Gornja Tramošnja (Oštra Luka)
Gornja Tramošnja | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
Község | Oštra Luka |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 83 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 3,6 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 22,75 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 44′ 14″, k. h. 16° 49′ 21″44.737200°N 16.822500°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 14″, k. h. 16° 49′ 21″44.737200°N 16.822500°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gornja Tramošnja (szerbül: Горња Трамошња) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Gornja Tramošnja településnek a Szerb Köztársaság terülétéhez került, nagyobbik része.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 31, közúton 53 km-re délnyugatra, Prijedortól légvonalban 28, közúton 49 km-re délre, községközpontjától légvonalban 17, közúton 31 km-re délkeletre, a Tramošnjica-patak völgye feletti hegyvidéki területen fekszik. A Tramošnjica-patak Podglavicától északkeletre, 638 méteres tengerszint feletti magasságban ered, majd Donja és Gornja Tramošnja között átfolyva Kijevónál egyesül a Gluvać-patakkal, Kijevska Rijeka néven folyik tovább nyugatfelé, hogy Lužana és Tomina között ömöljön a Szanába.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 246 | 83 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 0 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 1 | 0 |
Összesen | 247 | 83 |
Története
[szerkesztés]Tramošnja története során mindvégig szerb lakosságú volt. 1878-ig az Oszmán Birodalomhoz tartozott, majd az Osztrák–Magyar Monarchia annektálta. Az első osztrák-magyar népszámlálás során 1879-ben Tramošnjának 827 lakosából 822 ortodox szerb és 5 katolikus horvát volt. 1910-ben Tramošnjának már 1132 lakosa volt. A tramošnjai állami elemi iskola 1933-ban nyílt meg. 1941-ben Donja és Gornja Tramošnjának csak szerb lakosa volt. 1941. május 6. és 8. között a szomszédos Kijevónál nagy összecsapások voltak a horvát usztasa csapatok, a német megszállók és a szerb felkelők között, amelyben Tramošnja lakosai közül is többen részt vettek. Az összecsapások után a felkelők a túlerőben levő usztasa és német csapatok elől Tramošnja erdős, hegyes határába menekültek.[4]
A boszniai háború idején sok más szerbek lakta faluhoz hasonlóan Gornja Tramošnja is elpusztult. A szerb lakosság száma akkor esett vissza, amikor 1995-ben a Sana hadművelet során a bosnyák kormánycsapatok elfoglalták a falut a szerbektől és a távozó szerb csapatokkal a szerb lakosság is elmenekült. A háború után Tramošnja egykor létező hatvan háztartásából csak harminc tért vissza.[5]
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 247-en éltek. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének nagyobbik része, 22,75 km2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település területének kisebbik része, 5,83 km2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1939-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Oštra Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
- ↑ Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2024. április 1.
- ↑ U selu Donja Tramošnja pri kraju radovi na izgradnji crkve. sanskimost.gov.ba . (Hozzáférés: 2024. április 1.)
További információk
[szerkesztés]