Udvarhelyi Miklós
| Udvarhelyi Miklós | |
 | |
| Született | 1792. november 29.[1] Abádszalók |
| Elhunyt | 1864. január 14. (71 évesen)[2] Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Udvarhelyi Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Agyagfalvi Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád, 1792. november 29. (keresztelés)[3] – Pest, 1864. január 14.) magyar színész, színházigazgató, rendező, énekes, önéletrajzíró.[4]
Élete
[szerkesztés]Udvarhelyi Miklós és Trencsény Sára fiaként született, apja tanító és segédlelkész volt. Debrecenben végezte a kollégiumot, azután papi pályára készült. Itt egyszer színielőadást látott és ez annyira elbűvölte, hogy aztán minden szabad idejét a szinház körül töltötte, sőt a súgólyukba is bekéredzkedett, hogy onnan láthassa az előadást. S addig nézte-nézte az előadásokat, hogy 1808-ban maga is beállott a debreceni társulathoz és így lett belőle az egyház papja helyett Thália papja, szülei nagy szomorúságára. 1810-ben lépett először színpadra Gulácsy Antal szabolcsi földbirtokos biztatására, az Eső után napfény süt c. németből fordított darabban. Pályája kezdetén sok nehézséggel kellett megküzdenie. Ő azonban fáradhatatlanul tanult, sőt még arra is szakított időt, hogy másokat tanítson, ő tanította Kántornét, majd Szentpéteryt, Juhász Júlia debreceni színésznőt, akit 1812-ben feleségül is vett.[5]
1815-ben Pestre ment, ahol Lánggal együtt igazgatott egy társaságot, amely a rondellában játszott, gróf Ráday városi színházi igazgató (későbbi intendáns apja) segélyezése mellett. Ezután ismét vidékre ment s vidéki vándorlásai alatt nemesszívű mecénások: dr. Sándorffy (Nagyvárad) és Kállay Miklós (Kálló) voltak hathatós támogatói. 1827-ben három évre a kolozsvári színház országos igazgatója lett, s mint ilyen megszervezte az első magyar operatársulatot, s Ruzsitska József katonakarmesterrel megíratta az első magyar operát, a Béla futását.
Társulatával bejárta Magyarország déli részét, 1827-ben Pesten is vendégszerepeltek a városi német színházban. Később ismét vidéki társulatok tagja lett, majd 1835-ben a budai játékszín, majd 1838-ban a pesti Nemzeti Színház tagja lett, ahol 1858. június 14-én ülte meg ötvenéves színészi jubileumát.
Pályatársai úgy tekintettek rá, mint a magyar színészet élő krónikájára, aki látta a magyar színészetet csemetekorában, aki látta annak lassú növését, Iombosodását, virágait és gyümölcseit, s aki a lombossá fejlődött fa árnyékában meg is pihent. Csengő hangja, erőteljes, festői alakja, melyre a lovagkori jelmezek oly jól illettek, sok szerepben meleg sikert hoztak neki. A színház legtiszteltebb tagjai közé tartozott. Nem volt lángelme, de tanulással, szorgalommal, becsülettel állotta meg mindig a helyét. Páratlan becsületessége valamennyi pályatársa szeretetét és becsülését szerezte meg számára.
Mint a Nemzeti Színház nyugdíjas tagja, hosszas betegség után, 1864. január 14-én halt meg, Pesten. Haláláról beszámolt a Vasárnapi Ujság.[6] Sírja a Kerepesi úti temetőben található 18, N/A, 2, 2 és 2004-től védett.[7]
Főbb szerepei
[szerkesztés]- Ruzitska József: Béla futása – Kálmán
- Katona József: Bánk bán – Mikhál[8]
- Ferdinand Hérold: Zampa – Zampa
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Basilio
- Shakespeare: Lear király – Gloster
- Dumanoir–D'Ennery: Tamás bátya kunyhója – Tamás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ születési anyakönyv
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ Abádszalóki ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1792. év.
- ↑ Udvarhelyi Miklós. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
- ↑ V. ö. Vas Gereben, A magyar nemzet napszámosai.
- ↑ Tárház: Mi ujság? Vasárnapi Ujság, XI. évf. 3. sz. (1864. január 17.)
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete. [2015. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
- ↑ Kerényi Ferenc: Egy ősbemutató emléke. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 24.)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Udvarhelyi, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar Színházművészeti Lexikon
- Udvarhelyi Miklós, a szinházi „arany vőlegény.”
- Nemzeti Örökség Intézete
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
További információk
[szerkesztés]- Bocskai rádió Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
