Ulmi nagytemplom
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ulmi nagytemplom | |
| műemlék Németországban | |
.jpg) | |
| Vallás | evangélikus kereszténység |
| Egyházmegye | Evangelical-Lutheran Church in Württemberg |
| Építési adatok | |
| Építése | 1377 |
| Stílus | gótika |
| Tervezője | Ulrich Ensinger |
| Alapadatok | |
| Magasság |
|
| Település | Ulm |
| Elhelyezkedése | |
 Ulmi nagytemplom
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 48° 23′ 55″, k. h. 9° 59′ 33″48.398611°N 9.992500°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 55″, k. h. 9° 59′ 33″48.398611°N 9.992500°E | |
 | |
| Az Ulmi nagytemplom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ulmi nagytemplom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az ulmi nagytemplom (németül: Ulmer Münster) a világ legmagasabb keresztény temploma a maga 161,53 méteres magasságával.[1] Az Ulmban, Németországban felépült, mára evangélikussá vált templom a gótikus építészet egyik remekműve. A templom nem valódi székesegyház, mivel soha nem székelt itt püspök – ezt jelzi a templom egyetlen harangtornya is –, ugyanis a székesegyházaknak rendszerint két tornyuk van. A templom jelenleg a Stuttgartban székelő püspök alá tartozik.
Története
[szerkesztés]A 14. században Ulm temploma az akkori városfalon kívül helyezkedett el. Az ebből fakadó nehézségek miatt Ulm polgárai egy új, a város határain belül felépülő templom megvalósításáról döntöttek, vállalva az építkezés költségeit. A templom alapkövét 1377-ben helyezték el. A Parler család (valószínűleg Michael Parler, Heinrich II. Parler, Heinrich III. Parler tervezte templom három, egyenlő magasságú hajóból állt volna, a torony a templom nyugati oldalán helyezkedett volna el, kiegészülve két kisebb toronnyal. 1392-ben a templom építésének vezetője az az Ulrich von Ensingen lett, aki már a strasbourgi székesegyház építésénél is szerzett korábban tapasztalatokat. Az ő fejében fogalmazódott meg a terv, hogy a nyugati torony a világ legmagasabb templomtornya legyen. A hosszhajók és a kórus elkészülte után a templom ideiglenes tetőt kapott, majd 1405-ben felszentelték. Az oldalfolyosókat később át kellett építeni, mert a végleges boltozat kiépítése károsította szerkezetüket. A további károk elkerülése érdekében az oldalfolyosók közepére újabb sor tartóoszlopot építettek.
1530–31-ben a város polgárai referendummal eldöntötték, hogy elhagyják a római katolikus egyházat, és a protestáns vallást veszik fel. 13 év múlva, 1543-ban az építkezés leállt; a torony ekkor mintegy 100 méter magas volt. Az építést 1817-ben folytatták, és a templom csak 1890. május 31-én lett kész, hogy azután közel 11 évig tarthassa a világ legmagasabb épülete címet.
A második világháborúban Ulm történelmi központjának mintegy 80%-a elpusztult, de a templom csak kisebb sérüléseket szenvedett. A bombázás következményeként ma a templom környezetében számos modern épület áll.
A toronyban 143 méter magasan lévő kilátópontról szép időben Ulm és Neu-Ulm városán túl az Alpokig látni.
A templom méretei
[szerkesztés]A templom méreteit a következő számokkal lehet összefoglalni:
| A templom hossza | 123,56 m |
| A templom szélessége | 48,8 m |
| A templom magassága | 161,53 m |
| Belső magasság | 41,6 m |
| Befogadóképesség | 2000 fő (ülőhely) |
| A torony lépcsőinek száma | 768 |
| Az építkezés elkezdése | 1377 |
| Az építkezés időtartama | 513 év |
Belső tér
[szerkesztés]- A nyugati (fő) homlokzat timpanonja a Teremtés könyvéből származó jeleneteket ábrázol. A központi oszlopon levő szobrot egy helyi mester, Hans Multsacher készítette, eredete a késő középkorig nyúlik vissza.
- A 15. századi, Jörg Syrlin által tölgyfából készített kóruspadjai a több száz faragott mellszoborral a gótikus padok leghíresebbjei közé tartoznak.
- A templom eredeti oltára a reformáció során elkövetett képrombolásoknak esett áldozatul. A jelenlegi oltár a kora 16. századból származik, a predellán a Szent Családot és az Utolsó vacsorát ábrázolva.
- Az apszis öt üvegablaka a 14. és 15. századból származik, bibliai jeleneteket ábrázolva.
- Az oltárhoz hasonlóan az orgona is elpusztult a reformáció korai éveiben történt rombolások alatt, s csupán a késő 16. század végén pótolták. Ismert, hogy 1763-ban Mozart is játszott ezen az orgonán, amely néhány évtizedig a legnagyobb orgonának számítottt. Az 1960-as évek végén a hangszert rekonstruálták akusztikai problémái miatt.
- 1877-ben a városi zsinagóga zsidó kongregációja (köztük Hermann Einstein, Albert Einstein apja) pénzt adományozott a templomnak Jeremiás próféta szobrának elkészítésére. A szobrot a fő orgona alatt helyezték el.
- A modernkori renoválások több vízköpőt és szobrot adtak a templom díszítéséhez, többek között a Koldust, az expresszionista Ernst Barlach kivitelezésében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Oggins, Robin O.. Cathedrals. Sterling Publishing Company, Inc., 82. o. (2000). ISBN 978-1567993462. Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 27.
