Torday Árpád
| Torday Árpád | |
| Született | Torday Árpád János 1874. december 11. Budapest |
| Elhunyt | 1943. február 12. (68 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Csató Margit Erzsébet (h. 1911–1943) |
| Szülei | Torday Ferenc |
| Foglalkozása | belgyógyász |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1897, orvostudomány) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tordai Torday Árpád (Budapest, 1874. december 11. – Budapest, Ferencváros, 1943. február 12.)[3] orvos, belgyógyász, egyetemi rendkívüli tanár. Torday Ferenc (1871–1942) öccse.
Életútja
[szerkesztés]Torday Ferenc és Leder Anna fiaként született orvoscsaládban. 1897-ben nyert orvosdoktori oklevelet a Budapesti Tudományegyetemen, ezután a budapesti II. számú kórbonctani intézetben dolgozott mint gyakornok, s ezt követően az I. számú belgyógyászat klinikán volt tanársegéd. 1911-ben a vér- és anyagforgalmi betegségek magántanára lett. Az első világháborúban négy évig különböző katonakórházakban teljesített hadi szolgálatot.Tizennégy évig működött a Kértly-klinikán, utóbb mint tanársegéd. A Kerületi Munkásbiztosító Pénztár orvosa volt, majd 1924-től 1939-ig, a korhatár elértéig a székesfővárosi Szent István Kórház belgyógyász-főorvosa. 1928-ban kapta meg egyetemi rendkívüli tanári kinevezését. 1930-tól végezte a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társaság titkári teendőit. Sokáig volt a Közkórházi Orvostársulat titkára, majd alelnöke, utána pedig az Újságírók Szanatórium Egyesületének volt a belgyógyász-szakorvosa. A Signum Laudis stb. kitüntetések mellett az egészségügyi főtanácsosi címet is kiérdemelte. Halálát szívizomelfajulás okozta.
Felesége Csató Margit Erzsébet (1891–1965) volt, akivel 1911. november 19-én Egerben kötött házasságot.[4] Gyermekei: Torday Irén, dr. Torday Árpád és dr. Torday Ferenc.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- A typhus és coli bakterium gyors megkülönböztetésére szolgáló újabb vizsgálati módszerekről. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
- A pestisről. Budapest, 1900. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
- Adalékok a leukaemia kérdéséhez. Budapest, 1905. (Klinikai Füzetek XV. 9., 10.)
- A vészes vérszegénységről. Budapest, 1909. (Klinikai Füzetek XIX. 3., 4.).
- A tüdő és az emésztőszervek rákja (Budapest, 1932)
- A légutak heveny fertőzéses bántalmai (Budapest, 1932)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Torday Árpád, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15845.htm
- ↑ BillionGraves (angol nyelven)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 527/1943. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése az egri polgári házassági akv. 248/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Budapesti Orvosi Újság, 1943. február 18. / 7. szám, 84. old.
További információk
[szerkesztés]- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- A magyar társadalom lexikonja. 2., bőv. kiad. Bp. 1931. A Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalata.
- Révai nagy lexikona XVIII. kötet (Tarján–Vár). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Bpest, 1905. 149. l.
