Hereford (Herefordshire)

Hereford
Híd a Wye folyón
Hereford címere
Közigazgatási adatok
Ország	Egyesült Királyság
Országrész	Anglia
Régió	West Midlands
Megye	Herefordshire
Irányítószám	HR1
Körzethívószám	01432
Testvérvárosok	Lista Dillenburg
Népességi adatok
Teljes népesség	53 113 fő (2021)
Népsűrűség	3 685,61 fő/km²
Terület	17,1 km²
Időzóna	GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
é. sz. 52° 03′ 23″, ny. h. 2° 42′ 58″52.056388888889, -2.7161111111111
Hereford weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hereford témájú médiaállományokat.

Hereford város az angliai Herefordshire grófságban. A Wye folyó partján fekszik 26 km-re keletre a walesi határtól, 34 km-re délnyugatra Worcestertől valamint 37 km-re északnyugatra Gloucestertől. 50400 lakosával a grófság legnagyobb települése. Elnevezése valószínűleg az angolszász here (egy katonai alakulat neve) valamint ford (átkelőhely folyón) szavakból származik. A város neve walesi nyelven Henffordd vagy Henfordd.

A herefordi katedrálisban (1079-ben épült) őrzik a Mappa Mundi nevű, 13. századi híres világtérképet.

A város vasútállomását 1854-ben nyitották meg és a walesi határvidék vasútvonal egyik jelentős csomópontja.

Története

Herefordot i.e. 700 körül alapították és hamarosan az angolszász Nyugat-Mercia királyság fővárosa lett. A katedrális a 12. században épült. A város püspökei voltak többek között Thomas de Cantilupe (angol szent) valamint Thomas Charlton (Anglia főkincstárosa).

Herefordról nevezték el Párizs két peremvárosát: Maisons-Alfort, valamint Alfortville. Ez utóbbi területén a 13. században Peter Aigueblanche, herefordi püspök egy uradalmat létesített.

A város urait a Hereford earl-je főnemesi rang illette. A városban egykoron, méreteiben a windsori kastéllyal vetekedő vár áll, amely évszázadokon át az angol-walesi határ biztonságát óvta. Többek között ezt a várat használta IV. Henrik angol király az Owain Glyndŵr elleni hadjárat során. A várat az 1700-as években bontották le, ma egy nagy park áll területén, a Castle Green.

A Mortimer’s Cross-i csata után (1461), a rózsák háborújában, Owen Tudort (VII. Henrik angol király apját) Herefordban végezték ki Sir Roger Vaughan parancsára. A kivégzés helyét ma egy emléktábla jelzi. Sir Roger Vaughant Owen fia, Jasper végeztette ki.

Az angol polgárháború idején a város többször is gazdát cserélt. 1642. szeptember 30-án a parlamentariánusok Sir Robert Harley valamint Henry Grey, Stamford I. earlje vezetésével elfoglalták a várost. Decemberben azonban visszavonulni kényszerültek Gloucesterbe, a vidékre érkező királypártiak elől. 1643. április 23 és május 18 között ismét visszakerült a parlamentáriusok kezébe. 1645. július 31-én az Alexander Leslie, Leven I. earlje által vezényelt 14 000 fős skót hadsereg megostromolta a várost, amelyik azonban ellenállt, így az ostromlók szeptember elején visszavonultak. A város 1645. december 18-án került véglegesen a parlamentáriánusok ellenőrzése alá.

Nell Gwynne, színésznő és II. Károly angol király szeretője Herefordban született. Róla egy utcát is elneveztek. A város másik híres szülöttje David Garrick színész (1717-1779).

Herefordban áll a világ legrégebben lakott háza, az 1204-ben épült Bishop's Palace (Püspöki palota).

A város szülöttei

• Edward William Lane (1801–1876), orientalista, lexikográfus
• John Riseley-Prichard (1924–1993), autóversenyző
• Mick Ralphs (* 1944), zenész
• Frank Oz (* 1944), színész
• Ellie Goulding (* 1986), énekesnő és dalszövegíró
• Lucy Letby (* 1990), sorozatgyilkos
• Connor Wickham (* 1993), labdarúgó

Kapcsolódó szócikkek

• Hereford FC
• Hereford United FC
• Hereford marha