerb Köztársaság terülétéhez került, nagyobbik része.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 73 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 16, közúton 24 km-re délre, községközpontjától 2 km-re délre fekvő sík területen, a Szana-folyó jobb partján fekszik. Usorci területén ered a Bukovica-patak, mely 3,5 km megtétele után a falutól délre ömik Szanába.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 305 | 446 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 6 | 0 |
| Egyéb | 1 | 2 |
| Összesen | 312 | 449 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek alapján Usorci területe már az ókorban lakott volt, a Damjanovići nevű településrészen levő „Gradina” nevű lelőhelyen egy kerek alaprajzú illír tumulus maradványai találhatók. 1878-ig az Oszmán Birodalom része volt, majd a török uralom elleni felkelés után az Osztrák–Magyar Monarchia annektálta. Az első osztrák-magyar népszámlálás alkalmával 1879-ben 249 lakosa volt, mind szerbek és még 1941-ben is csak szerbek lakták. Az iskola épülete 1925-ben épült fel, de a tanítás csak 1932-ben indult meg az intézményben.[4]
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének zöme, 17,96 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település területének parányi része, 0,21 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – illír, valószínűleg kultikus célokat szolgáló tumulus maradványai. Méretei 12x5-6 méter, a lejtő irányában 10 méter. Korát a késő bronzkorban és a vaskorban határozták meg.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Oštra Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2024. március 28.
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. március 28.)
További információk
[szerkesztés]
