Tajnan
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}} (?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
Tajnan ( ) (臺南) | |||
| |||
Pinjin: Táinán Becenév: Déli város (南市) A főnix városa[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Kínai Köztársaság | ||
Régió | Délnyugat-Tajvan | ||
Rang | tartományi szintű város[2] | ||
Városközpont | Anping kerület | ||
Kerületek | 6 | ||
Alapítás éve | 1624 | ||
Polgármester | Huang Wei-cher | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 874 686 fő (2020)[3] | ||
Népsűrűség | 4394,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 1,0 m | ||
Terület | |||
Összesen | 2191,6 km² | ||
Időzóna | UTC+8 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 22° 59′, k. h. 120° 11′22.983333°N 120.183333°EKoordináták: é. sz. 22° 59′, k. h. 120° 11′22.983333°N 120.183333°E | |||
Tajnan ( ) weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajnan ( ) témájú médiaállományokat. |
Tajnan ( ) (tradicionális kínai: 臺南市, népszerű magyar átírásban Tajnan) Tajvan szigetének legrégibb, valamint a negyedik legnagyobb városa Tajpej ( ), Kaohsziung ( ), és Tajcsung ( ) után. Közlekedési csomópont is egyben, innen indul a kelet-nyugati keresztút. Nevének jelentése: Tajvan déli része. 2010. december 25. óta tartományi rangú város.[2]
1624–1661 között holland székhely volt. 1661-ben Kuohszingje ( ) tette a sziget fővárosává, miután elhódította Tajvan szigetét a hollandoktól. 1664–1885 között a sziget közigazgatási központja volt.
Nevezetes több mint 300 templomáról, valamint vallási ünnepeiről és körmeneteiről. Megtalálható a nyugati és a buddhista-taoista hagyomány társulása. Itt él a sziget legnagyobb keresztény közössége. A város az autópályától nyugatra, a vasútvonal két oldalán terül el, az óváros nyugaton, az újváros keleten, a tengeri kikötő az óvárostól 5 km-re nyugatra található. A város és környéke műemlékekben gazdag.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Fort Providentia (Vörösszőrűek erődje) két holland épületmaradvány emlékhelye, ahol ma két kínai templom áll a Wen Chang Ke (Ven Csang Ko) és a Hai Shen Miao (Haj Sen Miao). A templomok 1921 óta történeti múzeumnak adnak otthont.
- Fort Zelandia (Meghódoltatott erőd) 1634-ben épült, 1662-ben került Koxinga kezére. Kínai nevét tőle kapta.
- Guoxingye-templom és múzeum Guoxingye tiszteletére épült, aki elkergette a hollandokat a szigetről.
- Konfuciusz-templom a sziget legrégibb Konfuciusz-temploma, melyet a Ming-dinasztia híve Chen Yonghua (Csen Junghua) tábornok építtetett 1665-ben.
- Nagy Déli kapu a Konfuciusz-templomtól kb. 500 méterre délre található. 1723-ban egy mandzsuellenes felkelés révén épültek fel a város időközben lebontott falai. A falak nyolc kapujából három maradt meg, a Nagy Déli kapu van a legjobb állapotban, melyet park vesz körül.
- Mito-templom a vasútállomástól délkeletre a Keleti kapu környékén áll. 1718-ban épült. Nevezetes Kuan-yin (Kuanjin) istennő ezerkarú szobráról.
- Öt Ágyas-templom egy szentély a város délnyugati részén. A Ming uralkodóházbeli Zhu (Csu) herceg öt ágyasának állít emléket, akik követték urukat az önkéntes halálba, mikor a mandzsuk átvették az uralmat a sziget felett.
- Matsu Miao-templom a tengeri hajósok védelmezőjének tiszteletére épült. Nevezetes gazdag, aranyozott fafaragásairól.
- Kuan-ti-templom a háború istenének emlékhelye.
Tainan környéke
[szerkesztés]- Korall-tó Tainantól 33 km-re északkeletre található. Ez a második legnagyobb tó a szigeten. Nevét alakjáról kapta, sok öböl, sziget és félsziget tarkítja.
- Tsengwen-víztározó Tainantól 60 km-re északkeletre terül el. 1973-ban készült el. A tó a vizét a Korall-tóba csorgatja.
- Kuantzulin meleg források Tainantól 70 km-re északkeletre találhatóak. Agyagot tartalmaznak. A japán időkben lett felkapott üdülőhely a környékük.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Logo. Tainan University of Technology. (Hozzáférés: 2011. január 7.)[halott link]
- ↑ a b City upgrades draw mixed reaction. Taipei Times, 2009. június 25. (Hozzáférés: 2010. november 12.)
- ↑ https://www.stat.gov.tw/ct.asp?mp=4&xItem=47698&ctNode=549