Taskent
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Taskent | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Üzbegisztán | ||
| Polgármester | Rahmonbek Usmonov | ||
| Irányítószám | 100000 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2 956 384 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 455 m | ||
| Terület | 3527 km² | ||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111°N 69.279722°EKoordináták: é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111°N 69.279722°E | |||
.svg) | |||
| Taskent weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.
Történelme
[szerkesztés]Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő, illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki.
751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig és a talaszi csatában győzelmet arattak. Így lett a térség az iszlám világ része. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták először a Taskent nevet.
1220-ban Dzsingisz kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött.
A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az Orosz Birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt.
A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.
Földrajz
[szerkesztés]
Taskent egy sík területen fekszik az Altaj hegység lábánál, 500 méteres tengerszint feletti magasságban.
A város egy aktív tektonikus terület felett fekszik, ezért gyakori a földrengés, 1966-ban egy a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségűt jegyeztek fel itt.
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata mediterrán (Köppen: Csa),[2] erős kontinentális hatással (Köppen: Dsa). A tél hideg és hóesés is jellemző, a nyár pedig hosszú, forró és száraz. A legtöbb csapadék decemberben, januárban és februárban fordul elő, a hóesés mértéke átlagosan 70 cm évente. A nyári időszakban nagyon kevés csapadék hullik, különösen a júniustól szeptemberig tartó időszakban. Az évi napsütés 2800 óra körül alakul.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 22,2 | 25,7 | 32,5 | 36,4 | 39,3 | 43,0 | 44,6 | 43,1 | 39,8 | 37,5 | 31,1 | 27,3 | 44,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 6,2 | 8,1 | 14,0 | 22,1 | 27,1 | 33,2 | 35,8 | 34,2 | 29,0 | 21,4 | 14,4 | 8,9 | 21,3 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 1,8 | 3,4 | 9,0 | 16,1 | 20,3 | 25,6 | 27,7 | 25,9 | 20,9 | 14,5 | 9,1 | 4,5 | 15,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,6 | −1,4 | 4,0 | 10,1 | 13,5 | 17,9 | 19,6 | 17,5 | 12,7 | 7,5 | 3,7 | 0,1 | 8,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −28,0 | −25,6 | −16,9 | −6,3 | −1,7 | 3,8 | 8,2 | 3,4 | 0,1 | −11,2 | −22,1 | −29,5 | −29,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 57 | 57 | 64 | 59 | 40 | 10 | 3 | 2 | 6 | 29 | 41 | 53 | 421 |
| Havi napsütéses órák száma | 117 | 127 | 164 | 216 | 303 | 363 | 384 | 365 | 300 | 226 | 150 | 105 | 2820 |
| Forrás: Centre of Hydrometeorological Service of Uzbekistan, Hong Kong Observatory | |||||||||||||
Közlekedés
[szerkesztés]Légi
[szerkesztés]A város nemzetközi repülőtere az Islom Karimov Taskent nemzetközi repülőtér.
Tömegközlekedés
[szerkesztés]A taskenti metró 1977-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. 2020-ban átadtak egy új metróvonalat. A villamosközlekedés 2016-ban teljesen megszűnt, hossza 130 km volt. Trolibusz 1947 óta működik a városban.
Híres emberek
[szerkesztés]- Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig)
- Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros
- Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó
- Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós
- Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó
- Habibullah Khán, 1901 és 1919 között afgán emír.
- Rustam Qosimjonov, sakknagymester
- Elena Kats-Chernin, zeneszerző
- Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző
- Yodgor Obid, költő és polgári aktivista
- Peter Odemwingie, focista
- Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő
- Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus
- Rashid Sunyaev, asztrofizikus
- Guryanov Mikhail, mérnök
- Mirdjalal Kasimov, focista
- Alik Szaharov, operatőr, rendező
- Shahzoda, énekesnő
- Leftheris Pantazis, énekes
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Dnyipro, Ukrajna
Seattle, Amerikai Egyesült Államok
Berlin, Németország
Isztambul, Törökország
Karacsi, Pakisztán
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Paul Stronski: Tashkent: Forging a Soviet City 1930-1966 (Central Eurasia in Context sorozat), University of PIttsburgh Press, Pittsburgh, 2010, ISBN 9780822961130
További információk
[szerkesztés]
