Ugrás a tartalomhoz

Marini (Oštra Luka)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marini
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségOštra Luka
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség74 fő (2013)[1]
Népsűrűség7,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület9,81 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 16° 29′ 14″44.894200°N 16.487200°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 16° 29′ 14″44.894200°N 16.487200°E
SablonWikidataSegítség

Marini (szerbül: Марини) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 57, közúton 82 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 24, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 32 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, az Ovanjska Reka völgyében fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 102 62
Bosnyák 0 0
Horvát 2 12
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 0
Összesen 105 74

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg már a középkorban is lakott volt. A falu határában, a Lupljo brdo nevű magaslaton épületmaradványok és durván megformált kerámiák apró töredékei találhatók, melyeket a régészek középkoriaknak határoztak meg.[4]

Marini 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Stara Rijeka község részeként 27 háza és 191 ortodox szerb lakosa volt.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 65 házat és 546 lakost számláltak.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek. A rendelkezésre álló adatok szerint 1941. augusztus 2 és 4 között az usztasa egységek behatolása során a horvát honvédség és az NDH rendőrség tagjai a falu 64 lakosát (köztük 8 nőt) fogták el és ölték meg.[7] A második világháború idején a faluban partizánkórház működött.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija községhez tartozott. Ezután Budimlić Japra község része lett.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Legszentebb Istenanya Születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 2005-ben épült. A templom kisméretű, egyhajós, keletelt épület, zömök, hagymakupolás harangtoronnyal. A Bihács-Petrovaci egyházmegye sematizmusa szerint a templom 2010-től a hadrovaci egyházközséghez tartozik.
  • A sematizmus adatai szerint „Marini faluban - a falu Ovanjska nevű részén, a Biraćevac nevű helyen van egy régi templom is, amelyet szintén a Boldogságos Szűz Mária Születésének szenteltek és 1888-ban épült. A második világháború alatt részben megsemmisült, de utána újjáépítették. Az építkezés kezdetén, 1989-ben ezt a régi templomot elhagyták és romlásnak indult. A marini templom egyedülálló és atipikus példája az ortodox templomoknak. A templom szerkezete fából készült, melyet vakolattal takartak el, mely meglehetősen ritka a boszniai ortodox templomok között. A Bosznia-Hercegovinai Nemzeti Műemlékek Megőrző Bizottsága határozatával ezt a templomot nemzeti műemlékké nyilvánították.[9]
  • Crkvina – a Lupljo brdo nevű magaslaton épületmaradványok és durván megformált kerámiák apró töredékei találhatók, melyeket a szakemberek középkoriként határoztak meg. A lelőhely elnevezése arra utal, hogy a köznép a maradványokat egykori templom romjainak tulajdonította.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
  3. a b Popis 2013 u BiH – Oštra Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 264. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 112. o.
  7. Bokan, Branko. Prvi krajiški NOP odred (1988) 
  8. Petrovac u NOB. znaci.org . (Hozzáférés: 2024. március 16.)
  9. Crkva RoĎenja Presvete Bogorodice u Marinima, općina Oštra Luka. aplikacija.kons.gov.ba . (Hozzáférés: 2024. május 20.)

További információk

[szerkesztés]