Thékes István (újságíró)
| Thékes István | |
| Született | 1945. január 11. (80 éves) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Thékes István |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Életműdíj (2014) |
Thékes István (Szeged, 1945. január 11. –) magyar sportújságíró, Ifjúsági válogatott labdarúgó, sporttörténész.
Életpályája
[szerkesztés]Thékes István már fiatalon, tíz évesen sportolt, ekkor úszni kezdett, de később a labdarúgást választotta és tizenöt évesen már a Szegedi Honvéd igazolt játékosa volt. Az ifjúsági válogatottságig vitte, ahová 1963-ban hívták meg. Később megfordult a Diósgyőri VTK-nál és a Dorogi AC-nál is, de egy súlyos sérülés miatt nem lett élvonalbeli játékos és pályafutását is befejezte. Ezt követően 1971-ben jogászként doktorált, majd újságírói pályába kezdett és a Csongrád Megyei Hírlapnál helyezkedett el, sporttudósításai közül kiemelendő az 1973-as bajnokcsapatok Európa-kupája-döntő, de 1975-ben eltöltött két hónapot Kanadában is, ahol jégkorong mérkőzésekről készített feljegyzéseket és tudósításokat. 1973-tól 1975-ig a Szegedi Egyetemnek, 1976-tól 1984-ig a Délmagyarországnak publikált, majd 1984-től kezdődően a Népsport, később Nemzeti Sport munkatársa lett. Amatőr szinten továbbra is sportolt, 1973-ban pályára lépett az újságíró-válogatottban a Népstadionban, később pedig teniszezett, 2012-ben az újságírók számára rendezett Európa-bajnokságon aranyérmes lett, párosban pedig bronzérmet szerzett.[1][2][3]
Sporttörténészként fontosabb művei közé tartozik Juhász Gyula és Király-Kőnig Péter életének kutatása, utóbbi életéről, illetve az akkor 75 éves alapítási évfordulóját ünneplő Szegedi VSE-ről könyvet is írt.[4]
2014-ben a Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíjjal jutalmazta munkásságát.[5]
Családja
[szerkesztés]Nagybátyja Juhász Gyula költő, keresztapja Király-König Péter zeneszerző. Nős, egy fia van, István egyetemi tanár, korosztályos válogatott teniszező.[1][6]
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Király-Kőnig Péter életútja, 1990
- Hetvenöt éves a Szegedi Vasutas Sport Egyesület. 1919–1994; Délmagyarország, Szeged, 1994
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Thékes István: Fiatalok, még itt vagyok!. delmagyar.hu, 2015. január 10. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ Magyar arany- és bronzérem az újságírók tenisz EB-jén. nepszava.hu, 2012. május 11. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ Dolgozók Lapja: Igazolások a DAC-nál (1973.augusztus 10.sz.)
- ↑ Thékes István – újságíró. delmagyar.hu, 2002. szeptember 16. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ MSÚSZ: a Nemzeti Sport munkatársait is díjazták a sportújságírás világnapján. Nemzeti Sport, 2014. június 29. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
- ↑ A ravatalon. Magyarnemzet, 2003. május 17. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
