Tarka hegyisáska

Tarka hegyisáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Podisma;
Tudományos név
	Podisma pedestris; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tarka hegyisáska témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka hegyisáska témájú médiaállományokat és Tarka hegyisáska témájú kategóriát.

A tarka hegyisáska (Podisma pedestris) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése

A tarka hegyisáska testhossza a hím esetében 18-25 mm, a nőstény 24-30 mm. Közepes termetű, feltűnő színű sáska. Alapszíne lehet narancsbarnás, szürkés vagy sárgás, de sohasem zöld. A hímek észrevehetően kontrasztosabb színezetűek. A torpajzson keresztben 3 varrat húzódik. A szemtől széles sötét sáv indul a torpajzs hátsó széléig, amely a potroh szelvényein foltokra bomolva egészen a potroh végéig elhúzódhat. A potrohszelvények pereme halvány, így a sötét foltok sorozata miatt a potroh - főleg a hímek esetében - gyűrűzöttnek tűnhet. A hátsó comb alsó és belső fele élénkpiros, a lábszár acélkék fehér tüskékkel. Szárnya csökevényes, pikkelyszerű (2-4 mm-es); nagyon ritkán hosszúszárnyú egyedek is előfordulhatnak.

Nem ciripel, mindkét nem az állkapcsaival ad ki halk, csak közelről hallható, ropogó hangot.

Hasonló fajok

Magyarországon nem él hozzá hasonló faj.

Elterjedése

Eurázsiában honos az Ibériai-félszigettől egészen a közép-ázsiai Altaj vidékéig. Elsősorban a magasabb hegyvidékek lakója, az Alpokban (ahol 3000 méterig is hatol) igen gyakori. Skandináviában és a Baltikumban síkvidékeken is előfordul. Magyarországon inkább csak a magasabb (800 m feletti) hegyvidékeken fordult elő, de mára csak a Bükkben (Szilvásvárad, Miskolc, Nagyvisnyó, Répáshuta) maradtak biztosan állományai, a Mátrából és az Alpokaljáról (Bozsok, Kőszeg, Szentgotthárd) valószínűleg kipusztult.

Életmódja

A gyorsan felmelegedő, napsütötte és száraz élőhelyeket kedveli, főleg a gyér növényzetű, sziklás lejtők, köves hegyi rétek, kopárfoltos irtásokon, tisztások, félszáraz és száraz gyepek lakója. Többnyire a gyepszint alsó részében vagy a talajon tartózkodik. Elsősorban növényevő, füvek és lágyszárú növények leveleivel táplálkozik, de néha megeszi az elpusztult rovarokat is.

Kifejlett egyedeivel júliustól októberig találkozhatunk. A nőstény a növényzet nélküli, csupasz talajba rakja petéit. Az áttelelő peték több évig is életképesek maradhatnak. A kikelés után a lárvák ötször vedlenek, egy-egy fejlődési stádiumuk átlagos ideje tíz nap.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.