Szeszlér Sándor
| Szeszlér Sándor | |
| Született | 1866. június 11. Pest[1] |
| Elhunyt | 1915. március 23. (48 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | műépítész, törvényszéki szakértő, hadnagy |
| Halál oka | agyhártyagyulladás |
| Sírhelye | Farkasréti temető (38-1-25/26)[4][5] |
Szeszlér Sándor, Sessler (Pest,[6] 1866. június 11.[7] – Budapest, 1915. március 23.)[8] műépítész, törvényszéki szakértő, hadnagy.
Életrajza
[szerkesztés]Szeszlér (Sessler) Henrik és Frankl Ernesztina fia. A charlottenburgi műegyetemen (ma: Berlini Műszaki Egyetem) töltött évei után, Hauszmann Alajos építészeti irodájába került,[9] s ez időben a Légrády testvérek bérpalotájának és a New-York biztosító társaság palotájának tervezői és művezetői munkálataiban vett részt.[9][10] Önálló építészeti minőségében sok kiállítási épület szerepel. Az 1896-os millenniumi kiállítás számára tervezett néhány pavilont, majd 1900-ban a párizsi világkiállítás magyar osztályában működött. 1902-ben a pozsonyi mezőgazdasági kiállítás összes építészeti teendőit végezte el és a budapesti iparcsarnokban rendezett sütőipari kiállítás (1907) építészeti és iparművészeti részeit tervezte és vezette is az építkezést.[10][11] Építészeti körökben igen tevékeny és érdemes embernek ismerték.
Elhunyt 1915. március 23-án délután 3 órakor agyhártyagyulladásban. Sírja a Farkasréti temetőben található (38-1-25/26).[12] Neje Witzig Gertrúd volt, aki 43 évvel élte túl férjét.[13]
Nevezetesebb épületei
[szerkesztés]- 1896: milleniumi kiállítás néhány pavilonja, Budapest[11]
- 1902: mezőgazdasági kiállítás építészeti része, Pozsony[11]
- 1907: sütipari kiállítás építészeti és iparművészeti része, Budapest, Iparcsarnok[11]
- A Győri út 14. sz. alatti saját háza[10]
- Gróf Forgács Sándorné palotája, Alsókemence[9][10]
- Báró Harkányi János uradalmának gazdasági és hivatalnoki épületei[10]
- Uray-féle családi ház, Szatmár[9][10]
- Dunkel gyárigazgató háza, Miskolc[10]
- Suher penziót és szanatórium, Hűvösvölgy[10]
Ezeken kívül még egyéb villaépítkezéseket is végzett a főváros környékén.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ születési anyakönyvi kivonat
- ↑ https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/PIM92073
- ↑ https://www.mke.hu/lyka/14/218-240-kronika.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az anyakönyv településre utaló adata
- ↑ A pesti neológ. izr. hitközség anyakönyve, 544/1866. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 640/1915. folyószáma alatt.
- ↑ a b c d Magyar zsidó lexikon, i. m.
- ↑ a b c d e f g h i Lyka: Művészet, i. m.
- ↑ a b c d Gottdank, i. m.
- ↑ Budapesti Negyed / 40-41-42. A Farkasréti temető. [2011. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 12.)
- ↑ Szül. Berlin, 1872. aug. 11., megh.: Bp-VI. ker. 1958. márc. 7.
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- (szerk.: Lyka Károly): Művészet. Tizennegyedik évfolyam, 1915, Negyedik szám, p. 218-240.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.U.K. Kiadó, Budapest, 2018, ISBN 9786155361715
- Neje gyászjelentése