Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztővita:Valdez

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Valdez 15 évvel ezelőtt a(z) ballasztok témában
Üdvözlet! Köszöntünk a magyar Wikipédiában, Valdez!

A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. Ha bármi kérdésed lenne, amire nem találsz választ a segítség lapokon, akkor a kocsmafalon érdeklődhetsz. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára!

Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a felhasználói lapodon (például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~.

Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Bináris 2006. november 23., 10:20 (CET)Válasz

képlicenc

[szerkesztés]

Szia. Nem adtál meg semmilyen licencet, amikor felküldted a Kép:Halogén ciklus illusztráció.PNG-t. Kérlek, ezt pótold, jelöld meg, honnan van a kép és milyen licenc alatt használható. Ha ezt nem teszed, sajnos hamarosan töröklnünk kell a képet. Üdv, Iller :o 2006. november 24., 10:09 (CET)Válasz

Bocs, hogyan adhatom meg utolag? Egyébként én rajzoltam, és közkincsnek szánom. Rájöttem, tárgytalan.

Itt nézz szét: WP:KÉPLIC, ha saját, akkor legjobb a {{Kettős licenc}} megadása. Úgy teheted meg, hogy megnyitod a képnél a szerkesztőablakot, és beleírod, hogy ==Licenc==, az alatta lévő sorba meg, hogy {{Kettős licenc}}. Ennyi az egész. Üdv, további jó szerkesztéseket! Iller :o 2006. november 24., 10:44 (CET)Válasz

Azt az oldalt néztem, de akkor nem értettem meg, hogy egyszerűen, csak be kell szúrni. Köszi.

Nincs mit, ügyes vagy. Még egy dolog, ha vitalapra írsz, mint itt is fölöttem, a végére mindig tegyél négy ~ jelet, ebből lesz az aláírás, innen lehet tudni mindig, hogy mit ki mondott és mikor. További jó wikizést! Iller :o 2006. november 24., 10:55 (CET)Válasz

Fémhalogén lámpa

[szerkesztés]

"A higanylámpához hasonlóan fémgőzök gerjesztésével állítja elő a fényt egy kvarc vagy kerámia kisülőtestben. A kisülő test nagy nyomású argont, higanygőzt, és különböző fém-halogenideket tartalmaz. Ezek összetétele határozza meg a lámpa színképét."-idézet a cikből. Halogén körfolyamat pedig az izzólámpákban van, ahol a volfram szál regenerálására szolgál (lásd ott). A fémhalogén lámpában nem halogén van, hanem fém-halogenidek és a szinvisszadás javitását szolgálják. Nem tudom ha elég meggyözö voltam. Nyukadi 2007. február 27., 20:35 (CET)Válasz

Ez igaz, de nem vegyület formájában adják a fényt. Az ív hőmérsékleten elbomlanak, és atomi sugárzóként viselkednek, kivéve az ón-csoport elemei, mert azoknak molekuláris sugárzása is jelentős. Ha úgy tetszik, itt meg az ívet kell regenerálni :)

"Ez a vegyület gőzállapotban disszociál:

MmXn = m M +n X

Az alkalmazott halogenidek disszociációs reakciójának egyensúlyi állandója olymódon függ a hőmérséklettől, hogy a kisülőcső falának a hőmérsékletén a reakció nagyon erősen balra van eltolva, gyakorlatilag csak tiszta halogenid van jelen, amely nem támadja meg a kvarcot. A forró ívben viszont majdnem teljes mértékű disszociáció lép fel és így ott a szabad fématomok részt vehetnek a kisűlésben."- Oldal Endre: Vákuumfizikai folyamatok fényforrásokban

Valdez 2007. február 28., 07:56 (CET)Válasz

Valamikor azt mondta nekem valaki hogy "fél igazság rosszabb mint egy hazugság". Amiket ide leirtál inkább a szocikekben let volna a helye (halogén körfolyamat, fémhalogén lámpa), akkor biztos nem töröltem volna azt a pár szót a cikből. A halogén körfolyamatott egy fényképészeti könyvből ismertem és ennek alapján emlitettem meg a jód cikben, de probáltam olyan szinten fogalmazni, hogy olyan is megértse aki nem hallott róla (nem tudom ha sikerült). Itten az ízzószál regenerálását szolgálja, ami nincs a fémhalogén lámpákban. A fent emlitet két ciket át lehetne irni ugy, hogy egy laikus is feleletet kapjon olyan kérdésekre mint: miért?, mi a szerepe?, hogyan megy végbe?, milyen elven müködik? stb. Ha valaki a "Lap találomra" segitségével a halogén körfolyamatra téved, akkor értse meg miről van szó és csak ha többet akar tudni küldjük - "Oldal Endre: Vákuumfizikai folyamatok fényforrásokban". Nyukadi 2007. február 28., 19:32 (CET)Válasz

Akkor visszategyük? Megpróbálom majd, érthetőbbé tenni. (Nem ígérem, hogy a héten, mert sok a meló) Azért haboztam ezt a forrást említeni, mert belső céges oktatóanyag. Összesen 500 példányt nyomtak belőle. Majd megnézem, például a Borsányi féle könyvet, hogy mennyit ír róla. Valdez 2007. március 1., 16:12 (CET)Válasz

Licenc nélküli kép

[szerkesztés]

Ezt az üzenetet Damibot vita automatikusan helyezte el a vitalapodon, kérdéseddel fordulj a gazdájához, vagy a Kocsmafalhoz. --Damibot vita 2007. december 21., 19:04 (CET)Válasz

Korongvilág

[szerkesztés]

Szia!

Még jobb lenne a táblázat, ha ott lenne a magyar megjelenés dátuma is. Most kicsit félreérthető a "megjelenési dátum", mert aki nem ismeri, azt hiheti, hogy azok a magyar megjelenésre vonatkoznak, pedig nem... misibacsi*üzenet 2009. június 10., 22:35 (CEST)Válasz

Annak utána kell néznem, nem tudom megígérni, de megpróbálom. Sajnos, van, amit többször is kiadtak, különböző fordításokban. pl.: A Guards!Guards! például először Fegyverbe!Fegyverbe! címmel jelent meg, de most boltokban már csak az új fordítás kapható Őrség!Őrség! címen. Valdez vita 2009. június 12., 21:02 (CEST)Válasz

ballasztok

[szerkesztés]

Szia! A Ballasztok (világítástechnika) c. cikkhez tudnál adni forrásokat? Köszi! SyP 2009. június 21., 11:18 (CEST)Válasz

Nem nagyon tudok sok konkrétat ajánlani, meglehetősen belterjes a fényforrás szakma. Ezt pl. inkább a több éves szakmai ismereteim alapján írtam, mint konkrét könyv alapján és már nem is dolgozom ott (ld. válság), ezért nehezebben férek hozzá, de a témában az abszolút alapműként javaslom megnevezni: http://openlibrary.org/b/OL5323494M/Fluorescent-lamps Ez kicsit régi, de jó része még ma is igaz. Illetve akit, mi lámpások hivatkozási alapnak tartunk az a téma másik nagy öregje John Francis Waymouth (http://home.frognet.net/~ejcov/waymouth.html). Neki is rengeteg többé-kevésbé idevágó publikációja van, de elég nehéz hozzájuk férni.

Ezt a könyvet tudnám még említeni: Robert S. Simpson:Lighting control-technology and applications , de nekünk ez túl ismeretterjesztő volt. Valdez vita 2009. június 28., 20:02 (CEST)Válasz