Ugrás a tartalomhoz

Uher Ödön (filmrendező)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a filmrendezőről, operatőrről és feltalálóról szól. Hasonló címmel lásd még: Uher Ödön (fényképész).
Uher Ödön
Született1892. augusztus 30.
Nagykanizsa
Elhunyt1989. március 17. (96 évesen)
Cap d'Antibes
Állampolgárságamagyar
SzüleiUher Ödön
Foglalkozásafilmrendező,
operatőr,
forgatókönyvíró,
feltaláló
Sablon • Wikidata • Segítség

Ifjabb Uher Ödön (Nagykanizsa, 1892. augusztus 30. – Cap d'Antibes, 1989. március 17.) magyar filmrendező, operatőr, feltaláló, vállalkozó. Németországban Edmund Uher néven ismert. Id. Uher Ödön fényképész, filmgyáros fia.

Élete

[szerkesztés]

Tanulóévei

[szerkesztés]

Édesapja idősebb Uher Ödön fényképész, filmgyáros. Budapesten járt gimnáziumba, Déván érettségizett. Élénken érdeklődött a technika és a tudomány iránt, tizennyolc éves korára befejezte egy kettős üzemanyagú robbanómotor tervét.[1]

1916-ban, filmgyári igazgató korában megnősült, felesége az akkor már néhai Mátray Betegh Béla Ida nevű leánya volt.[2][3]

Filmes pályafutása

[szerkesztés]
„

Uher Ödön a nagy elképzelések, a nüanszírozások embere. Csak rendezői lélekjelenlétének és bámulatraméltó készségeinek köszönhető, hogy oly könnyedén tudott keresztülröppenni az elébe tornyosított sujet-ken. Nagyszerű érzékkel, stíluskereséssel és vasakarattal képes volt oly tulajdonságok kifejtésére, amelyektől a jövőben is haladásteljes produkciókat várhatunk.

”
– Falk Richárd: Magyar rendezők (1920)[4]

Apja műtermében elsajátította a fényképészeti és filmszakmai alapismereteket. Később ugyanitt művészeti vezetőként, operatőrként, főrendezőként dolgozott, majd – egészen kivándorlásáig – saját vállalkozását működtette. Kidolgozott egy eljárást a filmszalag előhívási folyamatának egyszerűsítésére. 1915-től haditudósító volt a világháborúban. Szorgalmazta az Uher és a Kino-Riport összefogását, hogy együtt készítsenek filmet IV. Károly és Zita királyné koronázásáról. Az eseményt filmező hét operatőr egyike volt.[5]

Célja volt, hogy a „cirkuszi bohóságoktól megcsömörlött” közönség számára a „szellemi igényeket kielégítőbb” alkotásokat hozzon létre.[6] Mint az Gellért Lajos színész, rendező, forgatókönyvíró Nyitott szemmel című visszaemlékezésében olvasható, Uher mindig törekedett a tökéletességre, a lehető legjobb beállítások megtalálására, és naponta legfeljebb három-négy jelenetet forgatott le. A hazugság díszleteit műterem helyett a Ráday utca kedvezőbb megvilágítású üres üzlethelyiségeiben állíttatta fel. Igényessége és az általa készített filmek művészi hatása miatt a pesti közönség a „magyar Abel Gance”-nak nevezte.[7]

Az ő rendezésében, Hevesi Sándor forgatókönyvéből, a sztárszínész Beregi Oszkár és a pályakezdő Megyery Sári közreműködésével készült el az első magyar Jókai-megfilmesítés, az 1916-os Mire megvénülünk. (Németországban már korábban feldolgozták A szegény gazdagokat.) A film mind a közönség, mind a kritikusok körében nagy sikert aratott. Eredetileg 3000 méteres kópiájának nagyjából felét őrzi ma a Filmarchívum.[8]

Filmakadémiát alapított, amelynek tantervét Gellért Lajos állította össze. Uher géptechikát, Márkus László dramaturgiát és jelmeztant, Fenyő Emil színészmesterséget, Gellért mozgáskultúrát, Imre öccse, a stockholmi olimpia ezüstérmese szertornát oktatott.

Utolsó rendezése a Gellért Lajos főszereplésével készült O'Hara volt. Ennek elkészülte után az Uher Filmgyár felhagyott a filmkészítéssel.[9]

Külföldi karrierje

[szerkesztés]

Az 1920-as évek elején Svájcba, majd Németországba emigrált,[1] ahol a nyomdaipar számára végzett fejlesztéseket. 1930-ban szabadalmaztatta a világhírűvé vált Uhertype fényszedő gépet. Egy 1956-os értékelés szerint „a mai feltalálók sikerét megelőző ötven év munkájából ő járult hozzá legtöbbel a fényszedés megvalósításához.”[10] A gép gyártását saját müncheni cége végezte a MAN, valamint – később – a Messerschmitt és a BMW anyagi támogatásával. A neves tipográfus, Jan Tschichold tizenkét betűtípust tervezett a géphez.

A világháború éveiben Uher repülési vállalkozást indított. 1944-ben hatezer alkalmazottat foglalkoztatott. Később Uher Werke néven új céget alapított, amely már nem szedőgépeket, hanem elsősorban magnetofonokat gyártott. 1970-ben fia, Alfons Uher javára lemondott a cégvezetésről. Számos találmányának leírása megtalálható a PIPACS adatbázisban.

Filmjei

[szerkesztés]
  1. O’Hara (téves címváltozatok: Óhaza, Az óhaza[11]) (1920)
  2. Egy kalandor naplója (1920)
  3. Júdás fiai (1920)
  4. Éj és virradat (1919)
  5. A bánya titka (1918)
  6. A hazugság (1918)
  7. Az ingovány (1918)
  8. Szamárbőr (1918)
  9. Mire megvénülünk (1916)
  10. A végzetes nyakék (1913)
  11. Márta (1913)
  12. Nővérek (1912)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125. o. ISBN 963-7147-47-0
  2. ↑ Pesti Hírlap, 1916. december 21. 354. szám, 11. oldal
  3. ↑ Gyászjelentése 1979. - OSZK Gyászjelentések
  4. ↑ In A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Kőháti Zsolt. Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001. 268. o.
  5. ↑ Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125., 1237. o. ISBN 963-7147-47-0
  6. ↑ Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska... Magvető, Budapest, 1979. 212. o.
  7. ↑ Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958. 129–131. o.
  8. ↑ Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai-film restaurálása
  9. ↑ 25 éves a mozi Archiválva 2010. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben és Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958. 132–133. o.
  10. ↑ Tombor Tibor: Fényszedési eljárások. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1959. Budapest, 1961. 117. o.
  11. ↑ Az Óhaza cím téves, az O’Hara elírása egy korabeli filmes újságban, amelyet Nemeskürty István a maga filmtörténeti munkájában Az óhazára „javított” tovább. Forrás: Fejős Pál magyarországi filmjei.

Források

[szerkesztés]
  • 25 éves a mozi
  • Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai-film restaurálása
  • Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958.
  • Lexikon des gesamten Buchwesens, Uhertype szócikk
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896–1931. Palatinus, Budapest, 2003.
  • A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Kőháti Zsolt. Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001.
  • Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125., 1237. o. ISBN 963-7147-47-0
  • Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska... Magvető, Budapest, 1979.
  • Münch, Roger: Die Anfänge der modernen Fotosatztechnik: Die Uhertype. (A Gutenberg Jahrbuch-ból, 1997, 72. évfolyam. Mainz, 1997. ISBN 3-7755-1997-1.)
  • Tombor Tibor: Fényszedési eljárások. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1959. Budapest, 1961. 117–127. o.
  • Wallis, L. W.: A Concise Chronology of Typesetting Developments 1886–1986. Wynkyn de Worde Society, London, 1988.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Uher_Ödön_(filmrendező)&oldid=26806306”