Szerkesztővita:Valdez
Új téma nyitásaKöszöntünk a magyar Wikipédiában, Valdez!
A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a segítség lapokon, akkor a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára! Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Bináris 2006. november 23., 10:20 (CET) |
képlicenc
[szerkesztés]Szia. Nem adtál meg semmilyen licencet, amikor felküldted a Kép:Halogén ciklus illusztráció.PNG-t. Kérlek, ezt pótold, jelöld meg, honnan van a kép és milyen licenc alatt használható. Ha ezt nem teszed, sajnos hamarosan töröklnünk kell a képet. Üdv, Iller :o 2006. november 24., 10:09 (CET)
Bocs, hogyan adhatom meg utolag? Egyébként én rajzoltam, és közkincsnek szánom. Rájöttem, tárgytalan.
Itt nézz szét: WP:KÉPLIC, ha saját, akkor legjobb a {{Kettős licenc}} megadása. Úgy teheted meg, hogy megnyitod a képnél a szerkesztőablakot, és beleírod, hogy ==Licenc==, az alatta lévő sorba meg, hogy {{Kettős licenc}}. Ennyi az egész. Üdv, további jó szerkesztéseket! Iller :o 2006. november 24., 10:44 (CET)
Azt az oldalt néztem, de akkor nem értettem meg, hogy egyszerűen, csak be kell szúrni. Köszi.
Nincs mit, ügyes vagy. Még egy dolog, ha vitalapra írsz, mint itt is fölöttem, a végére mindig tegyél négy ~ jelet, ebből lesz az aláírás, innen lehet tudni mindig, hogy mit ki mondott és mikor. További jó wikizést! Iller :o 2006. november 24., 10:55 (CET)
Fémhalogén lámpa
[szerkesztés]"A higanylámpához hasonlóan fémgőzök gerjesztésével állítja elő a fényt egy kvarc vagy kerámia kisülőtestben. A kisülő test nagy nyomású argont, higanygőzt, és különböző fém-halogenideket tartalmaz. Ezek összetétele határozza meg a lámpa színképét."-idézet a cikből. Halogén körfolyamat pedig az izzólámpákban van, ahol a volfram szál regenerálására szolgál (lásd ott). A fémhalogén lámpában nem halogén van, hanem fém-halogenidek és a szinvisszadás javitását szolgálják. Nem tudom ha elég meggyözö voltam. Nyukadi 2007. február 27., 20:35 (CET)
Ez igaz, de nem vegyület formájában adják a fényt. Az ív hőmérsékleten elbomlanak, és atomi sugárzóként viselkednek, kivéve az ón-csoport elemei, mert azoknak molekuláris sugárzása is jelentős. Ha úgy tetszik, itt meg az ívet kell regenerálni :)
"Ez a vegyület gőzállapotban disszociál:
MmXn = m M +n X
Az alkalmazott halogenidek disszociációs reakciójának egyensúlyi állandója olymódon függ a hőmérséklettől, hogy a kisülőcső falának a hőmérsékletén a reakció nagyon erősen balra van eltolva, gyakorlatilag csak tiszta halogenid van jelen, amely nem támadja meg a kvarcot. A forró ívben viszont majdnem teljes mértékű disszociáció lép fel és így ott a szabad fématomok részt vehetnek a kisűlésben."- Oldal Endre: Vákuumfizikai folyamatok fényforrásokban
Valdez 2007. február 28., 07:56 (CET)
Valamikor azt mondta nekem valaki hogy "fél igazság rosszabb mint egy hazugság". Amiket ide leirtál inkább a szocikekben let volna a helye (halogén körfolyamat, fémhalogén lámpa), akkor biztos nem töröltem volna azt a pár szót a cikből. A halogén körfolyamatott egy fényképészeti könyvből ismertem és ennek alapján emlitettem meg a jód cikben, de probáltam olyan szinten fogalmazni, hogy olyan is megértse aki nem hallott róla (nem tudom ha sikerült). Itten az ízzószál regenerálását szolgálja, ami nincs a fémhalogén lámpákban. A fent emlitet két ciket át lehetne irni ugy, hogy egy laikus is feleletet kapjon olyan kérdésekre mint: miért?, mi a szerepe?, hogyan megy végbe?, milyen elven müködik? stb. Ha valaki a "Lap találomra" segitségével a halogén körfolyamatra téved, akkor értse meg miről van szó és csak ha többet akar tudni küldjük - "Oldal Endre: Vákuumfizikai folyamatok fényforrásokban". Nyukadi 2007. február 28., 19:32 (CET)
Akkor visszategyük? Megpróbálom majd, érthetőbbé tenni. (Nem ígérem, hogy a héten, mert sok a meló) Azért haboztam ezt a forrást említeni, mert belső céges oktatóanyag. Összesen 500 példányt nyomtak belőle. Majd megnézem, például a Borsányi féle könyvet, hogy mennyit ír róla. Valdez 2007. március 1., 16:12 (CET)
Licenc nélküli kép
[szerkesztés]Ezt az üzenetet Damibot vita automatikusan helyezte el a vitalapodon, kérdéseddel fordulj a gazdájához, vagy a Kocsmafalhoz. --Damibot vita 2007. december 21., 19:04 (CET)
Szia!
Még jobb lenne a táblázat, ha ott lenne a magyar megjelenés dátuma is. Most kicsit félreérthető a "megjelenési dátum", mert aki nem ismeri, azt hiheti, hogy azok a magyar megjelenésre vonatkoznak, pedig nem... misibacsi*üzenet 2009. június 10., 22:35 (CEST)
Annak utána kell néznem, nem tudom megígérni, de megpróbálom. Sajnos, van, amit többször is kiadtak, különböző fordításokban. pl.: A Guards!Guards! például először Fegyverbe!Fegyverbe! címmel jelent meg, de most boltokban már csak az új fordítás kapható Őrség!Őrség! címen. Valdez vita 2009. június 12., 21:02 (CEST)
ballasztok
[szerkesztés]Szia! A Ballasztok (világítástechnika) c. cikkhez tudnál adni forrásokat? Köszi! SyP 2009. június 21., 11:18 (CEST)
Nem nagyon tudok sok konkrétat ajánlani, meglehetősen belterjes a fényforrás szakma. Ezt pl. inkább a több éves szakmai ismereteim alapján írtam, mint konkrét könyv alapján és már nem is dolgozom ott (ld. válság), ezért nehezebben férek hozzá, de a témában az abszolút alapműként javaslom megnevezni: http://openlibrary.org/b/OL5323494M/Fluorescent-lamps Ez kicsit régi, de jó része még ma is igaz. Illetve akit, mi lámpások hivatkozási alapnak tartunk az a téma másik nagy öregje John Francis Waymouth (http://home.frognet.net/~ejcov/waymouth.html). Neki is rengeteg többé-kevésbé idevágó publikációja van, de elég nehéz hozzájuk férni.
Ezt a könyvet tudnám még említeni: Robert S. Simpson:Lighting control-technology and applications , de nekünk ez túl ismeretterjesztő volt. Valdez vita 2009. június 28., 20:02 (CEST)