Ugrás a tartalomhoz

Timár Zoltán (színművész)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Tímár Zoltán (bábművész) (aki 1963-ban született).
Ez a szócikk a színészről, színházigazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Tímár Zoltán (egyértelműsítő lap).
Timár Zoltán
Életrajzi adatok
Született1954. december 3. (69 éves)[1]
Békéscsaba[1]
Származásmagyar magyar
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola
Híres szerepeiOrsino William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok
Wurm Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Bálint Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: Egy szerelem három éjszakája
Melétosz Platón: Szokratész védőbeszéde
Fejedelem Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Timár Zoltán IMDb-adatlapja
Sablon • Wikidata • Segítség

Timár Zoltán névvariáns: Tímár Zoltán (Békéscsaba, 1954. december 3. –) magyar színész, színházigazgató.

Életpályája

[szerkesztés]

Szegeden folytatott középiskolai tanulmányokat és 1972-ben, 16 évesen otthagyta a szak­középiskolát és segédszínésznek állt Kecskeméten. Itt, segédszínészi munkája mellett hat hónap alatt leérettségizett. A Katona József Színházban Ruszt József volt az egyik mestere. Színészként, 1978-ban végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, Vámos László osztályában. 1978 őszétől Békéscsabán szerepelt, 1980-tól a budapesti Népszínház szerződtette, a Várszínházban lépett fel. Pályája elején mondta:

„Jó színház után vágyódom, ahol a próba után nem ér véget a szí­nésszé alakulás folyamata… hiszek abban, hogy lesz néhány pálya­társ, aki nem rohan állan­dóan.[2]”

1981-től egy évadot töltött Nyíregyházán, itt a Móricz Zsigmond Színház állandó társulatának egyik alapító tagja lett. 1982-től ismét Békéscsabán játszott. 1984-től 1987-ig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának tagja lett. Ezután három éven át Párizsban, egy évig Strasbourgban folytatott színházi ta­nulmányokat.[3]

Franciaor­szágból nyújtotta be színházigazgatói pályázatát is, mivel Gálfy László színházigazgatói mandátuma lejárt, és az 1992–1993-as évadban nyolc pályázó közül elnyerte a Békés Megyei Jókai Színház igazgató-főrendező állását. Vezetése alatt 15 százalékkal növekedett a nézőszám, az 1991-re terve­zett 6,5 millió forintos, később 10 millióra, majd 14 millió fo­rintra felemelt bevételi kötele­zettséget 15,5 millió forintra teljesítették. Ám évad közben a megyei közgyűlés megvonta tőle a bizal­mat – alkalmatlanság címén – és megfosztotta a kinevezésétől, s az egyik korábbi pályázót, Konter Lászlót bízta meg az igazgatói teendők ellátásával, újabb pályázatot kiírva a direk­tori szék betöltésére.

Konter Lászlót kinevezték a színház élére, az aláírásgyűjtési akciót kezdeményező, illetve sztrájk­kal fenyegetőző színészek egy részének fellépése következté­ben kirúgott színidirektor pe­dig beperelte a megyei önkor­mányzatot. 1993 októberében a Gyulai Munkaügyi Bíróság megállapította, hogy a direktor munkaviszo­nyának felmondása nem valós indokokra alapozódott, ezért kötelezte a megyei önkor­mányzatot: semmisítse meg a közgyűlés határozatát. Az íté­let nem volt jogerős.

Fontosabb színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmek, tv

[szerkesztés]
  • Sir John Falstaff (1977)
  • Érettségi bankett után (1978)
  • Hunyadi László (1978)... Hadnagy
  • A Danton-ügy (1978)
  • Ki beszél itt szerelemről? (1980)... egyetemi hallgató
  • Ha majd mindenünk meglesz... (1981)
  • Havasi selyemfiú (1981)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Timár_Zoltán_(színművész)&oldid=27498855”