Szerkesztővita:Gyöngyhal

Szlávics László, id.

Javítva – Szlávics ^vita 2009. március 5., 20:58 (CET)

Közgyűjtemény

A közgyűjtemény, közpénzből, köztulajdonban lévő műtárgyakat kezelő állami intézmény. – Szlávics ^vita 2009. október 22., 15:47 (CEST)

Re kérés

Szerintem nagyon szép szócikket hoztál össze! Én nem látok gondot vele. Üdv és további jó szerkesztést– Istvánka ^posta 2009. október 23., 10:22 (CEST)

Commons

Szia! Azt kérték, hogy kategóriákban helyezd el. A „művészet” kategória látom, hogy rákerült, de az túl általános, betettelek a magyar festők kategóriába, a képeidet a magyarországi festményekbe, ha van kedved, még tovább lehet őket kategorizálni (pl. stílus szerint, vagy hogy melyik városban/múzeumban találhatóak). Szépek egyébként. A Transzporter címűről az egyiptomi Amarna-kori művészet jutott eszembe a jellegzetes fejformák miatt, esetleg az ihlette, vagy volt rá valamilyen hatással? – Alensha ^sms 2009. október 24., 18:39 (CEST)

Ez érdekes :) Biztos van nálam is valami előző életbeli előzménye az Egyiptom iránti vonzalmamnak, de konkrétan sajnos nem emlékszem semmire :( – Alensha ^sms 2009. október 25., 19:09 (CET)

Re:

Köszönöm, de tudomásom szerint rendben van, mivel anyanyelvi lektor készítette a fordítást...

Úgy tűnik még mindig bizonytalan vagy az ifj. és id. rövidítés használatában, ezért remélem nem zavar ha erről egy apró megjegyzést teszek. A rövidítés feloldása az ifjabb illetve az idősebb szó – ez természetesen nem része a névnek –, amit ha kiolvasunk értelmes kell hogy maradjon a mondat, mint bármely rövidítés (pl. ún. ill. stb.) esetén. Ezért szerepel a név előtt kis kezdőbetűvel, de nyugodtan ki is lehet írni. Szócikkek címében ill. felsorolásokban kerül csak a név mögé... – Szlávics ^vita 2009. november 5., 15:35 (CET)

Karácsony

Csillagszóró szórja fényét, árasztja a szeretetet s a békét. Angyalka száll házad felett, hogy átadjon egy üzenetet: BOLDOG KARÁCSONYT! – Istvánka posta 2009. december 21., 22:42 (CET)

Re: fraktálgeometria

Szia! Tkp. úgy értettem, hogy nem létezik fraktálgeometria, hogy egy festő vélhetően nem ezzel mint tudományággal foglalkozik (pláne nem hivatásszerűen), nem a Hausdorff-dimenziókat számolgatja (bár ez még nem fraktálgeometria, inkább csak az alapjai) hanem inkább festi őket. Ez volt a javításom motivációja és az üzenetem lényegi tartalma, amit azonban a rendkívül korlátozott hosszúságú szerkesztési összefoglalóban nehéz végigmondani.

A fraktálgeometriához még annyit (ez a lényeget, a cikket nem érinti), hogy védhetőnek gondolom azt az álláspontomat, miszerint fraktálgeometria nem létezik. Matematikailag ez leginkább a topológia része, de még közel sem differenciálódott annyira a fraktálok (elemi?) geometriájának kutatása, hogy külön "geometriai" tudományágról beszélhessünk. Ha mindenképp akarsz egy tudományterületet, amely - mostanában leginkább - ezzel foglalkozik, akkor azt káoszelméletnek nevezik inkább, mely utóbbi a dinamikus rendszerek analízisének kötébe tartozik, mely utóbbi pedig a matematikai analízis része.

A fraktálgeometria kifejezést elsősorban amatőrök, vagy művészek használják, vagy elté-s gyakorlatvezetők, jobb híján, de valódi tartalom nincs a kifejezés mögött. Ez nem egy tudományág, tanszéke sincs stb. Ezzel nem kárhoztatni akarom, nem vagyok kockaagyú szcientista (elvakult tudományhívő). Bár az angol wiki nem minden esetben jó hiv. alap, de jelen esetben nem véletlen, hogy ott sincs önálló cikk ilyen címmel (át van irányítva a fraktálra). Mihez is hasonlítsam? talán a "mesterséges intelligencia" kifejezéshez? Mindenki beszél róla, de még nem létezik. Azért nem jó a példa, mert az már önálló tudományággá differenciálódott, az eltén azt hiszem, van ilyen tanszék, vagy tanszékrészleg, de mondjuk húsz évvel ezelőtt még jó példa lett volna. Talán a memetika még jobb példa: mint tudomány, az is létezik is, meg nem is. Memetika van ugyan, de memetikus nincsen, érdekes, nem? :-). Sajnos ennél hétköznapibb példák most nem jutnak eszembe, de ha fognak, akkor ideírom őket (csakazértis :-). ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 10., 12:01 (CEST)

Természetesen a fraktálgenerátor-szoftvereknek a geometria az alapjuk (de nem a fraktál-, hanem a „hagyományos”; inkább a koordinátageometria, vagy sok esetben a komplex számok topológiája). De amit csinálsz a programmal, az nem geometria, hanem művészet (ez a megkülönböztetés egy lexikonban, tehát itt, a wikipédiában is, bizony fontos), csak éppen geometriai segédeszközökkel (ez nem ritka a modern művészetben, sőt, a modern előttiben sem, hiszen pl. Albrecht Dürer, sőt talán már bizonyos értelemben Da Vinci is, ábrázoló ill. projektív geometriai tanulmányokat folytatott és ezeket használta is. Egyébként kedvtelésből én is szoktam ilyesmivel foglalkozni ([1]), bár én természetesen nem vagyok profi művész vagy grafikus, nem is hivatásszerűen, hanem csak hobbiból, szórakozásból csinálom). További jó munkát mind a képeid, mind a wiki tekintetében: ♥♥♥ Gubb the Skaarj Slayer ✍ 2010. július 10., 15:13 (CEST)

Aláírás

Szia! A szerkesztési összefoglalókat nem kell aláírni, hiszen a laptörténetből nyomon követhető. Minden mást viszont igen. További jó szerkesztést. Tambo ^vita 2010. december 15., 12:08 (CET)

Szia! Én csak megerősített szerkesztő vagyok. Ha én szerkesztek, automatikusan megtekintett lesz. Ha egy anon, vagy egy nem megerősített szerkesztő beleszerkeszt, akkor csak járőr, büró, admin tudja megtekintetté tenni. Tambo ^vita 2010. december 17., 12:31 (CET)

Már megtekintett. Hungárikusz Firkász megerősítette. Tambo ^vita 2010. december 17., 12:33 (CET)

Kellemes ünnepeket!

Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik.

Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az új esztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.
Weöres Sándor: Szép a fenyő

Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok! – Istvánka ^posta 2010. december 23., 13:55 (CET)

K.k.ü.!

Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.
Kosztolányi Dezső – Karácsony
Kellemes karácsonyi ünnepeket!--Istvánka ^posta 2011. december 24., 01:42 (CET)

Nőnapi köszöntés

Szépséges nők, jó asszonyok,
Kívánok boldog, víg nőnapot.
– Istvánka ^posta 2012. március 8., 08:42 (CET)

Fraktál

Szia!

Határeset, amiről itt szó van. Továbbra is úgy gondolom, hogy művészek megemlítése nem való a cikkbe, mivel egyszerűen nem ez a cikk témája. Miért pont az a kettő, miért pont magyarok? Ha a neten kicsit keresünk, gondolom több ezer olyan művészt lehetne találni, aki pontosan ugyanezzel foglalkozik. De a korrektség miatt most már benne hagyom ezt az információt.

Ha le lenne írva ez a művészeti stílus, lehetne önálló szócikke, abban fel lehetne sorolni néhány jelentősebb művészt, de ott sem az összeset. Sajnos a vállalkozók (és a művészek) egy része hajlamos azt gondolni, hogy a Wikipédia egy ingyen reklámfelület, és mondjuk beleírják a kályha című szócikkbe, hogy hol lehet megrendelni kályha készítését. Te ezt helyesnek tartod? Ezt csak magyarázatképpen mondom, mert nem a te eseted az első.

Mindezek ellenére arra bátorítalak, hogy írj cikkeket a téged érdeklő, általad fontosnak tartott témáról egy saját allapon, ha pedig készen vagy vele, én szívesen vállalom, hogy átnézem, rendbe rakom (ha kell) és "megjelentetem" a cikket a Wikipédiában. Így az esetleges vitákból kimaradsz, bár szerintem ez a homok és a strucc esete. misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 18., 17:59 (CEST)

Fraktál művészet szócikk

Szia!

mit szólnál hozzá, ha együtt írnánk egy fraktál művészet szócikket. Az angol wikin van ilyen szócikk és ott helye van a művészek említésének is. Ha lenne ilyen magyar nyelvű szócikk akkor a sima fraktál szócikkből a kultúra részt lehetne egyszerűsíteni vagy simán csak átlinkelni a Fraktál művészet szócikkre. Rengeteg információm van a témában, tehát elvben meg tudom csinálni a szócikket, csak nem tudom hogyan fogjak hozzá és formai, technikai segítségekre is szükségem lehet menet közben. Mivel egyébként is felajánlottad a segítségedet, s látom hihetetlen sokat szerkesztesz, ha igent mondanál az klassz lenne.Persze csak akkor ha jó ötletnek tartod ezt az önálló szócikket.

Rendben van! Készítettem egy allapot nálad, amit itt érhetsz el: Szerkesztő:Gyöngyhal/Fraktál művészet Ezt a linket rakd ki a saját lapodra, hogy ne kelljen keresgélned. Felvázoltam a szócikk szerkezetét (amitől persze indokolt esetben el lehet térni). A szakaszokat tartalommal kellene megtöltened. A legfontosabb szakasz a "Források", ide azokat a (szakmailag igényes, mérvadó) forrásmunkákat kellene megadni, amiket a cikk írásához felhasználsz valamilyen mértékben.

A tartalmi részéhez valószínűleg nem fogok hozzászólni, tehát teljesen szabad kezet kapsz... Kezdd el írni, ahogy jólesik, és ha bármi kérdésed van, szólj. misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 20., 19:07 (CEST)

Szuper! Nagyon köszönöm! Hamarosan fogok vele foglalkozni!Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 21., 11:20 (CEST)

Kedves Gyöngyhal! Ha majd átteszed a "Fraktál művészet" szócikked a szócikk névtérbe, ne felejtsd el megkérdezni, hogy egybeírják-e. Erős a gyanúm, hogy igen, de nem vagyok benne biztos. Ha tudod, hol a helyesírási kocsmafalunk, ott megkérdezheted. Ťéves továbbá az az állításod, hogy fraktálképek kizárólag számítógéppel készíthetőek. Valójában kézzel is lehet fraktálokat festeni, és én tudok is olyan művészről, aki kísérletezik ezzel (egyszer láttam vele riportot a királyi tévében, csak sajnos már nem emlékszem, ki volt). Ha arra célzol, hogy a fraktálok végtelenül bonyolult alakzatok, akkor ne feledd el, hogy ezt a számítógép is csak közelíteni tudja, vagyis végső soron a számítógéppel készült fraktál is csak illúzió a matematikai fraktál bonyolultságához képest. A Mandelbrot-halmaz pedig egyáltalán nem az elsőként felfedezett fraktál, a Júlia-halmazokat már a a század első felében vizsgálni kezdték. A fraktálok ábrázolásához nem a Mandelbrot-halmaz adta a "lehetőséget", az csak egy állatorvosi ló, mint a muslica a biológiában, hanem a számítógépes grafika hardwer tekintetében való fejlődése (jó monitorok, jó grafikus hardwerek, a felbontás és a memória ugrásszerű növekedése). Mandelbrottól elsősorban a "fraktál" elnevezés és a jelenség népszerűsítése származik. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 21., 12:40 (CEST)

Köszönöm, Misibacsi segítségemre lesz a kibontakozásban.Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 21., 12:42 (CEST)

Sajnos tovább kell vitatkoznom, de nem szívesen teszem. Épp azért szeretnénk létrehozni a fraktálművészet szócikket, hogy tisztázzuk ezt a fogalmat. A fogalom meghatározása így hangzik és ez a meghatározás nem tőlem származik! : A fraktál művészet a képzőművészetben a digitális művészet részét képező új média művészeti ág. A fraktál művészet körébe azok a műalkotások tartoznak, amelyek fraktál algoritmusok számításai eredményeként megjeleníthető állóképek, animációk és zenék. Tehát lehet, hogy láttál a királyi tévében riportot olyan művészről aki fraktálokat fest, de ez matematikailag képtelenség. Valójában a fraktálkép matematikai ábrákból tevődik össze amihez olyan bonyolult számítások szükségesek amit csak egy computer tud elvégezni.Valójában a fraktálkép egy grafikailag megjelenő bonyolult matematikai képlet. Én tisztelek minden művészeti törekvést, és hozzá kell tenni a fraktál fogalma és vele a fraktál művészet fogalma is sok változáson ment keresztül a felfedezése, leírása óta.Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 21., 12:55 (CEST)

Sajnálom, matematika tekintetében én lennék a szakértő (tanítom), és szakemberként azt kell mondjam, tévedsz, a matematikai képtelenségekről, mindkettőnk szerencsétlenségére, kicsit több fogalmam van :D. Azok a fraktálok, a "komplexfüggvény-iterációs" fraktálok, amiket te ismersz, valóban elég macerásan lennének kézzel előállíthatóak (bár elvileg ez sem lehetetlen), de ezeken kívül rengeteg másféle fraktál létezik, és igenis lehet őket kézzel előállítani. Lásd pl. itt. Sajnálom, ha esetleg illúziókat vagy a témáról már szilárddá kialakult (de nem elég differenciált) elképzeléseid kényelmét rombolnám; eredetileg segíteni szerettem volna, de egyszerűen nem igaz, amit írsz, akárkitől is származzon. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 21., 13:06 (CEST)

Jól alakul a cikk! A megnevezésben nyelvtani hibát vétettem, elnézést, de ez nem gond. Helyesen valóban egybe kell írni: fraktálművészet, stb., tehát a cikk szövegében légy szíves írd át ilyen alakra ezeket és a hasonló kifejezéseket; a címben akkor tudjuk javítani, ha készen lesz a cikk. A "computer" javítandó "számítógép"-re. Még van pár hasonló kisebb hiba, ezeket majd javítom, ha készen vagy a cikkel. Más nyelvi wiki cikkére nem linkelünk. misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 21., 18:34 (CEST)

Szerintem meg lehet jelentetni a cikket, ha szerinted is mehet. Szerkeszteni később is lehet, bár a szerkesztésed nem fog azonnal megjelenni, előbb egy járőrnek jóvá kell hagynia. Én is járőr vagyok és egy napon belül észreveszem a változtatást, tehát ezt nem kell külön kérned. Kisebb javításokat végeztem a cikken, volt pár apróbb formai és nyelvtani hiba. A források jól voltak beírva, kivéve az utolsót, azt javítottam, de ez csak formai hiba volt. misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 22., 20:13 (CEST)

Köszönöm a javításokat! A forrásokat szeretném majd még bővíteni, hogy minél hitelesebb legyen amit írtam. Sajnos nagyon nehéz magyar nyelvű forrásokat felkutatni, mert bár a fraktálokkal kapcsolatosan vannak magyar nyelvű cikkek, de a fraktálművészetről szinte semmi nincs. Az angol nyelvű források is elsősorban könyvek, amik csak közvetetten foglalkoznak a fraktálművészettel. A magyarországi művészeket is igyekszem felkutatni, de ez még mind idő. Gondolom a témában érintett matematikusoktól is várható, hogy még hozzászólnak, bele írnak. Talán. Nem biztos. Ettől függetlenül ha Te is úgy látod jónak, akkor kérlek segíts megjelentetni a cikket, mert fogalmam sincs hogyan kell. Köszönöm!Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 23., 08:14 (CEST)

Kiraktam a cikket az ún. "szócikk névtér"-be, ahol az olvasók találkozhatnak vele. Ugye, hogy nem is volt olyan vészes folyamat megírni egy cikket? A cikket azon az új címen találod meg, amit a személyes lapodon átírtam. További jó szerkesztéseket! misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 24., 19:30 (CEST)

Fraktál és fraktálművészet fogalma

Kedves Gubbubu. Korábban is volt vitánk a fraktálokról, pontosan arról, hogy állításod szerint a fraktálgeometria kvázi nem létező dologra utaló szakmaiságot nélkülöző kifejezés. Ennek ellenére közhasználatban van, itt a wikin is és az általad említett generáló szoftverek a Mandelbro vagy Julia halmazokkal dolgoznak, amik ugye kifejezetten fraktálok. Én nem akarok vitázni, pláne nem elméleti matematikáról. A fraktálművészet fogalmát és kritériumait nem én találtam ki, tehát nem én állítok valótlant. Nem tudok olyan festészetről amit fraktál algoritmus alapján egy számítás megjelenítéseként hoznak létre. Az általad citált Szaxon Száz János munkássága egy kiemelkedő konstruktivista művészet, de nem látom a hivatkozott oldalon a fraktálképeket, Mandelbro vagy Julia halmazokat...Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 21., 13:24 (CEST)

A két dolog nem mond egymásnak ellen. A fraktálgeometria szó valóban közhasználatban van, ennek ellenére gyakorlatilag tartalom nélküli, illetve, még pontosabban, félrevezető kifejezés (hasonló példákat tudnánk mondani. Pl. "élőkultúrás joghurt". Számos cég használja, holott valójában minden joghurt élőkultúrás abban az értelemben, hogy baktériumokat tartalmaz. Mivel baktériumokat gyakorlatilag minden tartalmaz, még az űrszondákon is ott vannak.). Aki azt mondja magáról, hogy "fraktálgeometriával foglalkozik", az valójában szabadidős tevékenységként fraktálképeket állít elő számítógéppel. Egy olyan matematikus, vagy mérnök aki "fraktálgeometriával foglalkozik", az azt fogja mondani magáról, hogy a dinamikus rendszerek elméletével, káoszelmélettel, esetleg azt, hogy dimenziótopológiával foglalkozik. Ha mondasz nekem három nevesített matematikai tételt a fraktálgeometria területéről, akkor készséggel elismerem, hogy neked van igazad. Fraktálgeometria tudományos értelemben azért nem létezik, mert valójában a dinamikus rendszerek elméletének és a topológiának az egyelőre nem elkülönült részét alkotja. Ez nem jelenti, hogy a jövőben nem lesz ilyen tudományág, de ma még (mindig) nincs. Ha Saxon vagy hasonló konstruktivista művészek (mondhatnám magát Perneczkyt is) egyes műveiben nem látsz fraktálokat, az nem azért van, mert nincsenek ott, hanem mert tévesen azonosítod a fraktálok egy fontos csoportját, a komplex számsík leképezéseinek iterációinak konvergenciahalmazait ábrázoló számítógépes grafikákat magukkal a fraktálokkal. Ez azonban tévedés. Pl. a Koch-pehely, v. a Sierpinski-szőnyeg teszem azt, tizedik iteráltjának kézi előállítása sem olyan nagy vaszisztdasz, mégis fraktálok ezek is. Igazság szerint egy egyszerű egyenes szakasz is felfogható fraktálnak, mivel önhasonló (bár ez utóbbi példa Mandelbrot eredeti definíciójának már nem felel meg - a fraktálok definíciója egyelőre még nem alakult ki szilárdan. akkor hogyan épülhetne erre geometria?). Egy lexikonban nagyon fontos, hogy ne használjunk feltétlenül olyan kifejezéseket, amelyek bár népszerűek, mégis csak bizonyos kontextusban van értelmük. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 23., 12:06 (CEST)

Kedves Gubbubu, a gondolatmeneted teljesen logikus. Azzal a részével feltétlenül egyetértek, hogy a fraktálok definíciója egyenlőre még nem alakult ki szilárdan. Mandelbrot professzort azonban világszerte a fraktálgeometria atyjának nevezik, bár gondolat meneted szerint hibásan. Matematikai fogalmi szempontból bizonyára igazad van. Utána fogok nézni a szakirodalomban, mert talán a fraktálgeometria szó lefordításakor keletkezett a hiba. A témába vágó cikkekből amiket eddig volt szerencsém olvasni világosan kiderül, hogy a fraktál fogalma még erősen képlékeny. Árnyaltabban fogalmazva vannak az általában fraktáloknak nevezett önhasonló alakzatok, de vannak olyan elméleti matematikai meghatározások amik azt mondják nem minden önhasonló alakzat fraktál,de minden fraktál önhasonló. Nem akarok ebbe jobban bele menni, nem vagyok matematikus. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy a fraktál fogalma engem elsősorban a fraktálművészet megközelítésében érdekel és azzal foglalkozom behatóbban. Ezen a területen már vannak kialakult meghatározások amik egyenlőre a fraktálművészetet konkrétan egy digitális művészeti ágnak tekintik. A tágabb értelemben felfogott fraktál fogalom miatt felteszem matematikailag lehetséges lehet fraktál jellegű -elsősorban a konstruktivizmus stílusába eső- képzőművészeti alkotások létrehozása hagyományos művészeti eszközökkel és technikákkal pl. festészet, de azok a nemzetközileg elfogadott fraktálművészeti ágba jelnleg szorosan nem sorolhatók be. Egyszerűen azért nem mert fraktálművészet alatt világszerte csak a digitális formát fogadják el, amit szerintem -ha matematikailag nem feltétlenül- de művészeti műfaji kategóriaként el kell fogadnunk. A fraktál alapú konstruktivista alkotások pedig épp a digitális művészeti műfajok térhódításával kiszorulnak ebből a kategóriából. Lehet idővel ez is változhat, a döntés a művészettörténészek dolga lesz. Mindemellett a fraktálművészet nem szabadidős tevékenység, főleg amikor azt hivatásos képzőművészek (zeneművészek) készítik, szoftverfejlesztők és videoművészek közreműködésével, nagy teljesítményű számítógépekkel, napokig, hetekig tartó munkával, amikor egy-egy videoanimációhoz több ezer fraktál állóképet kell generálni. Amúgy láttam a fraktál képgalériádat az interneten. Gondolom, hogy ezért utaltál rá szabadidős tevékenységként.Szépek!Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 23., 12:55 (CEST)

Más dolog, hogy a fraktálképalkotás digitális művészet, és megint más dolog olyasmiket állítani egy cikkben, hogy "a fraktálok kizárólag számítógéppel hozhatóak létre." Az előbbi állítás igaz, az utóbbi hamis. Más dolog továbbá azt állítani, hogíy a fraktálművészet szabadidős tevékenység (és nem művészet), ilyet ugyanis senki nem állított, és más azt állítani, hogy a közkeletű "fraktálgeometria" kifejezés a matematikával valójában csak laza kapcsolatban álló szabadidős tevékenységet takar. Én ezt mondtam. Mellesleg, én Perneczkyvel ellentétben az önjelölt "netművészek" legalábbis bizonyos értelemben vett művész voltát sem kérdőjelezem meg (legalábbis nem automatikusan), mert sok tehetséges van köztük (pl. a deviantart-on, amit linkeltél, elég sok jó dolog van, bár nem pont a fraktál témában). A dicséretet köszi, a képek szépsége rajtam kívül, sőt talán elsősorban egy Björn Ischo nevű németajkú informatikusnak (mellesleg, amatőr zenész, és még sok minden) köszönhető, aki a KaosRhei nevű egyszerű, de kiváló fraktálképgeneráló programot tervezte. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 23., 17:45 (CEST)

Nem tudom, -sosem értettem-, hogy az ilyen mértékű kötekedésnek mi az értelme és a célja. Szerinted ettől jobb lesz bármelyik szócikk? A fraktálművészet kizárólag digitális képek fogalma, így amit állítottam, nevezetesen, hogy "fraktálok kizárólag számítógéppel hozhatók létre" igaz a fraktálművészet vonatkozásában. Ezt a kiragadott idézetet a fraktál szócikk kultúra szakaszból citáltad. Ott igaz. Az állításod, hogy nem minden fraktál önhasonló elég meghökkentő, mert a hozzáférhető irodalom mindegyike azzal kezdődik, hogy a " a fraktálok, olyan önhasonló alakzatok..." Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 24., 08:10 (CEST)

Bizony, ha egy cikkben durva tévedés van, annak megvitatásával, és pontosításával vagy törlésével jobb lesz a szócikk. Egy lexikonban a szakmai pontosság, a tényszerűség alapkövetelmény, legalább törekedni kell rá, nem pedig kötekedésnek minősíteni. Igazad van abban, hogy a mondatok értelme sokszor kontextusfüggő, de ez akkor igaz, ha a mondat értelme a kontextusból kiragadva megváltozik. Ez pont nem ilyen mondat. Lehet, hogy te nem azt akartad érteni rajta, amit jelent, de attól még azt jelenti, amit meglehetősen egyértelműen jelent, a kultúra szakaszban éppúgy, mint más szakaszban. A "Fraktálképek kizárólag számítógép segítségével hozhatóak létre." mondat a szövegből kivéve, és oda visszatéve is ugyanazt állítja: hogy fraktálképek kizárólag számítógép segítségével hozhatóak létre. Márpedig ez egyszerűen nem igaz, sem faktuális, sem matematikai és technikai, sem normatív oldaláról megközelítve a dolgot.

1. Faktuális megközelítésben lehetne úgy érteni a mondatot, hogy senki nem fest kézzel fraktálokat. Ennek tévedés voltára nézve említem neked részben Escher fraktálszerű képeit (bár ezek valódi fraktál volta vitatott, de az önhasonlóság megvan), az Anagni katedrálisának falán szereplő, Sierpinski-háromszögeket tartalmazó 13. szd.-i nevezetes díszítőelemet, amely nyilvánvalóan nem számítógéppel készült; illetve Jackson Pollockot, aki hetekig vagy hónapokig festett egy-egy fraktálképet, mígnem egy barátja készített neki egy ezt segítő mechanikus szerkezetet. Bár az ellenpéldák azt is mutatják, hogy a fraktálfestés számítógép nélkül valóban nehézkes, és a fraktálművészek többsége kényelmi okok miatt tényleg géppel, sőt számítógéppel készít fraktálokat, azonban ebből nincs jogod az általam vitatott univerzális jellegű következtetést levonni.
2. Tudományos oldalról megközelítve, a mondat egyértelmű sületlenség több szempontból is. Egyrészt, a kézi és a számítógépes fraktálfestés között semmilyen elvi különbség nincs (a számítógép javára). A fraktál nem attól lesz fraktál, mert számítógéppel készült; sőt, egészen szó szerinti értelmezésben véve a dolgokat, valójában egyik technika sem fraktált állít elő, csak egy, az emberi szem számára már elegendő bonyolultnak tűnő közelítést. Az egyetlen különbség, hogy a számítógép ezt iszonyatosan gyorsan és kényelmesen meg tudja csinálni, míg kézzel olyan kínos és időigényes, mintha hatvan hold kukoricaföld termését kellene salátába morzsolnod ... Ezért nem terjedt el a fraktálfestés a high-tech computergrafika korszaka előtt, ezért és csakis ezért.
3. Normatív értelemben lehetne azt mondani, hogy a fraktálművészek közössége csak a számítógéppel készült fraktálképeket tekinti művészi fraktálképeknek. Természetesen erről sincs szó. A fraktálművészet valóban egy digitális művészeti ág, azonban egyáltalán nem azért, mert nem léteznek ellenpéldák, vagy mert a fraktálok mint olyanok, nem létezhetnek a számítógép nélkül; hanem mert a digitális előállítás egy jellemző, egy uralkodó dolog, a fentebb említett okok miatt. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 24., 22:07 (CEST)

Ne haragudj, hogy tovább kötekszem, de a cikkben foglalt "algoritmus komponálás" kifejezés háttere is érdekelne. Ez egy iszonyatosan magyartalan szószörnyeteg, amit, ha még nem gyökeresedett meg magyarul, jó lenne lecserélni valami másra. A google-lal én csak a wikipédián találtam nyomát ennek a kifejezésnek, úgyhogy megkockáztatom, félrefordításról van szó. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 24., 22:07 (CEST)

Ja, és az önhasonlóság. Hát lehet, hogy meghökkentő, de valóban nem minden fraktál önhasonló. A véletlen fraktálok nem önhasonlóak. A szakirodalmakról csak konkrét linkek és szövegek ismeretében mondanék véleményt, mert - amint ebben egyetértünk - részben az állítások kontextusfüggőek lehetnek, részben pedig a művészi szakirodalmak szerzői mit mondjanak, ha maguk a matematikusok sem értenek egyet a definíció kérdésében? Ám valóban, ha mondjuk a fraktálság alapjának a skálafüggetlenséget vesszük, mint pl. a fizikusok egy része, akkor az önhasonlóság az előbbinek csak egy lehetséges oka, de nem kizárólagos. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 24., 22:11 (CEST)

Lehet találni magyar nyelvű cikkeket is a fraktálzenéről, ezek alapján átírtam az algoritmus komponálást megzenésített matematikára, mert több helyen olvastam ilyen fordításban. A hivatkozott cikkeket belinkeltem a fraktáművészet szócikkbe.Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 25., 08:45 (CEST)

OK, köszi. Az algoritmikus komponálás talán egy helyes fordítás lenne, azonban az angol wikiben utánanézve ráadásul kiderül, hogy ez a fogalom sokkal bővebb, mint a fraktálzenélés, mindenfajta matematikai módszerekkel készülő zeneszerzési technikára használják. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2012. szeptember 25., 09:23 (CEST)

Sajnos a magyar nyelvű wikipédia messze elmarad az angol nyelvű szócikkek mennyiségétől és részletességétől. Ha lenne magyar fraktálzene vagy megzenésített matematika szócikk ott bizony ki lehetne bontani ezt a témát szépen. A fraktálművészet fogalmába egyébként is inkább a vizuális műfajokat részesítik előnyben, ezért a magyar nyelvű fraktálművészet szócikkbe sem akartam túl sokat írni a fraktálzenéről. Bár lenne egy hozzáértő zenész aki megírná külön a szócikket.Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 25., 11:55 (CEST)

Gépelési hiba

Szia!

Bocsi, hogy jelzem, a szerkesztői oldalad elején van egy gépelési hiba (rossz helyre került a szóköz). Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2012. szeptember 23., 13:47 (CEST)

Köszönöm! Én nem látom. Hol van pontosan?Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 24., 07:54 (CEST)

Megtaláltam, javítottam, köszi!Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 24., 08:33 (CEST)

Áltudomány kontra alternatív tudomány

Azt gondoltam, hogy mivel a világ elég intenzíven változik újra kellene gondolni az áltudomány szócikket és létre kellene hozni egy alternatív tudomány nevűt. Bevallom engem rettentően zavar, hogy számos tudományág a wikipédia szócikkei között még mindig az áltudományok között szerepel.Ez szerintem változtatásra szorul. Nem akarom megreformálni a wikipédiát, de ez a téma engem régóta foglalkoztat. Mit gondolsz erről? Tudom darázsfészek.

Nem baj, hogy darázsfészek, majd az lesz a kérdés, hogy mennyire bírod a darázscsípést. A kérdés az, hogy te mit is értesz, illetve mások mit értenek "alternatív tudomány" alatt? Bevallom, csak találgatni tudok: "olyan tudomány, amit nem profi tudósok gyakorolnak"? Ha tudomány, mitől "alternatív"? Vagy a módszere nem egészen tudományos?

A szócikk szempontjából: néhány tételt az áltudomány szócikkből átraknál ebbe az új szócikkbe, mondván, hogy azok nem áltudományok? Ugye tudod, hogy ehhez bizonyítékok kellenek? Mi lenne a cikk tartalma? Van esetleg más wikin hasonló tartalmú szócikk? Külső hivatkozások rendelkezésre állnak ebben a témában? Könyvek, netalán? misibacsi*^üzenet 2012. szeptember 25., 17:54 (CEST)

Szeretem a kihívásokat, komolyabban átgondolom. Köszönöm a kérdéseket!Gyöngyhal ^vita 2012. szeptember 27., 07:52 (CEST)

Balatoncsicsó címere

Kedves Gyöngyhal! Felvetésed jogos és a kérésed teljesítve lett. Ha a csicsói vezetés hajlana rá, a művésznővel érdemes lenne apróbb változtatásokat kieszközölni.

A heraldikában használt:

• színek: vörös, kék, zöld, fekete, bíbor. (mivel a magyar heraldika törekszik a természetességre, így a barna, a bőrszín és még számos szín van használva)
• fémek:arany (sárga), ezüst (fehér, halványszürke) és opcionálisan réz, bronz és a többi

A heraldikai szabályok közt szerepel, hogy színre színt, fémre fémet nagyon nem illik rakni. Röviden ez a színtörvény, amit illik betartani. Érdemes ezt a részt átolvasni, itt szépen le van írva minden. Ha kell, szívesen tudok tanácsokat adni ez ügyben. Már ha ez a kérdéskör érdekel valakit is az érintettek közül. üdv: Madboy74 * ^Vitalap 2013. szeptember 4., 15:42 (CEST)

Képek

Kedves Gyöngyhal!

Még nem olvastam a cikket, de hamarosan mindent átnézek. Egy megjegyzés csupán, mivel a képeket, amelyek gyönyörűek! szabad licensszel töltötted fel, érdemes volna egy képfelhasználási engedélyt küldeni. Ugyanis volt már rá precedens, hogy a Commonsban nem tudták megítélni és nehéz is volna, hogy melyik műalkotás a szerzőé és esetleg melyiket töltötte fel valaki másnak a nevében. Mivel a user nevedet használod, ezért kérlek, hogy a szabad licenszre való engedélyedet erősítsd meg egy gyűjteményre vonatkozó engedéllyel. Erre küldök egy javaslatot, amelyet áttanulmányozhatsz. Kérlek, hogy küldj nekem egy belső e-mailt, amelyre válaszolhatok. Szia. Vadszederke^' 2014. július 11., 18:02 (CEST)

Fordulj bizalommal az OTRS-es csoporthoz. De remélem, hogy mielőtt feltöltötted a képeket, alaposan elolvastad azt a licenszet, amellyel engedélyezted őket... Vadszederke^' 2014. július 14., 22:31 (CEST)

Szia, ha nem akarod, hogy újrafelhasználhatóak legyenek, akkor a Commonsba nem lehet feltölteni a képeket, a szabad licenc azt jelenti, hogy mindenképp újrafelhasználhatóságot engedélyeztél. Ráadásul a CC-licenc nem visszavonható, ha egyszer már feltöltötted a képeidet ezzel a licenccel, utólagosan már nem korlátozhatod vissza, éppen ezért nagyon fontos, hogy képfeltöltés előtt mindig tájékozódj arról, hogy az a licenc pontosan mit is jelent. Üdv Xiaolong Üzenő 2014. július 18., 10:11 (CEST)

Málá

Szia kedves Gyöngyhal! Láttam, hogy elkezdtél rendet rakni a Málá szócikkben, ami nagyon jeles. Közben arra lettem figyelmes, hogy ez a szócikk össze van már kapcsolva az angol "Buddhist prayer beads" szócikkel és természetesen ezzel a jelentéssel. Emiatt, átneveztem a málá szócikket Buddhista imafüzérre és a kapcsolódó szócikkek közé raktam a Hindu imafüzér linket. Ezt igyekeztem feltüntetni a Mala (egyértelműsítő lap)-on is. Megértésedet előre is köszönöm! Nem kontárkodni akartam, csupán rendet rakni. Ha ez mégis bántana téged, akkor kérlek, hogy szólj és együtt biztosan kitalálunk valami okosat. üdvözlettel és tisztelettel: Mrszantogabor^{Nyomd itt} 2017. január 9., 15:37 (CET)

• Most akkor még jobban összekeverted :) Az a helyzet, hogy kellene, hogy legyen egy Mala szócikk, mert Magyarországon a legtöbben csak így ismerik és így keresnek rá. Én arra gondoltam, hogy inkább az angolnyelvű buddhista imafűzér szócikket kellene lekapcsolni róla és meghagyni a magyar wikin Mala néven. Nem kell egyértelmüsítő lap sem. Az a tervem, hogy a Mala szócikkhez csinálok szakaszokat, és bekezdéseket,úgy mint hindu, buddhista (japán, tibeti, kínai stb.) és akkor tisztába kerül ez a mala cikk. Az a helyzet, hogy nálunk a buddhizmussal kapcsolják össze ezt a fogalmat, pedig az eredete hindu, de ezt a bővítésemből már úgyis látod. Szóval annyit segíts nekem légyszíves, hogy vissza állítod Mala szócikkre a többit meg visszavonod, törlöd. A napokban megcsinálom itt a szerkesztést amit fentebb részleteztem. Köszönöm az együttműködést!Gyöngyhal ^vita 2017. január 10., 08:24 (CET)

Őszintén, nem tudom, hogyan kell "lekapcsolni", ezért azt látom járható útnak, ha készül egy teljesen új szócikk "Málá" címmel. Ez működhet? Mrszantogabor^{Nyomd itt} 2017. január 10., 14:29 (CET)