Uros
Az Uros[1] régi magyar személynév, valószínűleg az úr szó -s kicsinyítőképzős származéka, de származhat az orvos szó régi alakjából is.[2]
Rokon nevek
[szerkesztés]Gyakorisága
[szerkesztés]Az 1990-es években az Uros és az Oros szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]
Névnapok
[szerkesztés]Uros
Oros
- január 17.
- december 1.
- december 19.
Híres Urosok, Orosok
[szerkesztés]- I. István Uroš szerb király (1223 – 1277)
- II. István Uroš szerb király (1253 – 1321)
- III. István Uroš szerb király (1276 – 1331)
- IV. István Uroš szerb cár (1308– 1355)
- V. István Uroš szerb cár (1336-1371)
- Uroš Predić (1857 – 1953) az egyik legnagyobb hatású akadémikus (realista) szerb festője.
- Uros Vilovski szerb kézilabdázó.
- Uros Veselic szlovén labdarúgó.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)