Torday Ferenc (orvos, 1841–1888)
| Torday Ferenc | |
| Született | 1841. június 10. Léh |
| Elhunyt | 1888. május 30. (46 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Leder Anna |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | gyermekgyógyász |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1865, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2, N/A, 6, 82) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tordai Torday Ferenc (Léh, 1841. június 10.[2] – Budapest, 1888. május 30.)[3] gyermekorvos, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Torday Gábor református lelkész és Kurecska Anna gyermekeként született. Orvosi tanulmányait Pesten végezte, ahol 1865-ben orvosdoktorrá avatták. 1884–85-ben a gyermekgyógyászatból egyetemi magántanár lett. 1866-tól egészen haláláig a Pesti (Nemzeti) Tornaegylet orvosa és a tornatanítóképző tanfolyamon az élettan és bonctan előadója volt. Publikációit a szem- és gyermekbetegségek gyógyításáról, a sportorvosi teendőkről írta.
Családja
[szerkesztés]Felesége Leder Anna volt.
Gyermekei:
- Torday Ferenc Dezső (1871–1942) gyermekorvos, egyetemi tanár. Felesége Szilágyi Szilárdka (1884–1959).
- Torday Judit Aranyka (1873–?), férjezett dr. Nemes Károlyné.
- Torday Árpád János (1874–1943) belgyógyász, egyetemi tanár. Felesége Csató Margit (1891–1965).
- Torday Berta Anna (1876–?). Férje Lipter Gyula István orvos (elvált).
- Torday Gábor József (1878–1925) ügyvéd. Felesége László Róza (elvált).
- Torday Amanda Anna (1879–?).
- Torday István János (1883–?).
- Torday Géza János (1886–1961) ügyvéd. 1. felesége Remzső Rozália (1895–?), 2. Kutas Margit
- Torday József (1888–?).
Művei
[szerkesztés]- Gerhardt Károly, A gyermekbetegségek tankönyve. Ford. Pest, 1872. (Kétly Károllyal).
- Az ember-boncztan, élettan és életrendtan rövid kivonatban tornatanítók számára. A szöveg közé nyomott 3 ábrával. Budapest, 1876.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Torday Ferenc, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15847.htm
- ↑ Születési bejegyzése a rásonyi református keresztelési akv. 1/1841. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
- ↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Budapest, Medicina, 1990
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Hőgyes Endre Emlékkönyve. Budapest, 1891. 222. l.
