Szerkesztővita:Moonwalkr/archiv 0 - 2008 jan - dec

Szavazás

Szia! Ha ezt te írtad, lécci írd majd alá bejelentkezve is. – Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2008. február 20., 10:56 (CET)

Apollo-program - Rövid története: bővítés

Ez, amit beírtál:

A Hold meghódításának vágya a régmúlt időkbe veszik, azonban a konkrét elképzelések az ember Holdra juttatására a XX. századhoz köthetők, azutánra, amikor Konsztantyin Ciolkovszkij meg alkotta a rakétaelvet, majd Robert Goddard munkássága révén létrejött az első működőképes rakéta... stb.

teljesen felesleges, ezért visszavontam. Ciolkovszkijról meg Goddardról máshol, más szócikkben kell írni, vagy ők tervezték az Apolló űrhajókat?? Ezzel az erővel Ikarosszal is lehetne kezdeni... Van űrhajózás szócikk, abban elmegy az ilyesmi. misibacsi*^üzenet 2008. július 22., 19:59 (CEST)

Kérdés

(Átnevezési napló); 15:48 . . Moonwalkr (Vita | Szerkesztései | Blokkolás) Saturn–1 lapot átneveztem Saturn I névre (A hivatalos megnevezés római számmal és kötőjellel jelöli a Saturn rakétatípusokat)

Nem egészen értem, hogy kell akkor kötőjel vagy nem? Cassandro ^{Vallettai ħelyőrség} 2008. július 25., 15:54 (CEST)

Csillagászati műhely

Üdv, van-e kedved csatlakozni a csillagászati műhelythez? Ha van hozzá kedved, iratkozz fel a tagok listájára, és vedd fel a műhely allapjait a figyelőlistádra, hogy értesülhess a történésekről. Értelemszerűen nem jár semmilyen kötelezettséggel. – KGyST ^vita 2008. július 25., 19:02 (CEST)

Saturn rakétacsalád

Üdv! Ne haragudj, ezt csúnyán elnéztem... Természetesen javítom, nem kell egyáltalán bedolgozni a Saturn I-be. Mégegyszer sajnálom. – Tosan^{dolce VITA} 2008. augusztus 1., 10:52 (CEST)

eredményként 1,5 millió tonnás tolóerő jött ki.

Ez nekem soknak tűnik... Nem elírás? misibacsi*^üzenet 2008. október 7., 23:08 (CEST)

Re: Űrhajós sablon

Amint tudom, csinálom, nagyon jó esetben már ma este nekilátok. – KGyST ^vita 2008. október 13., 12:58 (CEST)

Csináltam egyet, a Virgil Grissomhoz betettem, még majd rendbe kell raknom, de már mindenhova beteheted. Ha kell még valami, szólj. – KGyST ^vita 2008. október 13., 20:46 (CEST)

Sablonmesterrel már működik, ha csinálsz még űrhajóst, Alekszej Leonovot ne hagyd ki :) – KGyST ^vita 2008. október 13., 22:53 (CEST)

Világűr

Szia!

Nem akarom kárhoztatni a munkádat, mert értelmes tartalmat írtál be, csak szerintem rossz helyre. A világűr leírása kezd átcsúszni a Naprendszer leírásába (Nap, bolygók részletezése, ...), pedig a kettő nem ugyanaz, ez a legutolsó bővítés már szerintem inkább a Naprendszer szócikkbe tartozik.

A világűrnél maradjanak: bolygóközi tér, kozmikus sugárzás, napszél, műholdak, űrszemét, és a távolabbi dolgok: kozmikus köd, por- és gázfelhők, pulzár... felsorolása, megemlítése (tehát ezeknél sem kell részletekbe menni, hiszen majdnem mindről van már szócikk). misibacsi*^üzenet 2008. október 20., 10:17 (CEST)

Amennyire én néztem, az angol is ilyen felosztást használ, mert a "semmi" mást tartalmaz a Naprendszerben és a galaxisok között. Finomítani még lehet, persze, majd én is ránézek, ha lesz időm. – KGyST ^vita 2008. október 20., 10:35 (CEST)

Szia! Természetesen Leonov űrsétája során a Föld felszínén mérve tett meg 28 000 km-t, a valóságban ez sokkal hosszabb út volt... Csak a pontosság kedvéért... Üdv, – Burumbátor ^{zöldposztós csatatér} 2008. október 25., 20:55 (CEST)

Saturn I

Szia!

A "Felbocsátások" szakaszban (illetve táblázatban) csere történt a felbocsátási sorrendben? SA-8, 9, 10-nél.

Ugyanitt: létezik, hogy a kísérletileg felküldött makett vagy műhold csak 15-25 év után tért vissza a légkörbe?? Nem elírás az 1985 pl.? 400 km-ről hamarabb le kellett volna potyognia, nem? Mert ha nem, akkor a hasonló magasságban keringő ISS-t sem kellene félévente megemelni, hogy ne zuhanjon le a légkör fékező hatása miatt... misibacsi*^üzenet 2008. november 5., 11:58 (CET)

Igen csere történt: a nyolcadikként legyártott (SA-8 kódú) rakéta repült a kilencedik repülésen, a kilencedik rakétát (SA-9) pedig előrehozták a nyolcadik starthoz.

És

Az ISS 360 kilométer magasan kering, míg a SAturn I által pályára állított cuccok átlagosan 150 kilométerrel magasabban, azaz a négyzetesen csökkenő "légellenállás" itt már sokkal kisebb, a két magasság között zongorázni lehet a különbséget. Ezen kívül az ISS ágas-bogas, hatalmas felületű szerkezet, míg az Apollo áramvonalas, a Pegazus pedig sokkal kisebb felületű, tehát erre is kisebb légellenállás hat (egyébként az 5-10 évnyi különbség, ami a műhold és a makett lepotyogása között van, pont ezt támasztja alá: a Pegasus napelemei növelték a légellenállást, hamarabb is fékeződött le ugyanarról a pályáról). Végül pedig a kb. ötszáz kilométeres magasság elvileg évtizedes nagyságrendben elegendő stabil pálya fenntartására, azaz hihetőek az adatok.

Üdv. Moonwalkr 2008. novembe3r 6., 22:27 (CEST)