Tunisz

	Tunisz (تونس, Tūnis)
	Közigazgatás
Ország	Tunézia
Kormányzóság	Tuniszi kormányzóság
Polgármester	Abbés Mohsen
Irányítószám	1000
Körzethívószám	71
Testvérvárosok	Lista Ammán (1999–); Köln (1964–); Doha (1994–); Dzsidda (1979–); Kuvaitváros (1998–); Maszkat (1995–); Montréal (1999–); Moszkva (1998–); Rabat (1987–); Rio de Janeiro (1993. november 29. – ); Santiago de Chile (1994–); Taskent (1978–); Tripoli (2013–); Párizs (2004–2012); Torino (2015–); Lisszabon (1993–2006); Marseille (1989–2009); Prága (1978–); Stockholm (1999–2001); Isztambul (2012–);
	Népesség
Teljes népesség	602 560 fő (2022. jan. 1.)
– elővárosokkal	2 450 000 fő
Népsűrűség	19,847.9 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	4,0 m
Terület	212.63 km²
Időzóna	Közép-európai idő (UTC+1)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 36° 48′ 03″, k. h. 10° 10′ 48″36.800833°N 10.180000°EKoordináták: é. sz. 36° 48′ 03″, k. h. 10° 10′ 48″36.800833°N 10.180000°E
	Tunisz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Tunisz (arab írással تونس , tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa. Elővárosok nélkül 2022-ben mintegy 600 ezer lakosa volt.

A név eredete

A város neve valószínűleg a berber eredetű "eltölteni az éjszakát" kifejezésből származik.

Földrajz

A hatalmas Tuniszi-öböl partján fekszik, amelyhez a Tuniszi-tó köti, illetve egy csatorna köti La Goulette (Halk al-Wádí) kikötőjéhez. A város a parti síkságon és az azt körülvevő dombvidéken fekszik. A város középpontjától keletre fekszik az óváros (medina-negyed), északra pedig a Belvedere nevet viselő főváros.

A medina a város központja: sűrűen lakott, sikátorok és fedett folyosók szövevénye, pezsgő kereskedelem, intenzív színek és illatok keveredése, különféle áruk, műhelyek és szuvenírüzletek termékeinek tömkelege jellemzi. Az újváros, a Ville Nouvelle a Francia Kapun – régebben Tengeri Kapu – túl kezdődik. A széles Burguiba sugárút vágja ketté, ahol a gyarmati korszak épületei magasodnak.

Éghajlat

Tunisz forró mediterrán éghajlattal rendelkezik. A nyár forró és száraz, gyakori a 40 °C feletti hőmérséklet is ekkor. A tél enyhébb, valamint ekkor hullik a legtöbb csapadék a városra.

Tunisz éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	25,2	29,8	35,2	33,0	39,0	45,2	46,7	46,8	44,4	39,9	31,6	25,9	46,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	15,7	16,5	18,1	20,7	24,9	29,0	32,6	32,7	29,7	25,2	20,5	16,7	23,6
Átlaghőmérséklet (°C)	11,5	12,0	13,2	15,6	19,3	23,2	26,3	26,8	24,4	20,4	15,9	12,5	18,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	8,2	8,4	9,3	10,4	13,7	17,3	20,0	20,8	19,0	15,5	11,3	9,2	13,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−1,7	−1,0	0,4	2,6	5,9	9,6	12,9	13,4	12,1	5,5	2,4	−0,4	−1,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	59	57	47	38	22	10	3	7	32	65	56	66	462
Havi napsütéses órák száma	145	165	198	225	282	309	356	328	258	217	174	148	2805
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory

Történelem

Tunisz az egyik legöregebb város a Földközi-tenger partján, múltja az idők homályába vész, melynek történelmét gyakran egészen a punok előtti időkig, az i. e. 12 századig vezetik vissza. A település helyén egykor egy kis falu állt, később pedig a nagy rabszolgatartó állammá terebélyesedő Karthágó erődített külvárosa volt. A pun háborúk és Karthágó elpusztítása után római, vandál, majd bizánci fennhatóság alatt állt. Ekkor veszített ugyan fontosságából, de stratégiai jelentősége megmaradt, mivel a karthágóiak, rómaiak és bizánciak elsősorban flottáikra támaszkodtak, ezért szükségük volt Tunisz nyílt tenger közelében fekvő kikötőjére.

A Bizánci Birodalom észak-afrikai tartományát, az Afrikai Exarchátust a 7. században sorozatos arab támadások érték. A fővárost, Karthágót 698-ban az arabok foglalták el, és a bagdadi kalifátus része lett. Az új arab hódítók legfőbb katonai ereje a lovasság volt. Hasszán Ben Norman emír, az arab város alapítója itt, a tenger és a hegyvidék felől egyaránt védhető földnyelv belső részén nagy katonai tábort létesített. A gyorsan fejlődő település egy rövid ideig az aglabida birodalom fővárosa is volt, majd I. Ibrahim (894-905) rezidenciáját ide tette át Kairuánból.

1159-ben Tunisz lett a Hafszida dinasztia fővárosa. 1270-ben IX. Lajos francia király rövid időre elfoglalta a várost. 1534-ben a törökök érkeztek a városba, de a következő évben már V. Károly volt a város ura. 1591 után a török bejek gyakorlatilag függetlenséget élveztek az Oszmán Birodalomban. 1655-ben az angol Robert Blake admirális érkezett a vidékre, és Porto Farinánál megütközött a bej hadseregével és szétverte azt.

1881-ben a franciák elfoglalták az országot. 1942-ben innen indultak az amerikaiak útnak, hogy megkezdjék a szicíliai partraszállást. 1956-ban lett független Tunézia, amelynek fővárosa Tunisz lett.

Gazdaság

Tunisz városa mindenekfelett Tunézia fővárosa, ahol az ország népességének tizede él és dolgozik, és ahol a gazdaság jelentős része összpontosul, nem beszélve az adminisztratív és politikai funkciókról. Tunézia utóbbi évtizedekben mutatott gazdasági növekedésének hatásai jól látszanak az összevissza külvárosokon, melyek a modern Tunézia problémáit és társadalmi ellentmondásait is híven tükrözik.

A város szülöttei

Serge Adda, A francia TV5 elnöke.
Claudia Cardinale, olasz színésznő
Bertrand Delanoë, párizsi polgármester
Radi Zsaidi, tunéziai labdarúgó
Nicola Pietrangeli, olasz teniszező
Karim Saidi, tunéziai labdarúgó

Látnivalók

A város és környékének látnivalói:

A város medinája (óvárosa). Az UNESCO világörökség része, Három részre oszlik, egy 8. századi központi városmagra, valamint két 13. századi kerületre. A legfontosabb épület a város fő mecsete, a Olajfa-mecset volt.
Bardo Nemzeti Múzeum, híres, hihetetlenül jól megőrzött mozaikpadlókkal a hellenisztikus és római korszakból
Karthágó romjai
Sidi Bou Said andalúz stílusú tengerparti negyede egyfajta bohém művésznegyed, és a tunisziak kedvelt hétvégi pihenőhelye. Nincsenek nagyobb turisztikai látványosságok (ez része a varázsának), inkább tétlen sétához, csecsebecsék vásárlásához és egy kávéval való hátradőléshez megfelelő, hogy az ember élvezze a tájat.^[3]
La Goulette (Tunisz kikötője). A modern kikötőn túl a hosszú homokos strand a város egyik legnépszerűbb helyszíne az esti és hétvégi kikapcsolódáshoz.

Panoráma

Nagyítás

Városkép az Africa Hotelból fotózva

Jegyzetek

↑ https://www.citypopulation.de/en/tunisia/cities/
↑ https://worldpopulationreview.com/world-cities/tunis-population
↑ 12 Top-Rated Tourist Attractions & Things to Do in Tunis (angol nyelven). www.planetware.com. (Hozzáférés: 2023. április 23.)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.

A világ fővárosai (1986) ISBN 963 09 28736

További információk

Földrajzportál
Az arab világ portálja

[1d463471b7f8f9801d9ae27ac9b4754504d1002d-1] ttps://www.citypopulation.de/en/tunisia/cities/

[2] ttps://worldpopulationreview.com/world-cities/tunis-population

[3] 12 Top-Rated Tourist Attractions & Things to Do in Tunis (angol nyelven). www.planetware.com. (Hozzáférés: 2023. április 23.)

[1]

[2]

[3]

Tunisz (تونس, Tūnis)

Közigazgatás
Ország	Tunézia
Kormányzóság	Tuniszi kormányzóság
Polgármester	Abbés Mohsen
Irányítószám	1000
Körzethívószám	71
Testvérvárosok	Lista Ammán (1999–) Köln (1964–) Doha (1994–) Dzsidda (1979–) Kuvaitváros (1998–) Maszkat (1995–) Montréal (1999–) Moszkva (1998–) Rabat (1987–) Rio de Janeiro (1993. november 29. – ) Santiago de Chile (1994–) Taskent (1978–) Tripoli (2013–) Párizs (2004–2012) Torino (2015–) Lisszabon (1993–2006) Marseille (1989–2009) Prága (1978–) Stockholm (1999–2001) Isztambul (2012–)
Népesség
Teljes népesség	602 560 fő (2022. jan. 1.)^[1]
– elővárosokkal	2 450 000 ^[2] fő
Népsűrűség	19,847.9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	4,0 m
Terület	212.63 km²
Időzóna	Közép-európai idő (UTC+1)
Elhelyezkedése

é. sz. 36° 48′ 03″, k. h. 10° 10′ 48″36.800833333333, 10.1836.800833°N 10.180000°EKoordináták: é. sz. 36° 48′ 03″, k. h. 10° 10′ 48″36.800833333333, 10.1836.800833°N 10.180000°E

Tunisz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Afrikai fővárosok m v sz Afrikai fővárosok
	Országok	Abuja · Accra · Addisz-Abeba · Algír · Antananarivo · Aszmara · Bamako · Bangui · Banjul · Bissau · Bloemfontein¹ · Brazzaville · Conakry · Cotonou² · Dakar · Dzsibuti · Dodoma · El-Ajún · Fokváros¹ · Freetown · Gaborone · Gitega · Hargeysa · Harare · Kairó · Kampala · Kartúm · Kigali · Kinshasa · Libreville · Lilongwe · Lomé · Luanda · Lusaka · Malabo · Maputo · Maseru · Mbabane · Mogadishu · Monrovia · Moroni · N’Djamena · Nairobi · Niamey · Nouakchott · Ouagadougou · Port Louis · Porto-Novo² · Praia · Pretoria¹ · Rabat · São Tomé · Tripoli · Tunisz · Victoria · Windhoek · Yamoussoukro · Yaoundé
	Egyéb területek	Edinburgh of the Seven Seas · Georgetown (Ascención) · Jamestown · Mamoudzou · Port Mathurin · Saint-Denis · Zanzibár
¹ A Dél-afrikai Köztársaság fővárosai, ² Benin fővárosai