Sztannán
| sztannán | |||
 A sztannánmolekula szerkezete és mérete | |||
 A sztannánmolekula pálcikamodellje |
 A sztannánmolekula kalotta-modellje | ||
| IUPAC-név | sztannán | ||
| Más nevek | ón-tetrahidrid ón-hidrid ón-hidrogén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 2406-52-2 | ||
| ChemSpider | 109776 | ||
| ChEBI | 30419 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | KXCAEQNNTZANTK-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | SnH4 | ||
| Moláris tömeg | 122,71 g mol−1 | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 5,4 g dm−3, gáz | ||
| Olvadáspont | −146 °C (127,15 K) | ||
| Forráspont | −52 °C (221,15 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | ? g/100 ml (?°C) | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon ónorganikus vegyületek | tributilsztannán (Bu3SnH) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A sztannán szervetlen vegyület, az ón hidridje, képlete SnH4. Lítium-alumínium-hidrid (LiAlH4) és ón-tetraklorid (SnCl4) reakciójával állítható elő.[1] Szobahőmérsékleten lassan ónra és hidrogénre bomlik,[1] levegővel érintkezve meggyullad. 150 °C felett gyorsan bomlik.
Erősen mérgező, gáz halmazállapotú fém-hidrid. Analóg a metánnal.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Stannane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 507. o. (1999). ISBN 963-18-9144-5