Ugrás a tartalomhoz

Torday Ferenc (orvos, 1871–1942)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torday Ferenc
SzületettTorday Ferenc Dezső
1871. október 11.[1]
Pest[2]
Elhunyt1942. június 10. (70 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzilágyi Szilárdka
(h. 1908–1942)
SzüleiTorday Ferenc
Foglalkozása
  • gyermekgyógyász
  • orvos
  • egyetemi oktató
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1892, orvostudomány)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (28/2, N/A, 4, 1)[3]
SablonWikidataSegítség

Tordai Torday Ferenc (Pest, 1871. október 11.Budapest, 1942. június 10.) gyermekorvos, a Budapesti Állami Gyermekmenhely főorvosa, egészségügyi főtanácsos, Torday Árpád (1874–1943) belgyógyász, egyetemi tanár bátyja.

Élete

[szerkesztés]

Torday Ferenc (1841–1888) gyermekgyógyász, egyetemi tanár és Leder Anna fiaként született. Orvosi oklevelét 1892-ben szerezte a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán, majd nemsokára a Bókay Klinika tagja lett. Mint tanársegédet 1904-ben nevezték ki a Budapesti Magyar Királyi Állami Gyermekmenhely főorvosává, ahol 1936-ig, nyugalomba vonulásáig szolgált. De még azután is három éven át vezette az Apponyi Albert Poliklinika gyermekrendelését. A Budapesti Tudományegyetemen 1908-ban kapta meg egyetemi magántanárrá képesítését, amit 1921-ben a közoktatásügyi miniszter az egészségügyi gyermekvédelemre is kiterjesztett. 1922-ben egészségügyi főtanácsosi, 1923-ban egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. A Poliklinika és az állami gyermekmenhely kórházi főorvosaként dolgozott. Szerkesztette a XVI. nemzetközi orvoskongresszus alkalmából a Munkálatokat és a Napilapot 1909-ben és 1903. május 21-től a Budapesti Orvosi Ujságot, 1905-től pedig a Gyermekvédelmi Lapokat. Gyermekgyógyászati tudományos dolgozatainak száma: 55. Tíz könyvet írt.

Felesége Szilágyi Szilárdka Teréz (1884–1959) volt, akivel 1908. június 17-én Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[4]

Munkái

[szerkesztés]
  • Sclerodermiához csatlakozott hemitrophia progressiva esete. Budapest, 1898. (Különnyomat a Gyermekgyógyászatból)
  • Légutakba jutott idegen test néhány esete. Budapest, 1899. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
  • Néhány gyakoribb fejlődési rendellenesség. Budapest, 1900. (Klinikai Füzetek X. 3.)
  • A gyermekgyógyászati irodalom 1899-ben. Budapest, 1900. (Klinikai Füzetek X. 10.)
  • A gyermekkori lugmérgezésről. Budapest, 1900. (Különnyomat az Egészség 5. füzetéből)
  • A gyermekkori hevenyfertőző kórok prophylaxisa. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
  • Az egészség közgazdasági jelentőségéről. Röpirat a közegészségügy államosítása érdekében. Budapest, 1902
  • Mamák könyve. (A gyermekápolás dióhéjban). Budapest, 1906
  • Mindennapi gyermekgyógyászat (Budapest, 1914)
  • Egészségügyi csecsemő-, gyermek és anyavédelem (Budapest, 1927)
  • Az újszülött élet-, kór- és gyógytana (Budapest, 1928)
  • Gyermekgyógyászati vénygyűjtemény (Budapest, 1930)
  • Gyermekgyógyászat (Budapest, 1935)
  • Gyermekdiagnostika (Budapest, 1935)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Base biographique (francia nyelven). Bibliothèque interuniversitaire de Santé
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. augusztus 22., PIM108073
  3. https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/torday-ferenc-ifj-tordai/
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 550/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 23.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Pesti Alfréd, Magyarország orvosainak Évkönyve. Budapest, 1905.