Takács Nándor
Takács Nándor | |
Született | 1927. január 15. Rábacsanak |
Elhunyt | 2016. július 11. (89 évesen)[1] Székesfehérvár[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | Szent István-székesegyház |
székesfehérvári püspök | |
Vallása | római katolikus egyház |
Szerzetesrend | sarutlan karmeliták |
Szerzetesi fogadalom | 1948. január 16. Keszthely |
Pappá szentelés | 1951. október 28. |
Püspökké szentelés | 1989. február 11. Esztergom, Esztergomi bazilika |
Szentelők |
|
Hivatal | székesfehérvári segédpüspök |
Hivatali idő | 1988–1989 |
Hivatal | székesfehérvári koadjutor püspök |
Hivatali idő | 1989–1991 |
Hivatal | székesfehérvári püspök |
Hivatali idő | 1991–2003 |
Elődje | Szakos Gyula |
Utódja | Spányi Antal |
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Nándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Takács Nándor Jusztin (Rábacsanak, 1927. január 15. – Székesfehérvár, 2016. július 11.)[2] magyar karmelita szerzetes, székesfehérvári katolikus püspök. 1988 és 1989 között a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, majd 1989 és 1991 között koadjutor püspöke, 1991-től 2003-as lemondásáig pedig megyés püspök.[3][4][5]
Pályafutása
[szerkesztés]1938. augusztus 4-én kezdte meg tanulmányait Keszthelyen a premontrei gimnáziumban, majd felvételt nyert a keszthelyi karmelita kiskollégiumba. 1942. július 19-én belépett a karmelita rendbe; 1943. július 20-án tette le első fogadalmát.[4] Ez után beöltözött kispap volt, és 1945 júniusáig Győrben tartózkodott. 1947. május 27-én érettségizett; egy építőtáborban az atyapusztai (Pápakovácsi külterülete) remetekolostor építkezésén dolgozott.
1947-ben kezdte meg a teológiai tanulmányait; az 1–3. évet a karmeliták keszthelyi teológiai főiskoláján végezte. Az örökfogadalmat 1948. január 16-án tette le Keszthelyen.[4][5] 1950-ben a rend működési engedélyét megvonta az állam;[5] augusztus közepétől újból Győrben élt. Szeptember 12-től a budapesti Központi Szemináriumban tanult, mint a Győri egyházmegye növendéke; itt végezte a teológja 4–6. évfolyamát. 1951. október 28-án szentelték pappá. 1954-ben[4][5] magna cum laude letette a doktori vizsgáját.
1951-ben Gyöngyösön lett kántor, orgonista. 1954–1959 között egyházzenei tanulmányokat folytatott és a központi szeminárium karvezetője[4][5] és énektanára volt.[5] 1956 után, 1957-től a Magyar Rádióban megkezdődtek az úgynevezett „katolikus félóra” közvetítések vasárnap reggelente Takács atya közreműködésével; 1959. március elejéig 31 adást készített el. Ezzel egyidejűleg a Központi Papnevelő Intézet prefektusa volt.[4]
1959 februárjában az Állami Egyházügyi Hivatal a kispapok békegyűlésekről való távolmaradása miatt eltávolította a központi szemináriumból[4][5] (a kispapok és tanárok nagy részével együtt),[5] és március 1-jétől fölmentették a prefektusi és énektanári-kórusvezetői szolgálat alól. 1959–1973 között el volt tiltva a papi működéstől. Ez idő alatt először Erzsébetvárosban a Rózsák terén volt karnagy, majd júniustól a gyöngyösi Szent Bertalan-főegyházban kántor, karnagy (5 és fél évig); ezt követően a Szent Urbán-templomban szolgált, felújította a templomot és gyermekkórust vezetett. 1964. december 16-án Dömsödre költözött, ahol kántor-tisztelendőként működött. 1966 augusztusától Csornán a Jézus Szíve-templom kántor-karnagya, emellett az egyházközségi temető gondnoka is volt: parcellázta, többféle katasztert készített (időpont, névsor, és helyrajz szerint) és rendezte a temetőt. A plébánián található halottak anyakönyvében felfedezte az akkori premontrei prépost (Burány Gergely) bejegyzését kilenc ember kötél általi haláláról 1919 végén. Újjászervezte a templom énekkarát. A fiatal káplánokkal megalapította az úgynevezett kegyes atyák névsorát. Ezt követően 1968-tól Budapest-Albertfalván volt kántor,[4][5] és vezette az albertfalvai énekkart. 1971-ben jubileumi ünnepséget szervezett Szent István ezeréves évfordulójának megünneplésére, és a Szent István által alapított tíz egyházmegyéből is meghívott egy-egy személyt az albertfalvi templomba. Bibliaismereti versenyt rendezett, Szent Pál életútja és tanítása címmel szentírás-magyarázatot tartott felnőtteknek.
1973. március 25-i keltezéssel reaktiválták. Április 1-jei hatállyal a mosonmagyaróvári plébánián lett kinevezett káplán, később 1978. szeptember 1-jétől Tatabánya-Alsógallán plébános, ahol énekkart is vezetett. 1986 augusztusától a győri kispapok lelki igazgatója (a győri szeminárium spirituálisa) és dogmatika tanára.[4][5] Papi és kántori tevékenysége mellett mindig sokat tett szolgálati helyein a helyi zenei kultúra fellendítéséért.
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]1988. december 30-án II. János Pál pápa carcabiai címzetes püspökké és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki. 1989. február 11-én szentelték püspökké Esztergomban.[4][5] Jelmondata: „Krisztus szeretetével és Mária hűségével” („Caritate Christi, fidalitate Mariae”).
1990-től koadjutor püspök, 1991-től megyéspüspök.[5] A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában a Karitász ügyeinek volt képviselője. A magyarországi egyházi zene központi szervezete, az Országos Magyar Cecília Egyesület püspök-elnökeként (1990–2004) a liturgikus zene ügyének volt felelőse.[4]
Felépítette a Szent Gellért Tanulmányi Házat. Az egyházmegyéjében újra indultak egyházi iskolák, óvodák, általános és középiskolák, sőt, Zsámbékon főiskola is indult.[5] Új templomok épültek Százhalombattán, Oroszlányban, Dunaújvárosban.[5] Egyházmegyei zsinatot hívott össze, melyet 1997. június 24-én, Keresztelő Szent János napján nyitottak meg, és június 28-ig tartott.[4][5] A zsinat határozatait 1998. augusztus 15-én, Mennybe Felvett Szűzanyának ünnepén hirdette ki. 2000-ben segítséget nyújtott az egyetlen magyarországi passió (Budaörsi Passió) létrejöttében.
2003-ban (76 éves korában) benyújtotta lemondási kérelmét a Szentatyának.[4][5] Ennek elfogadása után nyugdíjas éveit a székesfehérvári Országos Papi Otthonban töltötte.[5]
2016. július 11-én, szentségekkel ellátva hunyt el életének 89. évében; július 27-én a székesfehérvári Szent István-székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra.[5]
Művei
[szerkesztés]Néhány a zenei szerzeményeiből: „Az elsőt a fájdalmas Szűzanyához, a másik a húsvéti örömteli Szűzanyához, Stabat Mater, Regina coeli.”
Szerkesztett magyar vesperást. Szervezett koncerteket, áhítatokat, zarándoklatokat.
- Kisbojtárból főpásztor. Szerdahelyi Csongor beszélgetése Takács Nándor nyugalmazott megyéspüspökkel; Szent István Társulat, Bp., 2008 (Pásztorok)
- Laetare – gaudere. A XXI. sz. apostolutódja. Dr. Takács Nándor J. OCD. nyugalmazott megyéspüspök homíliái; Takács Nándor Jusztin, Székesfehérvár, 2016
Elismerések
[szerkesztés]- A Keszthelyi Premontrei Öregdiák Szövetség örökös díszelnöke
- 2000-ben a Fejér megyei közgyűlés a megye díszpolgárává avatta[5]
- 2001-ben Székesfehérvár díszpolgára lett[5][6]
- 2009-ben a Rábacsanak is díszpolgárává fogadta
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Elhunyt Dr. Takács Nándor Jusztin kármelita szerzetes, nyugalmazott székesfehérvári püspök (magyar nyelven), 2016. július 11. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
- ↑ Elhunyt dr. Takács Nándor. Székesfehérvári Egyházmegye, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
- ↑ Székesfehérvári Egyházmegye - Egyházunk
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Takács Nándor (magyar nyelven). Székesfehérvári egyházmegye. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
- ↑ Székesfehérvári egyházmegye - Elhunyt Dr. Takács Nándor Jusztin karmelita szerzetes, nyugalmazott székesfehérvári püspök
Források
[szerkesztés]- Szerdahelyi Csongor-interjú Takács Nándorral
További információk
[szerkesztés]- Bishop Jusztin Nándor Takács, O.C.D., Catholic-Hierarchy (angol)
- Takács Nándor püspök lelkigyakorlata Kunszentmártonban Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- dr. Takács Nándor
- Krisztus szeretetével és Mária hűségével – Dr. Takács Nándor
- Díszpolgárrá avatták földijei a püspököt[halott link]
- Beszélgetés Takács Nándor püspök atyával
- Studia in honorem S.E.R. Dr. Nándor J. Takács O.C.D. episcopi Albae Regiae in Hungaria a professoribus et alumnis Scholae Superioris Catholicae Zsámbékiensis de Vilmos Apor Nominatae oblata / Krisztus szeretetével, Mária hűségével. Takács Nándor köszöntése; Corvinus, Zsámbék–Bp., 2001 (A hét szabad művészet könyvtára)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előde: Szakos Gyula |
Székesfehérvári püspök 1991–2003 |
Utóda: Spányi Antal |