Ugrás a tartalomhoz

Szuverén Nemzetek Európája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szuverén Nemzetek Európája (ESN)
Adatok
ElnökRené Aust [1]

Alapítva2024. július 10.

Ideológiahazafiság
szuverenitásvédelem
antiglobalizmus (antiföderalizmus)
nacionalizmus
euroszkepticizmus
bevándorlásellenesség
Politikai elhelyezkedésszélsőjobboldal
Parlamenti mandátumok25
Hivatalos színeisötétkék

A Szuverén Nemzetek Európája (angolul: Europe of Sovereign Nations, németül: Europa souveräner Nationen, röviden Szuverenisták) 2024. július 10-én alakult szélsőjobboldali[2][3] képviselőcsoport az Európai Parlamentben. Politikai ideológiái között megtalálható a globalizációellenesség, a bevándorlásellenesség és a nacionalizmus. A legnagyobb tagja az Alternatíva Németországért (AfD) párt.[4][5]

Alapítása

[szerkesztés]

Megalapítása szervesen kapcsolódik a német Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párthoz, mely korábban az Identitás és Demokrácia tagja volt. 2024 folyamán azonban nézeteltérések keletkeztek a pártcsoport többi tagjaival, és kiszorult a frakcióból. A korábbi szövetségesek az AfD-t a 2024-es európai parlamenti választás után sem fogadták be az újonnan létrejött Patrióták Európáért csoportba, ezért a párt nekikezdett egy radikális nemzeti politikát képviselő európai pártcsoport létrehozásának.[6]

Az új frakció alapját a nemzeti erők által 2024 áprilisában aláírt Szófiai Nyilatkozat[7] adná. A Nyilatkozat aláírói hangot adnak annak a véleményüknek, az Európai Unió jelenleg nem képes megfelelő intézményes választ adni a jelenkori egzisztenciális válságra és olyan terjedő ideológiákra, melyek az európai civilizáció alapvető értékeinek fennmaradását kockáztatják. A Nyilatkozat továbbá kiemel három alapelvet, amely mellett a képviselt pártok kiállanak az elkövetkező európai parlamenti ciklus során:

  • egyenlő és szuverén államok közötti kapcsolatokon alapuló politikai rendszerek erősítése, a nemzetközi vállalatok és pénzintézmények érdekeinek visszaszorítása
  • a bürokrácia hatalmának visszaszorítása, a demokratikus intézmények és az állampolgárok érdekeinek előtérbe helyezése
  • az Európában zajló háború megállítása, a béketeremtés eszközeivel való független politizálás[8]

Az alapítás során számos párt neve felmerült a létrejövő pártcsoporthoz való csatlakozással kapcsolatban, de az alapító párt végül úgy döntött, hogy néhányuk belépését elhalasztja, mert szeretné mélyrehatóbban megismerni őket. Indulásként végül kilenc uniós tagország – köztük Magyarország – 28 képviselője fogja alkotni a pártcsoport tagságát a július eleji hivatalos nyilatkozatok szerint, amivel már teljesíti a frakcióalapításhoz is szükséges feltételeket.[9]

Olyat teszünk ma, ami még nemzeti radikálisnak mondott magyar pártnak sohasem sikerült. Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a szövetségeseinkkel megalakítjuk az új európai pártcsaládot, az EP új frakcióját.
Toroczkai László (Mi Hazánk Mozgalom)

Tagszervezetek

[szerkesztés]

A következő pártok képviselői alkotják a tagságot a 2024–2029-es európai parlamenti ciklusban (közülük néhány képviselő nem lesz tagja a csoportnak):[9]

Ország Párt neve Képviselők száma
 Bulgária Újjászületés
Vazrazhdane
3 / 17
 Csehország Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD)
Svoboda a přímá demokracie
1 / 21
 Franciaország Visszahódítás
Reconquete
1 / 81
 Lengyelország Koalíció a Köztársaság Megújítására – Szabadság és Remény
Nowa nadzieja[10]
3 / 53
 Litvánia Nép és Igazságosság Unió
Tautos ir teisingumo sąjunga
1 / 11
 Magyarország Mi Hazánk Mozgalom
1 / 21
 Németország Alternatíva Németországért (AfD)
Alternative für Deutschland
14 / 96
 Szlovákia Köztársaság Mozgalom
Republika
1 / 15
Összesen:
25 / 720

Jegyzetek

[szerkesztés]