Szerkesztővita:Karga

Köszöntünk a magyar Wikipédiában, kedves Karga!

Figyelmedbe ajánljuk: Első lépések – bevezető a szerkesztés fortélyaiba. Homokozó – itt veszélytelenül gyakorolhatsz! Wikifogalmak és rövidítések – speciális wikifogalmak magyarázata. Mintaszócikkek – hogyan néz ki egy ideális szócikk. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára és a forrásaid pontos megjelölésére! Mentor · Ha akarod, akkor melléd áll egy segítő, a te személyes mentorod, és segít a szerkesztéssel kapcsolatos gondjaidban. Ide kattintva találsz erről többet. | Segítség · Bonyolultabb szerkesztési ügyekben a kocsmafalra is írhatsz kérdéseket. Ha egy szerkesztőtársad tudja a választ, ugyanott fog válaszolni. | Tudakozó · Egy tudakozót is működtetünk. Ott viszont olyan kérdésekre kaphatsz választ, amit egy lexikonban keresne az ember. Ha van kedved, mutatkozz be szerkesztőtársaidnak, ide kattintva. A szerkesztői lapodon írjál a érdeklődési körödről, nyelvtudásodról. Az a lap csak a tiéd. Kialakításához segítséget itt találsz. | Ilyen vitalapja, „szerkesztővitája” is van minden szerkesztőnek, mint ez a lap itt. Aki neked üzenni akar valamit, az ide fog írni, téged pedig egy sárga csík a lap tetején automatikusan figyelmeztet az új üzenetre. A cikkeknek is van vitalapjuk, ott a cikk kialakítását tárgyalják meg az érdekelt szerkesztők. | Kérünk, hogy az eszmecserék során így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Burumbátor A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok... 2009. június 22., 17:04 (CEST) If you don’t speak Hungarian, please click here.

homo

Szia! Van egy irányelvünk: WP:BSZ! Ha olyasmit találsz, ami nyilvánvaló hiba, bátran szerkeszd az oldalt, azért van. Üdv, – Burumbátor ^{A hangom nélkül Te nem tudod, hogy ordítok, vagy éppen ásitok...} 2009. június 22., 17:04 (CEST)

• OKS. Csak van néhány olyan dolog, amiről inkább kikérem más véleményét is. Amúgy köszi az üdvözlést  :-) Igyekszem javítgatni, ha gubancot találok. Karga ^vita 2009. június 30., 11:57 (CEST)

Inkorporáló nyelv

Kedves Karga, láttam, amit írtál eLVe vitalapjára ezzel kapcsolatban. A látlak alakot én írtam bele, mivel A világ nyelvei szaklexikon is ezt hozza fel példának inkorporáló szerkezetre (1654. oldal). Tudom, hogy sokan kritizálják ezt a művet a szakszerűtlenségéért és a túlzott mértékű – már-már hibává fajuló – egyszerűsítésekért, de mivel nem vagyok nyelvész és egy lexikonban mindenre forrást kell használni, kénytelen voltam erre a műre támaszkodni. Üdvözlettel, – Mex ^plática 2009. július 3., 21:19 (CEST)

A cikknek nem a magyarról kéne szólnia vagy egy forrásból beírt mondat cáfolatáról. Emiatt vontam vissza.

„Egyébként is jellemző az 'inkorporáló' és a 'poliszintetikus' fogalmak összekeverése, a szócikkben világossá kellene tenni a különbséget.” -- Ha tudod, írd meg nyugodtan, csak a címről szóljon. Megjegyzés: sztem a cikket csak fordításból vagy nagyon komoly forrásból lehet megírni ( a poliszintetikust is), mivel közülünk senki nem bír egyetlen ilyen nyelv ismeretével sem.

Szia Mex, üdv újra a fedélzeten! – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 22:01 (CEST)

Nana! Én ismerek ilyen nyelvet: nimitzitta ’én látlak téged’. Komolyra fordítva a szót, valóban nem jelenti ugyanazt a két a fogalom, DE egyik következik a másikból. Azaz, poliszintetikus nyelv csak bekebelező nyelv lehet, mivel máshogy nem jön össze. A fogalmak között csupán értelmezési különbség van: a poliszintetikus arra utal, hogy nagy mértékben jelentéstömörítő (vö. szintetikus és analitikus), míg a bekebelező arra utal, hogy egy szó több mondatrészt is magában foglalhat. Viszont ebből az következik, hogy poliszintetikus nyelv csak bekebelező nyelv lehet, ill. fordítva, minden bekebelező nyelv poliszintetikus. A morfológiai tipológia egyébként is problémás, mert sokszor még a szakkönyvekben is keverednek a fogalmak. Pl. az analitikus nyelvek többsége izoláló (elszigetelő), ezért sokszor szinonimaként használják őket, de a két fogalom itt sem ugyanaz, hanem két különböző tulajdonságról van szó. Pl. az angol nyelv már inkább analitikus, de nem izoláló. A szintetikus nyelveknél egyértelmű egyedül – ill. ezeknél szemléltethető a különbség a két értelmezés között – amelyek lehetnek agglutinálóak és flektálóak. A szintetikus a jelentéstömörítés mértékét jelenti, a másik értelmezés pedig arra utal, hogy ezt hogyan teszi (szóalak-változtatással, avagy egymás után ragasztott toldalékokkal). – Mex ^plática 2009. július 3., 22:47 (CEST)

Arról nem is beszélve, hogy van rengeteg átmeneti típus is. Pl. az újlatin nyelvek micsodák? A névszóragozás kb. 80%-ban analitikus, 20%-ban szintetikus (nemek és többes szám, szóképzés élő képzőkkel, stb.), az igeragozás viszont ennek fordítottja, nagymértékben szintetikus és hajlító, a névmások pedig a harmadik csoport, amelyeket ragozzák, mint a latinban (bár jóval kevesebb alakjuk van). – Mex ^plática 2009. július 3., 22:53 (CEST)

Hasonlóan gondolom. Van két fogalom (poliszint./inkopr.), más-más aspektusból ragadják meg lényegében ugyanazt, azóta rágódnak rajta, melyik a jobb. Van egy jókora közös metszet, meg mindkét oldalon vannak kilógó részek. Nagyon kíváncsi lennék, van-e egyált olyan nyelv, ami tisztán csak valamelyik típusba sorolható. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 23:05 (CEST)

Van, hogyne volna. Csak kevésbé ismertek. De pl. a kínai (és rokon nyelvek) tisztán izoláló-analitikus. A legtöbb indián nyelv (azték, maja) pedig tisztán agglutináló vagy inkorporáló/poliszintetikus. Olyannyira, hogy nincsenek külön névmások sem, hanem beleolvadnak az igealakba. De ilyen a baszk is, hogy ne menjünk oly messzire: naiz, haiz, da, gara, zara, zarete ’vagyok, vagy, van stb.’ Az igét valahogy úgy ragozzák, hogy az első hang a személyes névmás első betűje, a vége meg valamilyen képző. Teljesen máshogy kell elképzelni, mint a megszokott nyelveknél. Tkp. nincs is kifejezetten olyan, hogy ige, hanem különböző elemekből összerakják, ami aztán úgy viselkedik. – Mex ^plática 2009. július 3., 23:28 (CEST)

Tisztán. Az analitikus más mint az izoláló, mint fennebb már megállapítottuk. Ilyen lenne a kínai, vietnámi, ha nem lenne tele (analitikus) összetételekkel. De már tompulok így éjjel fele. Analitice. :)) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. július 3., 23:40 (CEST)

Na de amelyik nyelv izoláló, az csak analitikus lehet. A kínai tisztán izoláló, ebből következik, hogy tisztán analitikus is. Fordítva viszont nem igaz, mert analitikus szerkezetek még a szintetikus nyelvekben is vannak. Pl. az újlatin nyelvek a latinhoz képest analitikusak, de abszolút értelemben véve szintetikusak. Ezért nehéz az ilyen besorolás. – Mex ^plática 2009. július 4., 10:26 (CEST)

Kiborg

Szia!

Megjelöltem a lapot megtekintettnek, most már minden szerkesztésed látszik. A szócikket nem olvastam át, de egy megjegyzésem lenne: a Források szakaszban nem így szoktuk felsorolni a más nyelvű Wikipédia szócikkeket, erre létezik egy külön sablon, az a neve, hogy fordítás, azt kellene használni itt is. misibacsi*^üzenet 2010. április 16., 20:26 (CEST)

---

Szia!

Kiszedtem azokat a más nyelvű Wikipédiák neveit, amikhez „nem akartál hozzányúlni”. Egyébként a "forrás" vagy a "fordítás" nem azt jelenti, hogy egy az egyben annak a tartalma van itt, hanem csak annyit, hogy "ennek a tartalma fel lett használva".

Én már nem akarok hozzányúlni, mert megint megtekintetlenül marad, azt meg nem szeretném

És miért gondolod, hogy ha hozzányúlsz, az megtekintetlen marad? Max 1 hétig kell várni, addigra valaki megtekinti, de most az átlag már csak 3-4 nap. Egyetlen cikk sem marad megtekintetlen, legfeljebb, ha problémás a bővítés (pl. egy névtelen szerkesztő írt bele valamit, aminek kétséges a háttere), akkor többet kell rá várni. De mivel te már regisztrált felhasználó vagy, ez azzal az előnnyel jár, hogy meg lehet kérdezni téged, ha valaki nem érti, hogy mit miért írtál a cikkbe (ahogy én is tettem). misibacsi*^üzenet 2010. április 17., 21:01 (CEST)

Pacemaker

Szia! Ha van időd, bővíthetnéd a Pacemaker szócikket tovább, mert elég fontos téma. - RepliCarter ^Wormhole 2010. április 19., 15:56 (CEST)

Rovásírás számítógépen...

Felhívom figyelmed arra, hogy a kép törlésére azért került sor, mert „a Windows alatt készült printscreen képernyőképekben jogvédettek a Windows képi elemei (ablakok, bezárás ikon, stb.), ezért a kép nem használható fel szabadon.” [1] Kérlek ne ismételd meg a kép feltöltését.

A Wikipédián a kommunikáció a vitalapokon keresztül történik, nem szoktunk e-mailt küldeni egymásnak a módosítások előtt. – CsGábor^{megbeszélés} 2011. február 14., 11:38 (CET)

T-ing és üzengetés a szócikkben

Szia! Ez nem egy játszótér, ahol üzeneteket hagyhatsz, hanem lexikon. Köszönöm, hogy ezt abbahagyod. Üdv, nyiffi ^üzenj! 2015. március 28., 11:11 (CET)

Ezt az üzengetésre mondtam, amit a szócikk közepébe biggyesztettél, nem a kiegészítésre és bővítésre! - nyiffi ^üzenj! 2015. március 28., 11:27 (CET)

Mire nevezzem át, pólóra? Bocsi, hogy rákérdezek, de nem igazodok ki az üzeneteden teljesen. - nyiffi ^üzenj! 2015. március 28., 11:28 (CET)

De, komám, üzengettél, méghozzá a szó használatával kapcsolatban. Azonkívül, ha írsz, döntsd el, hogy 1) fenyegetni akarsz, 2) fröcsögni akarsz, vagy 3) meg akarsz kérni valamire. A három együtt nem megy, túl vén és csökött agyú vagyok ahhoz, hogy ezt a három egymásnak ellentmondó dimenziót egyszerre értelmezni tudjam. Hozzál forrásokat, tudományosat, hogy a te általad pólónak nevezett ruhadarab nem T-ing, hanem éppen póló (mint a sportág meg az autó). Érted? Hozzál forrást, és terülj asztalkám lesz. Ha viszont nincs forrás, akkor nem lesz se átnevezve, se a Te írásod visszaállítva. Üdv, --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. március 28., 11:33 (CET)

Köszönöm, megengedő, leereszkedő hangvételedet. Én nem teszek sehová semmit, hanem azt nézem, hogy a változtatások megalapozottak-e. Ha változtatni akarsz, tegyél be forrást. Ja, egy szótárbejegyzés nem forrás, a Vatera vagy a Jófogás apróhirdetései nem források. Egy textilmérnök munkájával állsz szembe, én egyelőre az ő verzióját hiszem el. Győzz meg, és lesz minden. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. március 28., 11:43 (CET)

Eddig háromszor állítottad vissza szócikket. Még egy, és kiblokkollak, a WP:3VSZ alapján. Inkább hozz forrást. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. március 28., 11:47 (CET)

A nyest cikke semmire nem forrás. Egy dolgot érdemes itt megtanulni: az, hogy a köznyelv valamilyen tárgyra milyen elnevezést használ, nem mérvadó az enciklopédia számára. Itt a legmegfelelőbb, leghivatalosabb elnevezések alapján törekszünk elnevezni a cikkeket, igényesen, nem megadva magunkat a sajtóban és a közbeszédben burjánzó pongyolaságnak. Én minden megoldásra nyitott vagyok, de bizonytsd forrással, hogy a "póló" a hivatalos elnevezése ennek a ruhadarabnak, nem pedig csak egy köznyelv által a szájára kapott szó, mint a "zsírkirály" vagy a "sasolni". Ilyen egyszerű. Addig a T-ing akkor is marad, ha a nyest viccelődik rajta. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. március 28., 12:03 (CET)

Az újraszerkesztés nem visszaállítás. Oké? :) --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. március 28., 12:04 (CET)

Más néven regisztrálni természetesen szabad. Kérlek, tippeld meg, vajon mennyi idő kellene, hogy ez nyilvánvalóvá váljon? Figyu, tartalmi alapon vitázzunk az úgy előrébb visz, mint a kakaskodás. Oks? --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. március 28., 12:09 (CET)

Szia. - Tájékoztatlak, hogy a "T-ing" egy szakkifejezés, amit mind a ruhaipar, mind a ruházati kereskedelem, mind a vámügyi hatóság használ, és ezért véleményem szerint helye van a Wikipédiában, mint oly sok más szakkifejezésnek. Nem árt, ha a "köznép" is megismeri, pontosan milyen kivitelű ruhadarabot takar, talán nem árt, ha bővítjük a nagyközönség ismereteit általánosan (és időnként pontatlanul) használt kifejezések pontos értelmezésében. A szövegemből is kiderül, hogy ugyanennek a ruhadarabnak a köznyelvben más elnevezése (is) használatban van. A póló szóhoz tartozó átirányításnál is világos, hogy miről van szó, ha valaki aszerint keres. Üdv. --Elkágyé ^vita 2015. március 28., 12:27 (CET)

Örülök, hogy megindult egy beszélgetés. Karga, Elkágyé, ezt a beszélgetést lehet, hogy a cikk vitalapján kellene lefolytatni, holnap igyekszem áttenni a lényeget oda. Az irányelv valóban azt írja elő, hogy a leghasználatosabb címe legyen egy szócikknek, de az is fontos szempont, hogy szakszerű legyen a cím, és nem menjen el a bulvár szintjére. Akár egy véleménykérést is el tudnék képzelni, hiszen pl. én magam sem használtam még soha "T-ing"-ként, nekem pólóim vannak. Kérlek benneteket, hogy a vitát kulturáltan, egymás véleményét megismerve és megrágva folytassuk. Olyan eredményre kell jutnunk, ami végül mindenkit kielégít. Ne felejtsétek: bármely címet fogadjuk el, a másik(ok)ról lehet rá redirektet csinálni, tehát egy-az-egyben megtalálható lesz a wikin. Üdv, --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. március 28., 18:32 (CET)