Ugrás a tartalomhoz

Trabant (együttes)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Trabant
Információk
Eredet Magyarország
Alapítva1981
Aktív évek1981–1984
Műfajalternatív rock, new wave
Tagok
Korábbi tagok
Méhes Marietta
Lukin Gábor
Vető János
Víg Mihály
Hunyadi Károly
Menyhárt Jenő
Dénes József
Farkas Zoltán
Másik János
Hajnóczy Árpád
Magyar Péter
Xantus János
Újvári János
Válint András
Sablon • Wikidata • Segítség

A Trabant együttes 1981-ben alakult, 1981 és 1984 között aktív budapesti alternatív rockegyüttes, melynek eredeti tagjai Méhes Marietta (ének, szöveg), Lukin Gábor (zeneszerző, gitár, basszusgitár, zongora, szintetizátor, hangfelvétel, keverés, archiválás, borítók, másolás) és Vető János (versek, ütőhangszerek, ének) voltak.

Működése

[szerkesztés]

Alapvetően szobazenekarként léteztek, Lukin Gábor lakásán készítettek felvételeket szalagos magnókkal, játékbolti felszerelésekkel és játékhangszereken. Jó ideig nem is léptek fel, csak kazettán ismerhette a hallgatóság, egészen a Magyarországon 1984 májusában bemutatott Eszkimó asszony fázik című Xantus János által rendezett filmig, melynek zenéjét a Trabant szerezte és játszotta, főszereplője Marietta volt, illetve maga az egész film is az énekesnő és a Trabant karaktere köré épült. Az 1983-ban elkészült film egyfajta „promottálásaként” is felfogható a zenekar néhány akkori fellépése (melyek közül az 1983. április 25-ei Pécsen adott koncert a YouTube videómegosztóra is felkerült).

Az együttes munkájában részt vett Hunyadi Károly (Balaton, zeneszerző, basszusgitár, gitár, zongora, vokál), Menyhárt Jenő (URH, Európa Kiadó, gitár, dob), Hajnóczy Árpád (Kontroll Csoport, basszusgitár, szaxofon), Víg Mihály (Balaton, zeneszerző, szövegíró, gitár, basszusgitár, billentyű, ének) valamint Dénes József Dönci (Európa Kiadó, Balaton, gitár, basszusgitár), Magyar Péter (Európa Kiadó, dob), Másik János (Európa Kiadó, szintetizátor, gitár, basszusgitár, zeneszerző), Farkas Zoltán (Kontroll Csoport, basszusgitár), Újvári János (Kontroll Csoport, szaxofon) és Válint András (dob). A zenekar alkalmanként kísérte Urbán Marianne-t (Embersport), Kecskés Krisztinát (Bizottság), Konrád Dorkát, Leiter Lillát és Pajor Tamást (Neurotic).

A „Trabant-körhöz” tartozott Xantus János filmrendező, akinek az említett és nagyobb ismeretséget hozó „Eszkimó asszonyát” megelőzőleg Marietta két kisfilmjében is főszerepet játszott (Diorissimo, Női kezekben), ill. Xantus írt sorokat Trabant-dalba (Földre szálló emberek). Az Eszkimó asszony fázik egyik legismertebb „Trabant-slágere” (amit a filmben a Bizottság együttes adott elő) Kozma György versének megzenésítése, „Tangó" címmel ismert. (Kozma a Diorissimóban a Marietta által alakított karakter szövegét szó nélkül hallgató férfit is játszotta.) A Trabant zenéléseit Gazsi Zoltán örökítette meg videón. A zenekarban játszó, illetve közreműködő személyek felsorolása azért is érdekes, mert jól példázza a 80-as évek elejének legfontosabb avantgárd rock (későbbiekben alternatív rock elnevezéssel is illetett) zenekarainak (URH, Európa Kiadó, Balaton, Trabant, Kontroll Csoport, VHK, Bizottság) együttműködését, másrészről a művészeti ágak (zene, film, videó, képzőművészet, irodalom) összefonódására is jó példa az együttes. Ezeket alapul véve nyugodtan mondhatjuk szellemi műhelynek azt a közösséget, amely a zenekart körülvette.

A Trabant együttes zenéit nagyrészt Lukin Gábor szerezte, költői szövegeit elsősorban Vető János írta, a zenekar legegyedibb ismertetőjele mégis Méhes Marietta volt. Ő az, aki először beugrik a zenekart ismerőknek, egyéniségén keresztül szűrődtek át hitelesen a dalok. (Marietta egyébként egy Trabant-dal szövegét írta, mely a „Napszúrás” címet viseli.)

Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején felszabadító erővel hatottak a korabeli kultúrpolitikában új hullámosnak nevezett avantgárd / alternatív rock zenekarok a magyar könnyűzenei életben. Addig ki nem mondott, mélyben rejtőző gondolatokat mondtak ki, elfojtott indulatokat hoztak a felszínre a hanyatló Kádár-korszakban, friss szelet hozva, új világlátást, vagy inkább világlátásokat kínálva az ellaposodott pop-rock zenei szcénában. Míg a legtöbb zenekar (Spions, VHK, URH, Európa Kiadó, Kontroll Csoport, de még a Bizottság is alapvetően ide sorolható ) indulatossággal reagált a hazug világra, és elsősorban a szenvedély maximumával fejezte ki mondanivalóját, addig a Trabant a szenvedélyek passzivitását adta. A rezignált attitűd azonban, egy újfajta költői álomvilágot teremtett meg.[forrás?]

A költői alapállásra jó példa Vető János dalszövege, amely a Ragaszthatatlan szív címet viseli (az Eszkimó asszony fázik „másik” nagy slágere is egyben).

Ragaszthatatlan szív

hív magához szív magához

felejthetetlen ív

körbetáncol magához láncol

unatkozhatnék is

de most az álom mája-fátyol

mozdíthatatlan áll

a másik oldal szembe magával

magamagával vár hát

nehezen ébredek fel

még itt az álom úgy találom

fárasztó egy reggel

nem kelek fel nem megyek el

alszom tovább

még itt az álom úgy találom

fárasztó egy reggel

nem kelek fel

A költeményben a lírai alany szembehelyezkedik a külvilággal, a bizonytalannal, az elrontás lehetőségével. A cselekvés kényszerének a hiánya, a játékos ringatózás, a körbetáncolás (körbetáncol—magához láncol—mája-fátyol—az álom—úgy találom) a biztonság, az l és á betűk gyakorisága a lágyság és puhaság (párnák, alvás) érzetét keltik. A játékosságot a megismételt sorok („még itt az álom”) és a teljes egészében vagy variáltan megismétlődő szavak (magához—magához—magával—magamagával) fokozzák a költeményben. A „ragaszthatatlan szív” a sérülékenység és életteliség nagyszerű metaforikus képe: a valódi érzések kinyilatkoztatása kockázatot rejt, el kell rejteni a világ elől, viszont a költő a saját maga által teremtette világban biztonságban érezheti magát,a két világ között rejlő feszültség kiéneklése vigaszt nyújthat a hallgató számára.[forrás?]

Méhes Marietta mint „jelenség”

[szerkesztés]

A Trabant „védjegyévé” Marietta vált. Szenvtelen, alig intonált hangja (már-már „beszélt”) naivitást, gyermeki rácsodálkozást, álmodozást hordozott. A hang sokat elárul az emberről: Marietta filmes szerepeiben is a fentebb felsorolt jellegzetességek köszöntek vissza.

Az énekes-színésznő az 1980-as évek elejének-közepének szexszimbóluma volt. Az Eszkimó asszony fázik előtt senki nem jelenítette meg a szexualitást olyan merészséggel, mint Xantus, az alapvetően prűd és szűk levegőjű Kádár-korszakban, amihez persze Méhes Marietta merészsége is kellett.

Marietta 1984. október 4-én olaszországi filmforgatásra utazott el az országból. Innen már nem tért vissza Magyarországra, Amerikába távozott (korabeli kifejezéssel: disszidált) 1985 tavaszán, s itt is telepedett le.[1] Ez a távozás a Trabant zenekar működésének felfüggesztését jelentette, de valójában az együttes sohasem szűnt meg. Víg Mihály Balatonjával 2011 januárjában adott két koncertet Marietta a Gödör Klubban Budapesten, ahol Víg Mihályon kívül közreműködött több, egykor a Trabantban (is) játszó zenésztárs.

Filmbeli feltűnések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Farkasinszky Lia (Méhes Marietta édesanyja) közölte az elutazásra (disszidálásra) vonatkozó dátumot a Trabant, Balaton, Víg Mihály nevű Facebook csoportban 2018 júniusának végén.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Trabant_(együttes)&oldid=27274355”