Szobonya család
Nagy Endrédi és födémesi Szobonya család (Zobonya; nagyemőkei előnévvel is) Bars vármegye egyik legrégiebb nemes családja.
Történetük
[szerkesztés]A család a Hontpázmány nemzetségből ered.[1] Rokon családok voltak még a nagyemőkei Deseő család és a zsitvafödémesi nemesek. Első ismert közös ősüknek tartott személy Sebeslav lehetett. Sebeslav fia Péter comes bővítette a család birtokait a 13. század végén. Az ő két fia lett a Szobonya és a Deseő család őse.
1352-ben Zobonya fia László Nagy Lajos szászkői várnagya volt. 1356-ban Mocha fia Jakab, fiú örököse nem maradván, Nagyendréd felét lányának, másik felét vejére födémesi Szobonya fia Jánosnak adta.[2] 1364-ben Szobonya fiai adományt kaptak az említett birtokra.[3] 1370-ben pereskedtek a kúrián történt károk miatt.[4] 1382-ben az özvegy megerősíttette az adománylevelet.[5]
1401-ben Szobonya Miklós Bars vármegye ispánja volt.
1410-ben Zsigmond király más birtokok mellett a lapásgyarmati részeikben is megerősíti a Szobonya családot.[6] 1418-ban Kanizsai János esztergomi érsek halála után Hölvény Pohoban nevű, az érsekséghez tartozó földjét a Szobonya család és más barsendrédi nemesek jogtalanul elfoglalták.[7]
1442-ben Erzsébet királyné Ipolynagyfalut Fedémesi Zobonya Imrének és Deedi Farkas Péternek, drégely kapitányainak adta. 1466-ban a király az egyik Szobonya ág kihalta miatt eladományozott egy nagyendrédi birtokrészt.[8] 1466-ban Szobonya János visszaadta a 4,5 zálogolt házhelyet dereszlényi Magnus Benedeknek, akinek 1467-ben Szobonya István zálogba adta elhagyott fél házhelyét.[9] 1469-ben a király a család örökölt birtokaira új adományt ad.[10] 1482-ben a nagyendrédi családtagokat bíróság elé hívták.[11] 1494-ben Miklósnak adott zálog ügyében folyt pereskedés.[12] 1497-ben hatalmaskodásaikra panaszkodtak.[13] 1519-ben a váradi és endrédi családtagok osztályt végeztek.[14] 1524-ben Szobonya Miklós 3 endrédi telket zálogba adott a váradi rokonának.[15] Az 1531-es tizedjegyzék is említi endrédi birtokukat.[16]
Családfáját Nagy Iván a 15. század közepéig tudta visszavezetni, amikor nagy-endrédi és födémesi Szobonya Lászlót már 1466 előtt említik. 1526. február 2-án Monosthor-i Zalay János királyi ember Mátyás, Dwbnicz-i pap, a nyitrai egyház Szent Ilona oltárának igazgatója káptalani ember jelenlétében Naghemeke birtokon végre akarta hajtani a Medwes Farkas pesti polgár javára Emeke-i Zobonya Imrével szemben hozott ítéletet, de Babyndal-i Mátyás Salgo-i Mihály nevében visszaűzte őket az ítélet végrehajtásától.[17]
1588-ban Lázárnak fiai Farkas, János és István osztató parancs mellett osztoztak meg a nagy- és kisendrédi, kissallói, kissári és kisbaracskai részjószágokban.
1611-ben Szobonya Bálint tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.[18] Pál 1618-ban Forgách Zsigmondtól nádori osztoztató parancsot eszközölt, főleg az anyja Gyepes Anna utáni javakra nézve nagybátyja István ellen, mint nejétől Gyepes Fruzsinától származott gyermekei gyámja ellen az említett javakon kívül Kisbélád, Kisherestény és Cseke, Szent György, Ürmény, Szent Mihály-úr pusztabeli részbirtokok iránt.
1626-ban Bars vármegye Szobonya Pált és Lipthay Imrét küldte követül Bethlen esküvőjére.[19] Móre István felesége Szobony Erzsébet 1651-ben zálogosította el kisbéládi birtokait Török Zsigmond (17. század) Bars vármegye (1651-1656) és a Verebélyi szék alispánjának.[20]
A család címerét több változatban ismerjük.
Birtokaik
[szerkesztés]Bars vármegyében a család az előnevéül szolgáló Nagyendréden kívül több helyen is birtokos volt.
Birtokoltak többek között Bánócon, Bolyon, Csekén, Garamladoméron, Kisbéládon, Kisherestényben, Lapásgyarmaton, Nagycseben, Nagyemőkén, Pálföldén, Szentmihályúron, Szolnocskán, Ürményben.
Neves családtagok
[szerkesztés]- Szobonya Miklós, Bars vármegye alispánja (1524) volt, a huszitizmus támogatásával vádolták meg[21]
- Szobonya Pál, Bars vármegye táblabírája (1614), majd alispánja (1619), és 1635-1637-ben országgyűlési követ volt
- Szobonya István lévai hős, valószínűleg kistapolcsányi várkapitány.[22]
- Szobonya János 1816-ban Abaúj vármegye esküdtje. E néven János 1833-ban Abaúj vármegye esküdtje, majd 1839-ben főszolgabírája volt
- Szobonya Antal 1832–1836-ban Szántón lakott, Abaúj vármegye tiszteletbeli alügyésze volt
- Szobonya Mihály (1855-1898) festőművész
- Viliam Soboňa (1947) szlovák politikus, orvos
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lukačka, J. 1990: Majetky a postavenie Ludanickovcov na Slovensku do začiatku 14. storočia. Historický časopis 38, 3-14; 1994: Najstaršie nitrianske šľachtické rody. In: Najstaršie rody na Slovensku. Martin, 105-106; 1997: Erby najstarších šľachtických rodov Nitrianskej stolice. In: Heraldika na Slovensku. Martin, 81-82.
- ↑ DLDF 98281; DRHA XL 576; Sitár 2020, 394.
- ↑ DLDF 98281; DRHA XLVIII 567, 586, 1001; Sitár 2020, 395.
- ↑ DLDF 91774; Sitár 2020, 395.
- ↑ DLDF 98281; Sitár 2020, 395.
- ↑ DL 83059; Peter Keresteš (zost.) 2015: Janíkovce - dejiny Janíkoviec od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 85.
- ↑ DLDF 248507; Ľuboš Trubíni 2022: Stredoveké Vráble. Vráble, 111.
- ↑ DLDF 206646; Sitár 2020, 395.
- ↑ DLDF 90711; 98183; Sitár 2020, 395.
- ↑ DLDF 72682; Sitár 2020, 395.
- ↑ DLDF 58181; 99738; 205680; Sitár 2020, 395.
- ↑ DLDF 90717; Sitár 2020, 396.
- ↑ DLDF 205212; 59866; Sitár 2020, 396.
- ↑ DLDF 47283; Sitár 2020, 396.
- ↑ DLDF 205168; 205109.
- ↑ MNL E158, III, 301; Sitár 2020, 396.
- ↑ DLDF 90601.
- ↑ Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet
- ↑ A családi élet. In: Reiszig Ede: Bars vármegye története.
- ↑ Keresteš 2010, 167.
- ↑ Peter Keresteš 2003: Dejiny Ivanky pri Nitre. Nitra - Bratislava, 61, 69. jegyzet; Branislav Varsik 1965: Husitské revolučné hnutie a Slovensko. Bratislava, 247, 273, 282.
- ↑ Óváry 1901, 219 No. 1366 Wesselényi Ferenc nádor levele Lobkovitzhoz 1665. február 28. Lipcse; A pártfogója az özv. Rákócziné Báthory Zsófia lehetett, lásd még: MNL E204 Kamarai misszilisek, 9. csomó, 1966; Szobonya István a lévai csatában szerzett hírnevére lásd: Léva ostroma; Szobonya-címer#nagyendrédi és födémesi Szobonya; Bánlaky - a lévai csata
Források
[szerkesztés]- Tomáš Sitár 2020: Osídlenie Tekovskej stolice v stredoveku. Krná.
- Peter Keresteš a kol. 2015: Janíkovce – Dejiny obce od najstarších čias až po súčasnosť. Nitra, 86-87, 97, 317.
- Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. Bratislava.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.