Tionil-klorid
Tionil-klorid | |
A tionil-klorid szerkezete | |
A tionil-klorid 3D-modellje | |
Más nevek | szulfinil-klorid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7719-09-7 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | SOCl2 |
Moláris tömeg | 118,97 g/mol |
Megjelenés | színtelen vagy halványsárga színű folyadék |
Sűrűség | 1,638 g/cm³ (20 °C)[1] |
Olvadáspont | −104,5 °C[1] |
Forráspont | 76 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | Bomlik, hidrolizál[1] |
Viszkozitás | 0,6 cP |
Gőznyomás | 121 hPa (20 °C)[1] |
Kristályszerkezet | |
Molekulaforma | trigonális piramis |
Dipólusmomentum | 1,4 D |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Maró (C)[2] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R14, R20/22, R29, R35[2] |
S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45[2] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Rokon vegyületek | Szulfonil-klorid Szelén-oxidiklorid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A tionil-klorid vagy szulfinil-klorid egy szervetlen vegyület, amelynek összegképlete SOCl2. A kénessav savkloridja, szerkezete a kénessavéból vezethető le, a kénessavmolekulában található két hidroxilcsoportot klóratomokkal helyettesítve. A molekulája trigonális piramis alakú. Színtelen, levegőn füstölgő, szúrós szagú folyadék.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Vízzel hevesen reagál, hidrolizál. A folyamat során kén-dioxid fejlődik és sósav keletkezik. A hidrolízis reakcióegyenlete:
Hevítés hatására elbomlik, a bomlás termékei a kén-trioxid, a dikén-diklorid és a klór. Ez a reakció megfordítható
Előállítása
[szerkesztés]A tionil-klorid foszfor-pentaklorid és kén-dioxid reakciójával állítható elő.
Előállítható a „kémiai tulajdonságai” részben szereplő második, megfordítható reakció alapján is.
Felhasználása
[szerkesztés]A tionil-kloridot a szerves kémiában klórozószerként alkalmazzák. Elektrolitként szolgál a lítiumakkumulátorokban. Felhasználják növényvédőszerek, kártevőirtószerek, gyógyszerek és festékek előállításához is.[1]
Források
[szerkesztés]- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f A tionil-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 24. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A tionil-klorid (ESIS)[halott link]