Ugrás a tartalomhoz

Új hullám (zene)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Az „Új hullám” lehetséges további jelentéseiről lásd: Új hullám (egyértelműsítő lap).
New wave
StíluseredetPunk, ska, reggae, power pop
Kulturális eredetEgyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, késő 1970-es évek
HangszerekDobfelszerelés, elektromos gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek
NépszerűségVilágszerte népszerű volt, főleg az 1970-es, 1980-as években
Leszármazott stílusok
Electropop – Mod revival – Szintipop – New Romantic

Az új hullám, vagy new wave egy rockzenei műfaj, amely az 1970-es évek végén alakult ki, és az 1980-as évek közepéig élte virágkorát. A punk műfajból alakult ki, megőrizte annak a populáris kultúra elleni elutasítását, és sok más stílusból ihletet merített, mint a rock and roll, ska, reggae, pop, mod, elektronikus zene és funk.

Története

[szerkesztés]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A new wave kifejezést eredetileg Seymour Stein, a Sire Records vezetője alkalmazta. Neki egy jól csengő névre volt szüksége, hogy a piacra vezethesse az újonnan felfedezett, addig csak underground státuszú együtteseit. Mivel a tanácsadói azt mondták neki, hogy a punk csak egy gyorsan elhaló divathullám eredménye, azonkívül ideológiai töltete, anarchizmusa és nyersessége miatt a zeneipar résztvevői üzletileg „nehezen kezelhetőnek” tartották, Stein kitalálta a new wave kifejezést, mert úgy vélte, hogy a zenéjük forradalmisága az 1960-as évek francia filmes új hullámának megfelelő. A filmes új hullám korszak művészei is tömegkultúraellenesek és kísérletezők voltak. A new wave kifejezés így a korai időkben a punk szinonimájának számított.

Fontosabb előadók és irányzatok

[szerkesztés]

A new wave úttörői között olyan neveket említhetünk, mint Adam and the Ants, Elvis Costello, a The Pretenders, a The Police vagy a Talking Heads. Megjegyezzük, hogy a new wave egyértelműen a nagy-britanniai zene „világhódításaként” értelmezhető. A legfontosabb előadók mind britek (noha Európa és az USA is kitermelte a saját new wave előadóit, mint például Németországban a német új hullámot, a Neue Deutsche Welle-t.)

Külön figyelmet érdemel a szocialista országok új hulláma. Ezek általában a punk együttesekkel egyetemben szigorúan tiltva voltak, kivétel Jugoszláviában és Lengyelországban. A jugoszláv új hullám is fontosnak tekinthető, hiszen a legtöbb jugoszláv új hullámos zenekar nagy szerepet játszott a később kialakuló magyar punk és new wave létrejöttében.

Magyar zenei új hullám

[szerkesztés]

Magyarországon az akkor uralkodó politikai viszonyok miatt a new wave mozgalom sajátos formája alakult ki. A kultúrpolitika tiltotta a punkot és az új hullámot, ezért a legtöbb együttestől lemezfelvétel híján csak néhány rossz állapotú demó maradt fenn.

Az új hullám elnevezést eleinte összevissza használta a sajtó, néha hagyományosnak tekinthető rockzenét játszó együttesekre is ráhúzták, mint például az Eddára és a Piramisra.

Voltak együttesek, akik lemezkiadási lehetőséghez jutottak, emiatt velük szemben mesterségesen keltett ellenséges hangulatot a közönség és más együttesek körében néhány újságíró (elsősorban S. J. és C. Gy.) azzal, hogy kitalálták és cikkeikben rájuk aggatták az „állami új hullám” bélyeget: KFT, GM49, Fórum, Prognózis stb. Igazából a Fórum inkább skát, a Prognózis rockzenét játszott. A valóságban például a közülük eredetiségével az irányzat meghatározó együttesévé váló KFT-t másokhoz hasonló módon próbálta ellehetetleníteni a kulturális vezetés, élén az egyetlen Lemezgyárral. Az ő sikerük annak volt köszönhető, hogy a megalakulásuk után szinte rögtön részt vettek a Magyar Televízió Tánc- és popdalfesztiválján, ahol Bábu vagy című számuk egyik napról a másikra a legkeresettebb együttessé tette őket. Bár a dal szövege enyhe politikai áthallásokat sejtetett, a népszerűség miatt már nem lehetett velük mit kezdeni. A Lemezgyár szerződést kötött velük, de lemezeiket szándékosan alig terjesztették (erről maga az akkori márkamenedzser nyilatkozott a Magyar Rádiónak), külföldi megjelenéseiket akadályozták, később másfél évre letiltották őket a Magyar Televízióból. Ők hívták meg Magyarországra a német Der Plan, az osztrák Drahdiwaberl és az olasz Bisca együtteseket.

A legfontosabb magyar alternatív zenét játszó új hullámos együttesek közé tartozik a Bizottság, az URH, az Európa Kiadó, a Neurotic, a Kontroll Csoport, a Spions, a VHK, és a Balaton. Létezett néhány kultikus klub, egyetemi klub, ahol viszonylag rendszeresen felléptek az új hullámos együttesek és általában nagy sikerű telt házas koncerteket tartottak. Rövid idő után azonban szó szerint a föld alá kényszerültek, hiszen abszolút nemkívánatosak voltak a magyar zenei színtéren. Zenéjük csak néhány, általában rossz minőségű felvételen maradt meg.

Jellemző azonban a magyar zenei színtérre, hogy a punk és az új hullám – ellentétben például Lengyelországgal vagy Jugoszláviával – mindvégig a periférián maradt, a fiatalok nagy része még az 1980-as évek közepén is a mainstream együttesekért rajongott. Ebben része volt MHV-nak, és valamennyire a „nagy generáció” néhány zenészének is, akik az új hullámmal szembeni ellenérzésüknek hangot is adtak az 1982-es tatai rocktanácskozáson.

Legfontosabb Neue Deutsche Welle-együttesek

[szerkesztés]

Legfontosabb jugoszláv új hullámos együttesek

[szerkesztés]

Szlovénia

[szerkesztés]

Horvátország

[szerkesztés]

Szerbia

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina

[szerkesztés]
  • Bijelo dugme (Sarajevo) – csak a Doživjeti stotu nagylemezükön

Macedónia

[szerkesztés]

Legfontosabb lengyel új hullámos együttesek

[szerkesztés]
  • Republika
  • Kryzys
  • Brygada Kryzys
  • Aya RL
  • Tilt
  • Madame
  • Siekiera
  • Variete
  • Kult

További információk

[szerkesztés]

Megszűnt oldalak

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Új_hullám_(zene)&oldid=26822582”